Újból összegyűjtöttük nektek az érdekesebb kínai űripari eseményeket az elmúlt időszakból (az előző hetit ide kattintva tudjátok elolvasni), szerencsére ismét eseménydús héten van túl az ázsiai ország űrprogramja, így van bőven miről beszámolnunk.
Kínai emberes holdraszállás: a tervek készen állnak
A Hosszú Menetelés-rakéták egyik fő tervezője és a kínai űrprogram egyik meghatározó alakja, Lung Löhao egy előadásban mutatta be a terveket arra, hogy Kína hogyan juttatna űrhajósokat a Hold felszínére az évtized fordulója környékén. A 2030-ra datált holdraszállási program lehetővé tenné, hogy két tajkonauta 6 órát tartózkodjon égi kísérőnk felszínén, mintákat gyűjtsenek, tudományos kísérleteket végezzenek, majd visszatérjenek a Földre. A program érdekessége, hogy nem szerepel a Hosszú Menetelés-9 szuperrakéta a tervekben, hanem két Hosszú Menetelés-5DY rakéta lesz alkalmazva. Ez a név kicsit ismeretlennek tűnhet, hiszen ezen az előadáson lett nyilvánosságra hozva, eddig csak 921-es rakétaként ismertük. A „DY” valószínűleg a Deng Jüe (登月) szókapcsolatra utal, ami holdraszállást jelent mandarin nyelven.
A küldetéstervezet alapján két ilyen nehézrakéta indulna el a Hajnan-szigeten található Vencsang Űrközpontból – az egyik a holdkompot vinné magával a transzfer fokozattal, a másik pedig az újgenerációs személyzeti kabint az űrhajósokkal. A két egység alacsony Föld körüli pályán dokkolna, majd a transzfer fokozat segítségével már összekapcsolt állapotban elindulnának a Hold felé. A holdkomp fejlesztését már augusztus elején ipari források megerősítették, az újgenerációs űrhajó pedig az első személyzet nélküli repülési tesztjét is sikerrel teljesítette. Ha minden jól halad, akár már jövőre is repülhet az új kínai űrhajó tajkonautákkal a fedélzeten.
A CZ-9 több mint valószínű, hogy a permanens holdbázis felépítéséhez lesz szükséges (ILRS-program, erről itt írtunk), valamint egyre nyilvánvalóbb, hogy ezzel a szuperrakétával akar majd Kína vörös zászlót telepíteni a Vörös Bolygóra.
A most már Hosszú Menetelés-5DY néven ismert hordozórakéta (látványterv). Kép forrása: inf.news
Friss képek a kínai űrállomás fedélzetéről
Pár csodás képet tett közzé a CNSA a tegnapi napon a kínai közösségi médiában, melyet az űrállomáson tartózkodó tajkonauták készítettek. A fent tartózkodó űrhajósok eddig rengeteg munkát végeztek el a Tienho modul beüzemelésével kapcsolatban, pár héttel ezelőtt pedig egy hat és fél órás űrsétát is abszolváltak, aminek keretén belül a központi modul kameráin és hőszabályszó rendszerén dolgoztak.
Ez volt a második és egyben utolsó űrsétája a Sencsou-12 személyzetének, ők várhatóan most szeptemberben fognak visszatérni a Földre a közel három hónapos küldetésük után. Nem sokkal ezután a Tiencsou-2 teherűrhajót átparkolják a Tienho modul hátulsó dokkolójáról az elülsőre (ahol addig a Sencsou-12 volt), hogy helyet kapjon a Tiencsou-3 teherszállító a modul hátulsó csatlakozási pontján, ugyanis innen tudnak üzemanyag-utántöltést végezni. Az októberben startoló Sencsou-13 űrhajósai az űrállomás nadír, tehát Föld felé néző dokkolóportjára csatlakoznak majd űrhajójukkal. Ők már az ISS-expedíciókhoz hasonló, 180 napos misszióra indulnak majd.
Bal oldalon a napelemszárny tartóegysége, a háttérben pedig bolygónk látható.
Csodás felvétel a Földről és annak vékony atmoszférájáról.
Kilátás a Földre, jobb oldalon az egyik napelemszárny látható.
Végül Tang Hungbo hálókabinja. Képek forrása: CMSEO/Tang Hungbo
Újabb kínai cég fog belépni a műholdképek piacára
A pekingi székhelyű Beijing Smart Sat vállalat sikeresen elért a SmartSat-2 projekt tesztfázisába, ér várhatóan jövő év elején fogják az űrbe küldeni az első két műholdjukat. A Csehszing-2 (Zhixing-2, vagy SmartSat-2) széria X1 és X2 példányai alacsony napszinkron pályán fognak keringeni a tervek szerint. A műholdpáros apertúraszintézises (synthetic aperture radar, SAR) módszerrel lesz képes radarképeket készíteni a Föld felszínéről. Az X-sávban működő berendezés minden időjárási körülményben és éjszaka is használható képeket ad a célpontokról, így a nap 24 órájában képesek lesznek ezek a műholdak képeket készíteni. Az Csehszing-2 X1 és X2 a „Selyemút” műholdas konstelláció tagjai lesznek, melybe más kínai cégek űreszközei is bekapcsolódnak majd, és a felvételek kereskedelmi felhasználását is majd innen bonyolítják le.
A műholdakat egy daran napelemszárny fogja ellátni kellő mennyiségű energiával, a radarképek készítéséért pedig az előbb említett kibontható X-sávú radat fog felelni. Leképezési módtól függ a műszer látószöge, ami 15-től 40 fokig állítható. Több felbontásban is képesek lesznek a Csehszing-2 szériás szatellitek felvételeket készíteni:
- 50 cm/pixel felbontás 5 kilométeres sávban
- 1 méter/pixel felbontás 10 kilométeres sávban
- 3 méter/pixel felbontás 15 kilométeres sávban
- 15 méter/pixel felbontás 90 kilométeres sávban
Az adatokat 900 mbit/s sebességgel lesz majd képes az űreszköz lesugározni a kínai kereskedelmi földi állomásoknak. Egyelőre nem tudni, hogy az X1 és X2 páros milyen rakétán fog pályára kerülni, de nagy rá az esély, hogy egy magánvállalat rakétáját bízzák majd meg ezzel a feladattal.
Renderképek a műholdakról, bal oldalon egy kisebb, 150 kg-os változat látható, jobb oldalon pedig egy nagyobb kapacitású és méretű, 450 kg-os példány. Kép forrása: nanosats.eu
A hangsebesség harmincszorosát is szimuláló szélcsatorna építése fejeződik be 2022-ben
Jövőre fejeződik be Kínában az első ún. hipersebességekre tervezett szélcsatorna építése, ahol akár Mach 30 (tehát a hangsebesség harmincszorosa, 10,2 km/s vagy 36 700 km/h) sebességű aerodinamikai teszteket is el tudnak végezni. A JF-22 névre keresztelt létesítménynek civil és katonai jelentősége is van: elsősorban a hadsereg számára tervezett rakétákat és támadófegyvereket tudják itt próbára tenni, civil szemszögből pedig a hiperszonikus repülőgépek tesztelésénél fog nagy szerepet játszani. Egyes állítások szerint az ilyen járművek a hangsebesség öt, vagy akár tízszeresével is képesek lesznek utazni, és a világon bárhova el tudnak majd jutni két óra alatt. A kínai média jelentése szerint a JF-22 a világ legfejlettebb hipersebességekre tervezett szélcsatornája, az építése pedig nem messze a Peking központjától zajlik.
A projekten dolgozó mérnökök nyilatkozatai szerint az eddigi technológiáktól eltérően nem kompresszorokkal, hanem folyamatos, irányított robbantásokkal fogják hevítik a levegőt az eszközben. Egy nagysebességű járműnek akár 10 000 Celsius-fokra is felmelegedhet a teste a hiperszonikus repülési fázisban, a JF-22-ben pedig ezt is tudják majd szimulálni, viszont ennek ára van: az egész létesítmény energiaigénye elérheti majd akár a 15 gigawattórát is.
A JF-22 építése Peking egyik külvárosában. Kép forrása: CCTV
Újabb hajtóműgyár vidéken
A China Aerospace Science and Technology Corporation kínai állami tulajdonban lévő vállalat 6. számú Rakétmeghajtásért Felelős Akadémiája szerződést kötött egy 242 hektáron elterülő rakétahajtómű gyártó- és tesztsor építésére. Az üzemet a Sanhszi-tartománybeli Paocsi (Baoji) városában fogják létrehozni, további hat kínai vállalat közreműködésével. Egyelőre nem tudni, hogy milyen típusú hajtóműveket terveznek itt gyártani, de több mint valószínű, hogy nem csak az állami űripari cégek, hanem a rakétagyártással foglalkozó magánvállalatok is ki fogják használni az új létesítményt a jövőben.
Bár a kínai cégek általában eddig szilárd hajtóanyagú, ICBM-spinoff kisrakétákkal próbálták a műholdas indítási piacot meghódítani (csekély sikerrel), egyre több kidolgozott, nem csak papíron létező folyékony hajtóanyagú nagyrakétát is láthatunk Kínában készülőben. A legelőrehaladottabb a LandSpace cég ZQ-2 metán-oxigén üzemű rakétája, ami még akár idén is elindulhat első orbitális tesztrepülésére.
A ZQ-2 rakéta TQ-11 hajtóműve. Kép forrása: LandSpace
Csuzsung: 1064 méter és nincs megállás (még)
Egy korábbi cikkünkben írtunk a kínai marsjáró kalandos első 100 napjáról a Vörös Bolygó felszínén, de azóta is érkeztek már újdonságok: egy panorámaképet is visszaküldött a rover, valamint lassan de biztosan közelít az 1100 méteres megtett út felé, jelenleg 1064 méternél jár. A legutolsó státuszjelentés szerint az összes rendszer kiválóan működik a szerkezeten, és a Marson gyakran problémás napelemek is kifogástalanul termelik az energiát a rovernek.
A stabil, napi szintű kommunikációnak sajnos hamarosan vége lesz egy pár hétig, ugyanis a Nap pont a Mars és a Föld között lesz, leblokkolva a rádiókommunikációt (a napszél töltött részecskéi okozzák ezt). Várhatóan októberben fogja majd a Csuzsung folytatni az útját déli irányba, ahol feltételezhetően egy ősi vízpart helyezkedett el. A Jezero-kráterhez (Perseverance leszállóhely) hasonlóan az Utopia Planitia is feltételezhetően egy vízzel elárasztott terület volt a múltban, és akár az ősi élet jeleit tárolhatja a kőzeteiben.
A Csuzsung legújabb panorámája. Kép forrása: CNSA