Venyera-D: befejeződött a Vénuszra irányuló küldetés fejlesztésének következő szakasza

Lázok Zsanett | 17 napja

A Vénusz tanulmányozására szolgáló orosz Venyera-D űrszonda fejlesztésének következő szakasza befejeződött, az űrszonda műszaki javaslatát a Szemjon Alekszejevics Lavocskinról elnevezett Tudományos és Termelési Egyesület, Tudományos és Műszaki Tanácsa hagyta jóvá. A további javaslat az volt, hogy küldjék el további vizsgálatra a rakéta- és űripar vezető kutatószervezeteihez.

A projektet egy megbeszélésen védték meg, köztük Alekszandr Sirsakov az NPO Lavocskin főtervezője, az Orosz Tudományos Akadémia Űrtanácsának elnökhelyettese, az Űrkutatási Intézet tudományos igazgatója, az Orosz Föderáció akadémikusa, valamint Lev Zeleny az Orosz Tudományos Akadémia, valamint a Roszkoszmosz, és a Központi Tudományos - Gépészmérnöki Kutatóintézet, az IKI RAS és más szervezetek képviselői. Oleg Szedjk, az NPO Lavocskin tervezési komplexum vezetője, a Venyera-D űrszonda vezető tervezője jelentést tett a jelenlévőknek.

A Venyera-D küldetés, amelyet az NPO Lavocskin fejleszt ki, magában foglalja a Vénusz hosszú távú tanulmányozását tudományos berendezések széles skálájával, amelyeket az orbitális, és a leszálló járműre telepítenek. A projekt célja az 1960-90-es években, a szovjet és az amerikai űrszondák által végzett kutatások új technikai színvonalon történő folytatása. Az évek során nagy mennyiségű adat halmozódott fel a légkör szerkezetéről és összetételéről, a felhőrétegről, a szél sebességéről és a talaj összetételéről a bolygó felszínén. A légkör dinamikájával, a szuperforgás problémáival, az óriási üvegházhatással, a Vénusz evolúciójával és másokkal kapcsolatos számos kérdés azonban megoldatlan maradt. A Venyera-D űrszonda által végzett kutatás egyedülálló, és a következő évtizedre meghirdetett más külföldi missziók nem oldják meg ezeket a kérdéseket.

A Venyera-D munkája a Vénusz bolygó alapvető problémáinak megoldására irányul:

  • az üvegházhatás természetének magyarázata, amely a Vénusz felszíni hőmérsékletét 500°C-ra hevítette;
  • a Vénusz légköri dinamikájának megfigyelt sajátosságainak és a szuperforgás természetének magyarázata (a felhőréteg felső határán a légkör 60-szor gyorsabban forog, mint magán a felszínen);
  • annak tanulmányozása, hogy a Vénusz hogyan lép kölcsönhatásba a napszéllel, miért hiányzik a Vénusz saját mágneses tere, és volt-e egyáltalán a múltban;
  • annak meghatározása, hogy vannak-e aktív vulkánok a Vénuszon, és ha igen, akkor milyen a vulkáni tevékenység;
  • a lakhatóság jeleinek keresése a Vénuszon;
  • annak a kérdésnek a megoldása, hogy a Vénusz vizei hova tűntek el, vajon disszipáció során került-e az űrbe, vagy a bolygó mágneses terének hiánya miatt, vagy megmaradt-e a felszíni kőzetekben. Volt-e óceán a Vénusz első milliárd éveiben, és ha igen, lehetséges volt-e az élet kialakulása az óceánokban?

Oleg Szedjk előadást tartott, amelyben kiemelte a Venyera-D projekt minden fontos aspektusát. Különös figyelmet fordítottak a Vénuszra tartó repülés sémájára, a rádiókommunikációra és a lehetséges leszállóhelyekre.

A Venyera-D űrszonda általános felépítése egy 2020-as tervben. Forrás: NPO Lavocskin / Anatolij Zak russianspaceweb.com.

Előzmények

2020. december 16-án az Orosz Tudományos Akadémia Űrtanácsa kiadta a 10310-21 számú hivatalos határozatot, amelyben hangsúlyozták a közelgő Vénuszra irányuló repülések fontosságát a foszfinelmélet tesztelésének szempontjából. A dokumentum azonban az indiai Venus Orbiter Mission-t jelölte meg, amely 2024-ben megerősítette az indulási dátumot, mint egy kísérlet első jelöltjét. Ennek ellenére 2021. február 26-án a Roszkoszmosz akkori vezetője, Dmitrij Rogozin bejelentette, hogy megépül a Venyera-D űrszonda.

2021 márciusában a hivatalos TASZSZ hírügynökség idézte az IKI Űrkutatási Intézet vezetőjét, Lev Zelenyt, aki egy többfázisú Vénusz-kutatási programot ígért, amelyet a Roszkoszmosz és az Orosz Tudományos Akadémia legutóbbi találkozóján jóváhagytak. Zeleny szerint az orosz Vénusz-kutatási program pontos hatókörét a Venyera-D újonnan kezdeményezett kétéves tervezése határozza meg, amely már 2029-től repülhet, új korszakot nyitva ezzel az oroszországi Vénusz-kutatásban. Zeleny nyilvánvalóan a Venyera-D űrszonda előzetes tervezésének megkezdésére utalt, ami lényegében az űreszköz fejlesztés korai papírfázisa, amely minimális költségeket és kevés jövőbeli kötelezettséget igényel a Roszkoszmosz részéről. Az elmúlt két évtizedben az orosz űriparon belül számos innovatív projekt ment át az előzetes tervezési fázison, majd akadt el azon a ponton, ahol a finanszírozást rettenetesen fel kellett emelni. Mivel 2020-ra a Venyera-D már elvesztette a közös amerikai-orosz projekt státuszát, a Roszkoszmosz már nem lesz kötve nemzetközi megállapodásokhoz az erőfeszítés finanszírozására, és vállalkozói többé nem részesülhetnek az ilyen projektek irányításában szerzett külföldi tapasztalatokból. 

A Venyera-D fejlesztői előtt álló kihívást alátámasztja az a tény, hogy az elmúlt két évtizedben az orosz tudósoknak nem volt lehetőségük arra, hogy amerikai vagy európai alkatrész nélkül más bolygókra repítsék műszereiket. Az orosz vezette utolsó, Phobosra irányuló bolygóküldetés 2011-ben volt, de órákkal az indítás után meghiúsult a rossz irányítás és a nem megfelelő repüléstechnika miatt. Az elmúlt néhány évben az orosz űripar a minőségellenőrzés javításán, az importfüggőségének csökkentésén és a szovjet korszak kádereinek és létesítményeinek lecserélésén dolgozott, azonban nem világos, hogy ezek az intézkedések elegendőek lennének-e az ország egyre növekvő elszigetelődésének leküzdéséhez. Talán a 2029-es indulási dátum tükrözte a Venyera-D projekt előtt álló nehéz finanszírozást és a technikai kihívásokat.


Elkötelezettek vagyunk, hogy tevékenységünk reklámoktól mentes maradjon és kizárólag közösségi finanszírozásból működhessünk. Ha tetszik a munkánk, akkor azt kifejezheted egy megosztással, illetve ha van módod, anyagilag is hozzájárulhatsz az oldal működéséhez, ezt a "Támogatás" gomb megnyomásával teheted meg.



"Venyera-D: befejeződött a Vénuszra irányuló küldetés fejlesztésének következő szakasza" bejegyzés hozzászólásai (0 db)

Jelenleg még senki nem szólt hozzá a témához! Légy Te az első!

Hozzászólás írása +