Kínai űrhírekkel foglalkozó sorozatunk egy hosszabb kihagyás után újra folytatódik! Összegyűjtöttük nektek az érdekesebb kínai űripari eseményeket az elmúlt hetekből, hogy egy helyen tudjatok róluk olvasni. Szerencsére a kínai állami- és magánűrprogramok is egyre gyorsabban fejlődnek, van ismét van miről beszámonunk, vágjunk is bele.
Végrehajtották a második űrsétát a Kínai Űrállomáson
Augusztus 20-án elvégezték immáron a második űrsétát a Kínai Űrállomáson. Magyar idő szerint hajnali 2 óra 38 perckor hagyta el Nie Hajseng parancsnok és Liu Po-Ming küldetés-specialista a Tienho főmodul dokkolóegységét. A zsilipajtó a központi modul elülső részén található dokkolóegység zenit, azaz a világűr felé néző oldalán található. Az űrsétán két darab kínai gyártású Fejtien szkafandert használtak a tajkonauták.
A teljes űrséta 6 óráig és 25 percig tartott, ami alatt a az előző űrsétán megkezdett lábrögzítők, és a robotkarhoz tartozó külső munkaállomás felszerelését fejezték be a Tienho modul külsején. Ezen kívül még a külső panorámakamerán is dolgoztak, illetve a Ventien és Mengtien nevű tudományos modulok érkezését készítették elő (mindkét modult 2022-ben tervezik indítani Hosszú Menetelés-5B rakétákkal a Vencsang Űrközpontból). A két űrhajós a főmodul hőszabályzó rendszeréhez tartozó szivattyú egyik komponensét is felszerelte a Tienho oldalára, így tovább folytatva az űrállomás kiépítését.
Az űrállomást legközelebb a Tiencsou-3 teherűrhajó fogja meglátogatni várhatóan szeptemberben, a következő személyzet, a Sencsou-13, pedig októberben kezdheti meg három hónapos küldetését. Beszámolónk az űrsétáról itt olvasható.
Liu Po-Minget láthatjuk a Tienho modul mellett a kék sávos szkafanderben.
Nie Hajseng parancsok az űrállomás robotkarján, a vörös sávos Fejtien űrruhában.
Feltehetően Liu Po-Minget láthatjuk, amikor az űrállomás földárnyékban volt. Képes forrása: CMS/BACC
Megkezdődött az űrbéli naperőművek technológiájának földi tesztelése
Augsztus 16. és 19. között zajlott le a „Smart Ocean” tesztprogram, melynek keretében egy léghajó segítségével 300 méteres magassából különböző űr- és kommunikációs technológiai teszteket hajtottak végre. A léghajót a Csehaj (Zhihai) kutatóhajóról indították el, és egy 30 kilogrammos szondával látták el. A Smart Ocean-program célja egy olyan gyorsan telepíthető ballonrendszer kiépítése, mellyel nagy területeket képesek lefedni külöböző természeti katasztrófák esetén, valamint vízfelszín felett hajózási célokra bevethető lenne a rendszer.
A 300 méteres teszt sikeresnek bizonyult, és a kutatóhajó sikeresen kapcsolatot teremtett a szondával. A léghajó AIS (hajózásban használt azonosítási) adatokat, vészhelyzeti tesztjeleket, és LTE-kapcsolatot sugárzott le a hajóra. Egy érdekes kísérlet is helyet kapott a 30 kilós szondán: sikeresen végeztek energiaközlést mikrohullámok segítségével. Részletes technikai adatokat sajnos nem közöltek a kísérletről. A következő hasonló tesztet 20 kilométeres magasságban tervezik elvégezni.
Azért is volt különösen érdekes és fontos a mikrohullámú energiaátvitel kipróbálása, mert Kínának nagyratörő tervei vannak a technológiával. Várhatóan 2030-ra egy több megawatt termelésére képes naperőművet szeretnének telepíteni geostacionárius pályára, ahonnan az energiát mikrohullámok segítségével sugároznák le a földi fogadóállomásokra. Így egy időjárástól független, megújuló energiaforrást szeretne a keleti űrhatalom kiaknázni, a tervek szerint 2050-re már egy kereskedelmi alapokon működő, gigawatt-szintű állomás üzemelne Föld körüli pályán. Az első űrbéli teszteket már jövőre elkezdhetik, a későbbi naperőműveket a Hosszú Menetelés-9 nehézrakétával tervezik feljuttatni majd.
A Csehaj kutatóhajó a léghajó felengedése előtt. Kép forrása: Weibo
Új kereskedelmi műholdas fejlesztés: 46 millió dolláros befektetéshez jutott a MinoSpace startup
Augusztus 19-én jelentette be a Beijing Weina Star Technology Co., Ltd. (vagy egyszerűbben MinoSpace), hogy egy 300 millió jüanos (kb. 46 millió amerikai dollár) második körös befektetéshez jutottak, négy különböző kínai pénzügyi forrásból. A cég nyilatkozata szerint a forrásokat újgenerációs kereskedelmi földmegfigyelő- és távközlési műholdak, valamint műholdplatformok fejlesztésére fogják fordítani. A cég eddig nanoműholdakkal foglalkozott, de az új terveik szerint már akár 500 kilogrammos eszközöket is képesek legyártani.
Kínában a kereskedelmi űrszektor megnyílása óta robbanásszerűen nőtt a műholdfejlesztésre való igény, és ezzel rengeteg startup kezdett foglalkozni az elmúlt években. A MinoSpace álláspontja szerint a kisműholdas ipar fejlődése és növekedése továbbra sem fog leállni, sőt, az inkább gyorsulni fog. A műholdas technológiák mellett földi vevőállomások telepítésével és működtetésével is foglalkozik a cég, az első műholdjuk pedig 2019 augusztusában jutott keringési pályára a Csielong-1 könnyűrakétán (ami szintén magánfejlesztésű, a China Rocket Co. cég első startja volt a misszió).
A MinoSpace különböző kisműholdas megoldásai. Kép forrása: MinoSpace
Két Tienhui-2 földmegfigyelő műholdat állítottak orbitális pályára
Augusztus 19-én egy Hosszú Menetelés-4B (CZ-4B) rakéta startolt el a Tajjüan Űrközpontból, két darab Tienhui-2 távérzékelő műholddal a rakterében. A hordozórakéta a kijelölt alacsony Föld körüli pályára juttatta a hasznos terheket, így teljes sikerrel zárva a küldetést.
A műholdakat a Nyolcadik Légügyi és Tudományos Akadémia fejlesztette ki, amiket főként földmegfigyelési, ezen belül pedig térképészeti célokra fognak használni. Az űreszközök feltételezett képalkotási felbontása körülbelül 5 méter/pixel, a monitorozást pedig az infravörös és a látható tartományban fogják végezni. A CZ-4 szériás rakéták idén kilenc alkalommal startoltak, az összes küldetés teljes siker volt.
A két Tienhui műhold startja. Kép forrása: Weibo
Űrbéli együttműködés a BRICS-tagországok között
Az indiai BRICS-elnökség (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság gazdasági együttműködési projektje) alatt az előbb említett tagországok űrügynökségei is tárgyalásokat folytattak egy online konferencia keretén belül. Az augusztus 18-án megtartott konferencián a Kínai Nemzeti Űrhivatalt (CNSA) Csang Kocsien (Zang Kejian) igazgató képviselte. A találkozón jelent volt még Dr. K. Sivan ISRO-igazgató is, valamint Dmitrij Rogozin az orosz Roszkoszmosztól.
Egy megállapodást is aláírtak, aminek célja, hogy a BRICS-tagországok távérzékelési műholdjainak adatait egy egységes adatbázisba töltsék fel, hogy minden együttműködő számára elérhetővé tegyék azokat. A hivatalos bejelentés szerint ez a program szorosabbra fűzi a tagországok közti kapcsolatokat, és segíti a természeti katasztrófák elhárítását, a mezőgazdasági fejlesztéseket, és a klímaváltozás folyamatos monitorozását.
A konstellációt a következő műholdak fogják alkotni: a kínai-brazil CBERS-4, Oroszország Kanopusz-V típusú műholdjai, az indiai Resourcesat-2 és -2A, valamint Kína Kaofen-6 (Gaofen-6) és Cöjuan-3 (Ziyuan-3) űreszközei.
A virtuális konferencia. Kép forrása: ISRO
Csuzsung hírek a Marsról: a 100 sol a bolygó felszínén, teljesített küldetés, és új képek
Augusztus 15-én, 90 sol (marsi nap) után befejeződött a Csuzsung elsődleges küldetése, de szerencsére mind a rover, mind a rajta lévő tudományos műszerek kifogástalanul működnek, ezért a CNSA meghosszabbította a küldetést.
A Csuzsung a 100. solon lépte át az 1000 méteres megtett távolságot, és a legújabb hírek szerint már akár több mint 20 métert is képes megtenni egy nap alatt. Szintén újdonság a Csuzsungról és a Vörös Bolygó körül keringő Tienven-1 űrszondáról, hogy szeptember közepétől október végéig (kb. 50 sol) mindkét űreszköz biztonsági üzemmódba kapcsol, ugyanis a Nap pont a Mars és a Föld között lesz (Nap-Mars együttállás), ami blokkolni fogja a kommunikációt. Ilyen együttállásra két évente kerül sor, legutóbb 2019-ben a NASA Marson lévő űrszondái (Curiosity és InSight) is leálltak, igaz csak két hétre. Részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok.
A Tienven-1 orbiter képe a Marsról. Kép forrása: CNSA