Heti hírösszefoglaló Kínából – #4

Kapcsolódó

A B1060 jelű Falcon-9 is teljesítette 17. repülését

A B1058 után a B1060 jelzéssel ellátott Falcon-9-es is...

A nap képe #1237 – Gateway to Mars

"Gateway to Mars" - azaz S25 és B9 az...

Újabb teszteket hajtott végre a Sierra Space a felfújható moduljával

A Sierra Space szeptember 20-án jelentette be, hogy újabb,...

Frank Rubio a NASA új rekordere

Szeptember 11-e óta új rekorder űrhajósa van Frank Rubio...

Újabb műszaki hiba miatt csúszik az Ariane-6 következő tesztje

A szeptember eleji sikeres hajtóműtesztek után úgy tűnhetett, végre...

Kínai űrhírekkel foglalkozó sorozatunk egy hosszabb kihagyás után újra folytatódik! Összegyűjtöttük nektek az érdekesebb kínai űripari eseményeket az elmúlt hetekből, hogy egy helyen tudjatok róluk olvasni. Szerencsére a kínai állami- és magánűrprogramok is egyre gyorsabban fejlődnek, van ismét van miről beszámonunk, vágjunk is bele.

Végrehajtották a második űrsétát a Kínai Űrállomáson

Augusztus 20-án elvégezték immáron a második űrsétát a Kínai Űrállomáson. Magyar idő szerint hajnali 2 óra 38 perckor hagyta el Nie Hajseng parancsnok és Liu Po-Ming küldetés-specialista a Tienho főmodul dokkolóegységét. A zsilipajtó a központi modul elülső részén található dokkolóegység zenit, azaz a világűr felé néző oldalán található. Az űrsétán két darab kínai gyártású Fejtien szkafandert használtak a tajkonauták.

A teljes űrséta 6 óráig és 25 percig tartott, ami alatt a az előző űrsétán megkezdett lábrögzítők, és a robotkarhoz tartozó külső munkaállomás felszerelését fejezték be a Tienho modul külsején. Ezen kívül még a külső panorámakamerán is dolgoztak, illetve a Ventien és Mengtien nevű tudományos modulok érkezését készítették elő (mindkét modult 2022-ben tervezik indítani Hosszú Menetelés-5B rakétákkal a Vencsang Űrközpontból). A két űrhajós a főmodul hőszabályzó rendszeréhez tartozó szivattyú egyik komponensét is felszerelte a Tienho oldalára, így tovább folytatva az űrállomás kiépítését.

Az űrállomást legközelebb a Tiencsou-3 teherűrhajó fogja meglátogatni várhatóan szeptemberben, a következő személyzet, a Sencsou-13, pedig októberben kezdheti meg három hónapos küldetését. Beszámolónk az űrsétáról itt olvasható.

Liu Po-Minget láthatjuk a Tienho modul mellett a kék sávos szkafanderben.

Nie Hajseng parancsok az űrállomás robotkarján, a vörös sávos Fejtien űrruhában.

Feltehetően Liu Po-Minget láthatjuk, amikor az űrállomás földárnyékban volt. Képes forrása: CMS/BACC

Megkezdődött az űrbéli naperőművek technológiájának földi tesztelése

Augsztus 16. és 19. között zajlott le a „Smart Ocean” tesztprogram, melynek keretében egy léghajó segítségével 300 méteres magassából különböző űr- és kommunikációs technológiai teszteket hajtottak végre. A léghajót a Csehaj (Zhihai) kutatóhajóról indították el, és egy 30 kilogrammos szondával látták el. A Smart Ocean-program célja egy olyan gyorsan telepíthető ballonrendszer kiépítése, mellyel nagy területeket képesek lefedni külöböző természeti katasztrófák esetén, valamint vízfelszín felett hajózási célokra bevethető lenne a rendszer.

A 300 méteres teszt sikeresnek bizonyult, és a kutatóhajó sikeresen kapcsolatot teremtett a szondával. A léghajó AIS (hajózásban használt azonosítási) adatokat, vészhelyzeti tesztjeleket, és LTE-kapcsolatot sugárzott le a hajóra. Egy érdekes kísérlet is helyet kapott a 30 kilós szondán: sikeresen végeztek energiaközlést mikrohullámok segítségével. Részletes technikai adatokat sajnos nem közöltek a kísérletről. A következő hasonló tesztet 20 kilométeres magasságban tervezik elvégezni.

Azért is volt különösen érdekes és fontos a mikrohullámú energiaátvitel kipróbálása, mert Kínának nagyratörő tervei vannak a technológiával. Várhatóan 2030-ra egy több megawatt termelésére képes naperőművet szeretnének telepíteni geostacionárius pályára, ahonnan az energiát mikrohullámok segítségével sugároznák le a földi fogadóállomásokra. Így egy időjárástól független, megújuló energiaforrást szeretne a keleti űrhatalom kiaknázni, a tervek szerint 2050-re már egy kereskedelmi alapokon működő, gigawatt-szintű állomás üzemelne Föld körüli pályán. Az első űrbéli teszteket már jövőre elkezdhetik, a későbbi naperőműveket a Hosszú Menetelés-9 nehézrakétával tervezik feljuttatni majd.

A Csehaj kutatóhajó a léghajó felengedése előtt. Kép forrása: Weibo

Új kereskedelmi műholdas fejlesztés: 46 millió dolláros befektetéshez jutott a MinoSpace startup

Augusztus 19-én jelentette be a Beijing Weina Star Technology Co., Ltd. (vagy egyszerűbben MinoSpace), hogy egy 300 millió jüanos (kb. 46 millió amerikai dollár) második körös befektetéshez jutottak, négy különböző kínai pénzügyi forrásból. A cég nyilatkozata szerint a forrásokat újgenerációs kereskedelmi földmegfigyelő- és távközlési műholdak, valamint műholdplatformok fejlesztésére fogják fordítani. A cég eddig nanoműholdakkal foglalkozott, de az új terveik szerint már akár 500 kilogrammos eszközöket is képesek legyártani.

Kínában a kereskedelmi űrszektor megnyílása óta robbanásszerűen nőtt a műholdfejlesztésre való igény, és ezzel rengeteg startup kezdett foglalkozni az elmúlt években. A MinoSpace álláspontja szerint a kisműholdas ipar fejlődése és növekedése továbbra sem fog leállni, sőt, az inkább gyorsulni fog. A műholdas technológiák mellett földi vevőállomások telepítésével és működtetésével is foglalkozik a cég, az első műholdjuk pedig 2019 augusztusában jutott keringési pályára a Csielong-1 könnyűrakétán (ami szintén magánfejlesztésű, a China Rocket Co. cég első startja volt a misszió).

A MinoSpace különböző kisműholdas megoldásai. Kép forrása: MinoSpace

Két Tienhui-2 földmegfigyelő műholdat állítottak orbitális pályára

Augusztus 19-én egy Hosszú Menetelés-4B (CZ-4B) rakéta startolt el a Tajjüan Űrközpontból, két darab Tienhui-2 távérzékelő műholddal a rakterében. A hordozórakéta a kijelölt alacsony Föld körüli pályára juttatta a hasznos terheket, így teljes sikerrel zárva a küldetést.

A műholdakat a Nyolcadik Légügyi és Tudományos Akadémia fejlesztette ki, amiket főként földmegfigyelési, ezen belül pedig térképészeti célokra fognak használni. Az űreszközök feltételezett képalkotási felbontása körülbelül 5 méter/pixel, a monitorozást pedig az infravörös és a látható tartományban fogják végezni. A CZ-4 szériás rakéták idén kilenc alkalommal startoltak, az összes küldetés teljes siker volt.

A két Tienhui műhold startja. Kép forrása: Weibo

Űrbéli együttműködés a BRICS-tagországok között

Az indiai BRICS-elnökség (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság gazdasági együttműködési projektje) alatt az előbb említett tagországok űrügynökségei is tárgyalásokat folytattak egy online konferencia keretén belül. Az augusztus 18-án megtartott konferencián a Kínai Nemzeti Űrhivatalt (CNSA) Csang Kocsien (Zang Kejian) igazgató képviselte. A találkozón jelent volt még Dr. K. Sivan ISRO-igazgató is, valamint Dmitrij Rogozin az orosz Roszkoszmosztól.

Egy megállapodást is aláírtak, aminek célja, hogy a BRICS-tagországok távérzékelési műholdjainak adatait egy egységes adatbázisba töltsék fel, hogy minden együttműködő számára elérhetővé tegyék azokat. A hivatalos bejelentés szerint ez a program szorosabbra fűzi a tagországok közti kapcsolatokat, és segíti a természeti katasztrófák elhárítását, a mezőgazdasági fejlesztéseket, és a klímaváltozás folyamatos monitorozását.

A konstellációt a következő műholdak fogják alkotni: a kínai-brazil CBERS-4, Oroszország Kanopusz-V típusú műholdjai, az indiai Resourcesat-2 és -2A, valamint Kína Kaofen-6 (Gaofen-6) és Cöjuan-3 (Ziyuan-3) űreszközei.

A virtuális konferencia. Kép forrása: ISRO

Csuzsung hírek a Marsról: a 100 sol a bolygó felszínén, teljesített küldetés, és új képek

Augusztus 15-én, 90 sol (marsi nap) után befejeződött a Csuzsung elsődleges küldetése, de szerencsére mind a rover, mind a rajta lévő tudományos műszerek kifogástalanul működnek, ezért a CNSA meghosszabbította a küldetést.

A Csuzsung a 100. solon lépte át az 1000 méteres megtett távolságot, és a legújabb hírek szerint már akár több mint 20 métert is képes megtenni egy nap alatt. Szintén újdonság a Csuzsungról és a Vörös Bolygó körül keringő Tienven-1 űrszondáról, hogy szeptember közepétől október végéig (kb. 50 sol) mindkét űreszköz biztonsági üzemmódba kapcsol, ugyanis a Nap pont a Mars és a Föld között lesz (Nap-Mars együttállás), ami blokkolni fogja a kommunikációt. Ilyen együttállásra két évente kerül sor, legutóbb 2019-ben a NASA Marson lévő űrszondái (Curiosity és InSight) is leálltak, igaz csak két hétre. Részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok.

A Tienven-1 orbiter képe a Marsról. Kép forrása: CNSA

Dark mode powered by Night Eye