Rengeteg érdekes hír érkezett ma, mivel az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője, Josef Aschbacher, és a NASA vezetői is sajtótájékoztatót tartottak. Lássuk is milyen újdonságokat tudtunk meg, kezdjük is az ESA hírekkel.
- A több mint 23 000 jelentkezőből már 1362-re szűkítették a leendő ESA űrhajósok listáját. A kiválasztási folyamat várhatóan az év végéig tart, ezután az ESA 4-6 új űrhajósjelöltet jelent majd be. Az alábbi képen látható egy kis statisztika a jelöltekről, például 287 valamilyen fogyatékossággal rendelkező jelölt is még versenyben van.
- Jó úton halad a közös európai-orosz Mars küldetés, az ExoMars előkészítése. A tervek szerint a startra idén szeptemberben kerülhet sor, a Rosalind Franklin marsjáró több hónapnyi sikeres tesztelésen van túl – a küldetésről hamarosan egy külön cikkben is írunk részletesen.
- Az ESA által üzemeltett Sentinel-1B földmegfigyelő műholddal továbbra sincs előrelépés, a küldetésirányítók próbálják megoldani a december óta tartó problémákat. A műholddal ugyanis megszakadt az adatátviteli kapcsolat, majd később kiderült, hogy áramellátási problémák jelentkeztek az űreszköznél.
- Az első új Ariane-6 rakéta középső fokozata megérkezett Francia Guyanába, ahol hamarosan összeszerelik a többi komponenssel. Dátum továbbra sincsen az új európai rakéta bemutatkozására.
A mai második sajtótájékoztatót a NASA vezetői tartották az űrhivatal Tanácsadó Testületének (NASA Advisory Council) Emberes Felfedezések és Műveletek Bizottságának (Human Exploration and Operations, HEO) az ülése kapcsán, és számos újdonság hangzott itt is el.
- Az Artemis-I startjára legkorábban március 27. és április 8. között kerülhet sor- ekkor lesz egy indítási ablak. Az Artemis-program misszió is új menetrendet kapott, ezek alapján az emberes Artemis-II 2024 második felében, a holdraszálló Artemis-III 2025-ben indulhat. A későbbi Artemis-IV és Artemis-V küldetések űrhajósai „csak” a Lunar Gateway-re utaznak majd. Az Artemis-III személyzetét idén jelentik be.
- A CAPSTONE március 19-én, az Ax-1, az első teljesen privát küldetés az ISS-re legkorábban március 31-én startolhat. A Boeing második tesztküldetésére a Starliner űrhajóval 2022 májusában kerülhet sor, a két első kereskedelmi Hold-misszió pedig az év első felében indulhat.
- Jelenleg nincs megállapodás a Roszkoszmosz és a NASA között űrhajóscserére, így a tavaszi Szojuz MSz-21-en sem lesz biztosan NASA űrhajós. Az új megállapodás jelenleg az orosz Külügyminisztérium jóváhagyására vár, ami után az ősszel induló Crew-5-ön utazhat a korábban bejelentett Anna Kikina, és a Szojuz MSz-22 űrhajón pedig egy NASA asztronauta. A közös felkészülések és gyakorlatok továbbra is zajlanak Csillagvárosban, és a Johnson Űrközpontban. Mivel a tavaszi Szojuzon nem lesz NASA űrhajós, ezért a Crew-3 visszatérésére mindenképpen a Crew-4 megérkezése után kerül sor, hogy folyamatosan biztosítva legyen az amerikai jelenlét az ISS-en.
- A jövőbeli kereskedelmi űrállomásokon való új lehetőségek miatt a NASA már tervezi az átállást a tudományos kísérletek kapcsán: 2028-ra szeretnék a végleges működési elvet kidolgozni és megvalósítani.
- Szóba kerültek az ISS problémái is: az orosz rakétateszt óta megduplázódott annak az esélye, hogy az űrállomás összeütközik valamilyen törmelékkel, de folyamatosan figyelik az ISS és a törmelékfelhő pályáját. Az ISS új vécéjével is problémák vannak, jelenleg az űrhajósok nem is használják, és a tartályát vissza is hozzák a CRS-24 Dragonjával. A Nauka megérkezése utáni anomáliának a kivizsgálása folyamatban van orosz részről, most véglegesítik a jelentést.
- Az Expedíció-65 személyzete 290 tudományos kísérletet végzett el, ami rekord az ISS történelmében.
