2018 őszén landolt a NASA InSight nevű szondája a Mars felszínén, az Elysium-síkságon. A küldetés célja a Mars belső szerkezetének megismerése, illetve a bolygó szeizmikus aktivitásának mérése volt – bár az űreszközt két éves működésre tervezték, a mai napig szolgáltatja az értékes tudományos adatokat a tudósok számára. A Mars-szonda eljuttatását a Vörös bolygóra a United Launch Alliance Atlas-V 401 hordozórakétája segítségével oldották meg, melyet a Vandenberg Légitámaszpontról bocsátottak fel, az Egyesült Államok nyugati partjáról. Bár eddig többé-kevésbé jól működött az űrszonda, a marsi tél különös kihívást okozott: nagy mennyiségű porréteg rakódott le az InSight kör alakú napelemtábláira, veszélyeztetve az energiaellátást, és az űreszköz működését.
A Perseverance és Ingenuity leszállási területével ellentétben már nagyon régóta nem voltak elég erős szelek a szonda letakarításához az Elysium-síkságon – a NASA ezeket a szeleket ún. „cleaning event”-eknek nevezi, vagyis az anyatermészetre bízzák a portalanítást. Eddig az évtizedek során sokszor bevált a módszer, de most az InSight napelemeiről nem fújták le a széllökések a marsi port.
Jelenleg a maximális kapacitás mintegy 27%-át termelik a napelemek, mely különösen kellemetlen a téli időszakban, ugyanis a szonda rendszereit fokozottan kell fűteni a szélsőséges hőmérsékletek miatt., amely akár a -90 Celsius fokot is elérheti. Ezért a NASA mérnökei úgy döntöttek, hogy mélyálomba helyezik a geológiai szondát, és csak a kulcsfontosságú rendszerek maradnak aktívak.
Az InSight egyik első szelfije közvetlenül a landolás után. Kép forrása: NASA
A számítások szerint a tudományos műszerek leállításával a leszállóegységnek elég energiája lesz ahhoz, hogy melegen tartsa az akkumulátorait és a többi kritikus rendszerét. Az elérhető energiamennyiséget a következő hónapokban az időjárás is befolyásolja majd – ha tovább nő a por koncentrációja a levegőben (és a napelemeken), akkor még a jelenleginél is kevesebb energiát tud a szonda előállítani.
Ezek ellenére az InSight eddig jól bírta a körülményeket, és majdnem kifogástalan állapotban van a többi rendszere – még a robotkar is teljesen üzemképes. Jelenleg a küldetésirányítók attól tartanak, hogy egy váratlan porvihar miatt szinte megszűnik az áramellátás, és így teljesen lemerülnének az InSight akkumulátorai. Az egyik projektvezető szerint minél tovább vannak lemerülve az akkumulátor, annál nagyobb az esélye annak, hogy sosem lesznek képesek újra működésre bírni az űreszközt. Ha minden a tervek szerint halad, és nem merül le teljesen az InSight akkumulátorcsomagja, akkor júliusban várható majd a teljes működőképesség visszaállása. A tél túlélése után akár még 2022 nyaráig észlelhet marsrengéseket a szonda.
Egy későbbi szelfi, jól látható a vastag porréteg a kör alakú napelemtáblákon. Másik érdekesség, hogy a szonda középső részéről már hiányzik a szeizmométer és annak a védőburkolata, ugyanis a kép készítésekor ezek már a talajon voltak. Kép forrása: NASA
Az InSight energiahiánya volt ez egyik döntő ok amellett, hogy a „Vakond” névre hallgató hőszonda lefúrási próbálkozásait abbahagyják januárban. Eredetileg 5 méter mélyre tervezték lefúrni a marsi talajban a DLR (Német Légügyi és Űrkutatási Központ) által fejlesztett hőszondát, mely felbecsülhetetlen mennyiségű információt szolgáltatott volna a bolygó belső hőmérsékletéről, valamint a hő talajban való terjedési sebességéről. Sajnos a talaj sokkal jobban csomósodott a kelleténél, így kellő súrlódás hiányában csak 3 centiméter mélyre voltak képesek befúrni a Vakondot. A robotkarral is próbáltak manipulálni, de ez sem segített – a mostani helyzet miatt pedig végleg abbahagyták a további próbálkozásokat.
A már így is limitált működésű szonda most még kevesebb adatot fog küldeni: az egyre ritkább időjárási mérések teljesen leállnak, illetve a marsrengések észlelése is szünetelni fog egy időre. Bruce Banerdt InSight projektvezető szerint megéri beáldozni a következő hónapok tudományos méréseit a hosszabb tudományos működésért. Azt is elmondta, ha lemerülne a szonda, nem jelentene teljes mértékű katasztrófát. Az InSightot úgy programozták be, hogy ha ismét energiát kezdenének termelni a napelemei, akkor automatikusan újraindítsa magát – feltéve, hogy az akkumulátorai nem károsodtak a zord körülményekben.
A precíz és érzékeny elektronika nem szereti a hideget, és ezzel lesz a legnagyobb probléma – mondta Banderdt. A Spirit és Opportunity marsjárók lemerülése után a marsi hideg kikezdte az akkumulátorokat és az elektronikát, így azok sosem tudtak újra „felébredni”. A mérnökök remélik, hogy az InSight kibírja hibernált állapotban, és nem kapcsol ki teljesen, bár ez teljesen az időjárástól és a körülményektől fog függeni.
Bal oldalon láthajuk a leszállási utáni állapotot, a jobb oldalon pedig az egyik legújabb képet a jobb oldali napelemtábláról. Forrás: NASA
Animáció az InSight leszállásáról a Mars felszínére.