Hírfolyam: A háború hatásai az űriparra és az űrbéli együttműködésre

Kapcsolódó

Fény derült a kínai holdprogram két kulcsfontosságú űreszközének nevére

A neveket közel 2000 pályázat közül választották ki. A Kínai...

A nap képe #1389 – Bahama-szigetek

A Nemzetközi Űrállomásról készített felvétel a Bahama-szigetekről.

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

Az Ukrajnát ért orosz támadásnak, és az emiatt kivetett nemzetközi szankcióknak számtalan következménye van az űriparra és az űrbéli együttműködésre. Szerkesztőségünk folyamatosan követi az eseményeket, és ebben a hírfolyamban számolunk be az aktuális történésekről.

Március 7. 10:36

Lezárjuk a hírfolyamunkat, mivel egyre kevesebb friss hír érkezik a témában, az újdonságokról már külön cikkekben számolunk majd be.

Március 5. 08:45

Új információk érkeztek a OneWeb műholdak sorsáról Bajkonurban: hírek szerint a külföldi mérnökök segítségével a műholdakat leszerelik a Szojuz rakétáról, majd lezárják a helyiséget. Ez a művelet kb. egy hétig fog tartani, utána hagyják el a külföldiek Bajkonurt. A helyiséget nem lehet majd kinyitni, ami amúgy az orosz Starsem cég tulajdona.

Március 4. 15:25

A OneWeb-14 küldetés Szojuz rakétáját visszaszállították az indítóállásról az egyik üzemcsarnokba. A Roszkoszmosz Twitter-oldalán az esemény szinte minden pillanatát követni lehetett, és még elő stream is volt róla (ilyenre eddig sosem volt példa). A hordozó vízszintbe helyezésekor látható volt egy frissen felragasztott „V” betű is a műveletet végrehajtó szállítójárművön (az Ukrajnát támadó orosz harci eszközökön is ilyen jelzés van). Az orosz űrhivatal Twitter-oldala amúgy tegnap óta tele van új katonai űreszközök, illetve egy új interkontinentális rakéta terveivel, úgy tűnik az eddigi civil űrkutatással foglalkozó hivatal lassan egy katonai szervezet lesz…

Március 4. 08:45

  • Sajnos a hírek igaznak bizonyultak, és megsemmisült a február 25-i bombázásokban az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

  • Ahogy várható volt, elmarad a mai OneWeb indítás Bajkonurban, a rakétát már szállítják vissza a felkészítő épületbe.
  • Mind a 85 orosz dolgozó visszatért a Guyana Űrközpontból, Kourou-ból.

Március 3. 13:59

A Roszkoszmosz bejelentette, hogy felfüggeszti a tudományos kísérletekben való együttműködést Németországgal a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében. Dimitrij Rogozin az állami televízió egyik csatornáján pedig azt mondta, hogy nem szállítanak több orosz hajtóművet az Egyesült Államoknak: „Repüljenek csak a saját seprűikkel.”

Március 3. 10:55

A OneWeb hivatalos közleményt adott ki, miszerint az igazgatótanács döntése alapján felfüggesztenek minden indítást Bajkonurból. A péntekivel együtt 6 küldetés volt még hátra OneWeb-műholdak indítására a Kazahsztán területén lévő orosz űrkikötőből.

Március 3. 09:15

A OneWeb egyik vezetője, Chris McLaughlin megerősítette a CNBC-nek, hogy a OneWeb és az Arianespace képviselői még tegnap elhagyták Bajkonurt. Hivatalos megkeresést ők nem kaptak, kizárólag Rogozin Twitter-üzeneteiből tudtak az új orosz követelésekről.

Március 2. 18:15

Bajkonurban leragasztották a pénteki OneWeb-küldetésre váró rakétán a különböző országok zászlóit. A videót Dimitrij Rogozin osztotta meg, a következő szöveggel: „A startállás személyzete úgy döntött, hogy az egyes országok zászlajai nélkül szebb lesz a rakétánk.” A teljes videó itt tekinthető meg. Az angol kormány már bejelentette, hogy nem teljesítik a Roszkoszmosz követeléseit, így szinte biztos, hogy nem lesz indítás pénteken és kérdéses, hogy mi lesz a műholdak sorsa is.

Március 2. 11:30

Rendkívüli hírek: A Roszkoszmosz addig nem indít OneWeb műholdakat, amíg nem kap arra garanciát, hogy nem használják a műholdakat katonai célokra. Dimitrij Rogozin, az űrhivatal vezetője nyilatkozta a következőket:

„A mai napon azzal a kéréssel fordulunk francia kollégáinkhoz az Arianespace-nál és a OneWeb-nél, hogy két napon belül nyújtsanak be nekünk egy átfogó, jogilag kötelező garanciát arra vonatkozóan, hogy a OneWeb a műholdjait nem fogja katonai célokra használni, és nem nyújtanak vele szolgáltatást semmilyen katonai szervezetnek.”

A válaszokat pénteken moszkvai idő szerint 21:30-ig (magyar idő szerint 20:30-ig) várják, ugyanis ekkor döntenek a OneWeb-14 misszió Szojuz-2.1b rakétájának a feltankolásáról. Amennyiben nem kapják meg a garanciákat, úgy a rakétát a műholdakkal együtt visszaszállítják a felkészítő épületbe. Rogozin szerint a Roszkoszmosz tavaly novemberben kapott olyan értesüléseket, hogy a tavaly félig brit állami kézbe került cég esetleg kapcsolatban lehet egy amerikai katonai védelmi beszállítóval. Az űrhivatal vezetője a Starlink ukrajnai elindítását is kommentálta, hogy azok az ukrán fegyveres erőket segítik, továbbá hozzátette: „Komoly kétségeink vannak afelől, hogy a OneWeb mit fog tenni egy ilyen helyzetben, amikor az (Egyesült Királyság) kormánya a többségi részvényes.”

Az indítás költségeivel kapcsolatban a következőket mondta:

„Minden pénzt megkaptunk a hordozórakéták gyártására, a felső fokozatokra és a szükséges indítási szolgáltatásokra. A kifizetett összeg a Nyugat agresszív politikája, és az alkalmazott szankciók okozta vis maior körülmények miatt Oroszországban marad, és nem kerül visszafizetésre.”

A OneWeb-14 startjára magyar idő szerint pénteken 23:41-kor kerülne sor Bajkonurból, de várhatóan a fenti nyilatkozatok után ez nem fog megtörténni, és az orosz űripar elveszti az egyik utolsó kereskedelmi megrendelőjét is – habár a OneWeb már tavaly októberben bejelentette, hogy hamarosan indiai rakétákra vált.

Frissítés 13:57: Egy újabb feltételt szabott a Roszkoszmosz: a brit kormány szabaduljon meg a részvényeitől a OneWeb-ben, utána folytatódhatnak a OneWeb-missziók.

Képek a Szojuz rakéta ma reggeli kigördítéséről Bajkonurban

Március 2. 9:55

  • Az Anonymus hekkercsoport a Twitteren jelentette be, hogy az NB65-ös hekkercsoport feltörte és átvette az irányítást a Roszkoszmosz műholdakat irányító központja felett, így Oroszország nem fér hozzá a kémműholdjaihoz. Az értesülést Dimitrij Rogozin, az orosz űrhivatal vezetője két órával ezelőtt cáfolta, és folytatta az Ukrajna elleni gyűlöletkeltést az alábbi képpel. Kicsit később a Telegramon Rogozin azt írta, hogy tényleg volt egy betörési kísérlet, azonban ezt elhárították. Jelen sorok írása közben nem elérhető a Roszkoszmosz hivatalos oldala sem.

„Átlagos ukrán hekker” – írta Rogozin

Március 1. 17:30

  • A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt írja, a Roszkoszmosz ki fogja számlázni az európai szankciók, illetve az eROSITA röngentávcső kikapcsolása miatti pénzügyi veszteségeit az európai partnereknek. A közlemény szerint az orosz űrhivatal nehéz döntés elé került, hogy tudják-e folytatni az űrbéli együttműködést a nemzetközi partnerekkel.
  • A TASZSZ egy másik közleménye szerint a Roszkoszmosz szkeptikus a szankciók miatt, hogy 2024 után is folytatódhat-e a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetése. Az orosz kormány korábbi döntése szerint 2024-ig biztosítják az ISS működését orosz részről.
  • Eközben tovább folyik a február 4-én, magyar idő szerint 23:41-kor startoló újabb OneWeb-küldetés felkészítése Bajkonurban. Várhatóan ez lesz az utolsó Szojuz-misszió, amin az indiai-angol cég műholdjai utaznak.

Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője

Március 1. 10:37

  • 48 órán belül megérkezett az Elon Musk által megígért Starlink-szállítmány Ukrajnába. A teherautón érkező terminálokról Mikhajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztésért felelős miniszter töltött fel egy képet a Twitter-fiókjára. Az ukrán kormány február 27-én igényelte nyilvánosan a műholdas szolgáltatást a SpaceX-től, ezt megtaláljátok a hírfolyamunkban egy korábbi bejegyzésben. A terminálok pontos száma nem ismert, de a képből kiderült, hogy ugyanolyan csomagolásban kerültek az országba, mint amilyenekben az ügyfeleknek szokták őket kiszállítani. A képen még azt is láthatjuk, hogy az első generációs, kör alakú antennával ellátott rendszerek kerültek kiszállításra. Az ukrán kormány az után kereste meg a SpaceX-et és Elon Muskot nyilvánosan, hogy egy orosz kibertámadás során a ViaSat műholdas rendszerei többnyire teljesen leálltak az Ukrajnában. Többen feltették azt a kérdést is, hogy vajon milyen módon tudnak majd kommunikálni a műholdak a központi hálózattal, ha Ukrajnában nincs Starlink-földi állomás telepítve. Erre a válasz elég egyszerű: a SpaceX Kelet-Európában is már olyan mértékben kiépítette a földi állomások infrastruktúráját, hogy szinte az összes Ukrajna felett haladó Starlink-műhold képes kapcsolatot teremteni más európai földi állomásokkal (itt a legfontosabbak közé tartoznak a litvániai Kaunas, a lengyelországi Wola Krobowska, és törökországi Muallim földi állomások). Oleg Kutokov kijevi lakos Twitteren meg is osztotta a már működő Starlink sebességeit.

A beérkezett Starlink-szállítmány. Kép forrása: Mikhajlo Fedorov/Twitter

Az ország feltételezhető Starlink-lefedettsége. Kép forrása: starlink.xs (nem hivatalos oldal)

A működésben lévő Starlink. Kép forrása: Oleg Kutkov/Twitter

Február 28. 17:36

  • Az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamai február 28-án gyűlést tartottak, melynek témája az európai-orosz űrkapcsolatok jövője volt. Az űrügynökség bejelentette, hogy teljes mértékben végrehajtja a tagországok által kirótt szankciókat, és a közös európai értékek szerint fog eljárni a jövőben. Minden ilyesfajta döntést az ESA-tagállamok és a nemzetközi partnerek (különösképpen a NASA) döntéseihez fog az ESA igazítani. Az orosz szankciók következményeinek a felmérése lesz a következő dolga az ESA szakembereinek. A közleményben kifejezte az ESA, hogy tudomásul vette a Roszkoszmosz döntését, miszerint leállítják a Szojuz-ST rakéták reptetését Francia Guyanából. Az európai tervek szerint megpróbálnak új hordozórakétákat keresni az eddig orosz rakétákra tervezett műholdaknak/tudományos küldetéseknek (itt természetesen az ESA Vega-C és Ariane-6 rakétái előnyben vannak). Talán az egyik legelkeserítőbb hír az, hogy az ESA szerint az ExoMars 2022 Mars-küldetés idei startja „nagyon valószínűtlen”. Az európai-orosz kooperációban készülő leszállóegységet egy orosz Proton-M rakétának kellene elindítania Bajkonurból a Mars felé, de a nyugati szankciók és a megromlott viszony miatt ez nem biztos hogy meg fog valósulni. Ez vélhetően az ExoMars-program lezárását is eredményezné, ugyanis a Rosalind Franklin rovernek már 2020-ban el kellett volna startolnia, de technikai okokból a következő Föld-Mars együttállásra halasztották az indítást. Még egy halasztást több mint valószínű hogy már nem érne meg a szonda…

A Rosalind Franklin összeszerelése. Kép forrása: Spaceflight Now

Február 28. 13:40

  • Hírek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) lemondta a Joseph Aschbacher (ESA igazgató) és Dimitrij Rogozin (Roszkoszmosz vezetője) között online megbeszélést, amin a jövőbeli együttműködést beszélték volna meg.
  • Az olasz Avio cég rövid közleménye szerint az ukrán háború egyelőre nem befolyásolja az európai Vega rakéta üzemeltetését – a vállalat gyártja a hordozó AVUM nevű negyedik fokozatát, aminek az RD-843-as hajtóműve Ukrajnában készül.

Február 27. 17:18

  • Újabb szomorú hírek érkeztek: Ukrajna hivatalosan is bejelentette, hogy a támadó orosz csapatok megsemmisítették a világ legnagyobb kereskedelmi forgalomban lévő repülőgépét, az Antonov An-225 „Mrija” (magyarul Álom vagy Inspiráció) teherszállítót. A megszálló orosz csapatok február 25-én foglalták el a Kijevtől mindössze 30 kilométerre található Hosztomel repteret, és bár a korábbi jelentések szerint sértetlen volt a jármű, ma érkeztek az első felvételek, amin az An-225 lángokban álló hangárját láthatjuk, ami feltehetően egy bombatámadás áldozatává vált. Az An-225-öt eredetileg a szovjet űrprogram kiszolgálására tervezték, és az Enyergija rakéta és a Buran űrrepülőgép szállítására lett megépítve. Először 1988-ban emelkedett a magasba, a nyilvánosság pedig az 1989-es párizsi légibemutatón tekinthette meg először az impozáns repülőgépet. Több világrekordot is felállítottak vele a tervezői: a világ legnagyobb súlyú repülőgépe, a legnagyobb szárnyfesztávolsággal rendelkező kereskedelmi forgalomban lévő gépe volt, és 640 tonnás hasznos teherkapacitásával az összes többi teherszállító eltörpült mellette. Egyetlen egy példány épült ebből a repülőgép-típusból, a második darabot sosem fejezték be.
  • Frissítés: az Antonov cég nyilatkozata szerint egyelőre nem biztosak a gép sorsában, a vizsgálat hamarosan megkezdődhet.

Kép forrása: Mars Steven

Az 1.01-es jelzésű Buran űrrepülőgép szállítása 1989-ben. Kép forrása: Vasily Koba

Bal oldalon a lángokban álló Antonov-hangár, jobb oldalon egy korábbi műholdfelvétel a helyszínről. Kép forrása: OSINT Canada

Február 27. 11:00

  • Kérdésessé vált az eROSITA röntgentávcső működtetése is. A műszer az orosz-német Spektr-RG űrobszervatórium része, amely az orosz ART-XC távcsövet is hordozza. A Roszkoszmosz 2019. július 13-án bocsátotta fel Bajkonurból, és a Nap-Föld rendszer második Lagrange-pontja (L2) körül kering. Működését 2019 októberében kezdte meg. Egyes források (melyek Dimitrij Rozoginra hivatkoznak) szerint a háború miatt a német partnerek arról tájékoztatták a Roszkoszmoszt, hogy utasítást kaptak az űrtávcső kikapcsolására, megszakítva annak működését. A Max Planck Intézet (a távcső gyártója) egy kiszivárgott belsős levele alapján jelenleg úgy tűnik, hogy a távcsövet csökkentett üzemmódba helyezték. Ez azt jelenti, hogy a most zajló konfliktusok már a tudományos munkákra is hatással vannak.

Az eROSITA űrtávcső

Február 27. 00:43

  • Magyar idő szerint szombaton későn este jelentette be Elon Musk a Twitteren, miszerint azonnal aktiváltatta a Starlink-szolgáltatást Ukrajnában, és a SpaceX megkezdte a terminálok szállítmányozását a háború sújtotta övezetbe. Ezt a lépést Mikhajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztésért felelős miniszter kérésére lépte meg a SpaceX, aki egy Twitter-bejegyzésében így fogalmazott: „Elon Musk, amíg Ön a Marsot próbálja kolonizálni, addig Oroszország megpróbálja elfoglalni Ukrajnát. Amíg az Ön rakétái sikeresen visszatérnek és leszállnak a világűrből, addig az orosz rakéták ukrán civileket támadnak. Arra kérjük önt, hogy biztosítson Ukrajnának Starlink-állomásokat, és szólítsa meg az oroszokat, hogy álljanak meg”. Ez a tweet később Ukrajna hivatalos oldalán is megjelent, majd rövidesen érkezett a választ Musktól: „A Starlink szolgáltatás most már elérhető Ukrajnában. További terminálok már úton vannak.” A Starlink internet segítségével a földi infrastruktúra állapotától függetlenül lesz elérhető az internet és telekommunikációs szolgáltatások az ukrán közösségek számára, és jóval kisebb lesz annak az esélye, hogy egy orosz kibertámadások hatására megszűnik a kapcsolat a külvilággal. Hasonló módon üzemelték be legutóbb Tongán a Starlink-rendszereket, ahol azóta is megbízhatóan nyújt nagy sávszélességű internetet a SpaceX, miután a Hunga Tonga–Hunga Haʻapai vulkánkitörés következtében hatalmas károk keletkeztek a szigetországban.

A kérés…

…és rá a válasz.

Február 26. 11:37

  • Potenciális orosz műholdas támadásokra hívta fel a figyelmet Christopher Scolese, az amerikai Nemzeti Felderítési Hivatal (NRO) igazgatója. Elmondása szerint az ukrán-orosz háború fokozódásával a nyugati telekommunikációs, földmegfigyelő és navigációs műholdas rendszerek is célponttá válhatnak a konfliktusban. Szerinte az orosz fél nem fog attól visszakozni, hogy a világűrben működő infrastruktúrára is kiterjessze a startégiáját, aminek egy része már jelenleg is zajlik – az amerikai GPS műholdak sugárzását ugyanis az elmúlt időszakban folyamatosan megpróbálták megzavarni (signal jamming). Scolese azt is kihangsúlyozta, hogy itt nem csak az állami/katonai rendszerekről van szó, hanem kereskedelmileg üzemeltetett képalkotó rendszerek is veszélyben lehetnek, mint például Planet, Maxar, Capella vagy a BlackSky-műholdak. Ezeknek a cégeknek a műholdas adatai különösen hasznosnak bizonyultak az elmúlt napokban, ugyanis az orosz erők mozgásait szinte valós időben tudták követni.

A Harkov mellett található Csugujev légitámaszpont az orosz rakétatámadás előtt és után. Kép forrása: Planet/Michael Sheetz

Orosz katonai konvoj Szergijevka község mellett úton nyugat felé, 6 kilométerre az ukrán határtól. Kép forrása: Maxar

Orosz nehéztüzérség Belaruszban. Kép forrása: Maxar

Feltehetően orosz SZ-300 légvéfelmi rakétarendszerek Belgorodban. Ennek a képnek az egyik érdekessége, hogy a Capella Space apertúraszintézises műholdjai készítették, amik bármilyen időjárási körülmények között is képesek stratégiai értékű felvételeket készíteni. Kép forrása: Capella Space

Február 26. 9:40

  • A tegnap bejelentett újabb európai szankciók hatására az oroszok felfüggesztik az együttműködést Kourou-ban, az európai űrkikötőben, ahonnan a Szojuz-ST hordozórakéták is indulnak. A lépést Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője jelentette be Twitteren. Jelenleg az orosz űripar 87 dolgozója tartózkodik Francia Guyanán, akiket hamarosan hazaszállítanak. A döntés miatt 2-2 Galileo műhold (az első pár áprilisban startolt volna), az európai Euclid űrtávcső, az EarthCare európai-japán légkörmegfigyelő műhold, illetve a CSO-3 francia kémműhold indítására kell másik hordozót keresni.

A Guyana Űrközpont Szojuz indítóállása

  • A Roszkoszmosz közleménye szerint az évtized végére tervezett orosz-amerikai Vénusz-küldetés, a Venyera-D sem valósul meg.
  • Az orosz űrhivatal szerint a honlapja jelenleg hekkertámadás alatt áll – hasonlóképpen több orosz állami oldalhoz.
  • Az új európai szankciók szerint tilos Európából bármilyen repülőgépekhez, rakétákhoz, vagy űrhajókhoz való alkatrészt Oroszországba exportálni. 2021-ben az orosz export értéke ezekre a termékekre elérte a 3 milliárd dollárt.

Február 25. 21:43

  • Több helyi jelentéssel ellentétben az ukrán Juzsnyoje rakéta- és űripari vállalat kelet-ukrajnai Dnyiproban található gyártókomplexuma továbbra is épségben van. A mai nap folyamán olyan értesülések érkeztek, miszerint stratégiai bombatámadások következtében teljesen megsemmisült a telep, ahol többek között az amerikai Cygnus teherűrhajókat szállító Antares rakéták első fokozatait, és az európai Vega rakéta negyedik fokozatának hajtóműveit is gyártják. A harcok továbbra is folynak, így továbbra sem tudhatjuk biztosra, hogy milyen állapotban fogja a kulcsfontosságú gyártelep átvészelni a következő időszakot.

A Juzsnyoje egyik gyártócsarnoka

Február 25. 17:25

  • A ULA (United Launch Alliance) Atlas-V rakétájához használt orosz gyártmányú RD-180-as hajtóművek már korábban megérkeztek a cég alabamai telephelyére, Decatur-ba, így a hátralevő indításokat nem fogja befolyásolni a most bejelentett szankciók. Az értesülést Tory Bruno, a cég vezetője is megerősítette, illetve elmondta, hogy ő sürgette meg a hajtóművek mihamarabbi leszállítását.

Február 25. 11:20

  • Josef Aschbacher, az ESA vezérigazgatója megerősítette, hogy továbbra is dolgoznak nemzetközi projektjeiken (ISS, ExoMars), együttműködve az orosz űrügynökséggel.

Február 25. 9:30

  • A NASA is kiadott az éjszaka folyamán egy nyilatkozatot a Nemzetközi Űrállomásról: „A NASA folytatja a nemzetközi partnerekkel való együttműködést, beleértve az Orosz Szövetségi Űrügynökséget (Roszkoszmosz) is, hogy a Nemzetközi Űrállomás biztonságos működése továbbra is biztosítva legyen. Az új export-szabályozások nem akadályozzák az amerikai-orosz civil űripari együttműködést. Nincs tervben, hogy változtatásokat eszközöljünk a Roszkoszmosz támogatásait illetően.”
  • Az Űrállomáson továbbra is nyitva az amerikai és az orosz szegmenst összekapcsoló zsilipajtó, az ISS továbbra is közös üzemeltetés alatt áll.
  • A Launcher űripari startup már napokkal ezelőtt Ukrajnából Bulgáriába helyezte át az európai irodáját (a dolgozókkal együtt), ahol a leendő űreszközök és rakéta hajtóműveit fejlesztik.

Február 24. 21:00: Amit jelenleg tudunk:

  • A napokban mind az orosz, mind az amerikai fél megerősítette, hogy a Nemzetközi Űrállomáson tovább folyik az együttműködés. Az ISS-en jelenleg 2 orosz, 4 amerikai és egy 1 német űrhajós tartózkodik, Mark Vande Hei a tervek szerint továbbra is Szojuz űrhajóval tér vissza március végén. Jelenleg 2 amerikai asztronauta tréningje zajlik Moszkvában, és további 5 utazik még idén. Kozmonauták felkészülése is zajlik jelenleg Houstonban.

A Nemzetközi Űrállomás

  • Fontos kihangsúlyozni, hogy a Nemzetközi Űrállomás működtetéséhez mindkét félre szükség van, egyik ország sem fogja elhagyni a programot, és ez egyik országnak sem érdeke. Az orosz szegmenst (aminek a hajtóműveivel az űrállomás pályáját biztosítják) szintén nem lehet leválasztani az ISS-ről, mert teljesen integrálva van. Az orosz modulok ráadásul az amerikai szegmens napelemei által termelt elektromos energiától függenek.
  • Biden amerikai elnök ma esti beszédében azt mondta, hogy a szankciók jelentősen gyengítik majd az oroszok űrprogramját is, további részleteket egyelőre nem tudunk.
  • Ahogy mi is írtuk korábban, Anna Kikina lenne az első orosz űrhajós, aki amerikai Crew Dragon utazna idén ősszel a Crew-4 fedélzetén. Az erről szóló megegyezést még nem véglegesítették, így elképzelhető, hogy az űrhajóscserére egyelőre nem is kerül sor.
  • A következő Szojuz űrhajó, az MSz-21 (teljesen orosz személyzettel) startja továbbra is március 18-án esedékes Bajkonurból.

A hagyományok szerint a Szojuz MSz-21 kozmonautái meglátogatták Szergej Koroljov a Kreml oldalában elhelyezett sírját február 25-én. A sors iróniája, hogy Koroljov ukrán nemzetiségű volt…

  • Az újabb OneWeb-misszió március 4-én startol Bajkonurból, várhatóan a szankciók miatt ez lesz utolsó küldetés orosz rakétával – a OneWeb már korábban bejelentette, hogy indiai hordozókra vált.
  • Kérdéses, hogy Szojuz-ST rakétákat továbbra is indítanak-e Francia Guyanáról, az európai űrkikötőből.
  • A tervek szerint idén induló, európai-orosz együttműködésben készülő ExoMars Mars-küldetés sorsa is kérdéses.
  • Várhatóan az orosz RD-181-es hajtóművet használó amerikai Antares 230+ rakéta gyártása megszűnik. A hordozót a Cygnus teherhajó indítására használják, a hírek szerint még két küldetésre elegendő hajtóművük van, utána a szankciók miatt valószínűleg nem lesz több Antares indítás. A szintén orosz hajtóművekkel rendelkező Atlas-V startokat nem érintik a szankciók, mert a ULA már nem rendel belőlük többet a rakéta nyugdíjazása miatt.

RD-181-es hajtómű

  • Az európai Vega rakéta sorsa is kérdéses: a negyedik AVUM fokozatban ugyanis ukrán gyártású hajtóművet használnak.
  • A Firefly Alpha hajtóműveinek turbószivattyúját szintén Ukrajnában gyártják és fejlesztik, a következő indításra az elemek már az USA-ban vannak, de kérdéses lehet a rakéta további sorsa.
  • A Roszkoszmosz hivatalos Twitter-fiókja ma ugyanúgy posztolt orosz űrtörténéseket, viszont a kommentelés lehetőségét kikapcsolták. Az űrhivatal vezetője, Dimitrij Rogozin hetek óta háborús propagandát oszt meg a fiókján, az amerikai elnök esti beszédére és a szankciókra pedig újból fenyegetéssel válaszolt: „…ha megszakítjátok velünk a kapcsolatot, ki fogja megmenteni az ISS-t attól, hogy az Egyesült Államokra zuhanjon kontrollálatlanul?…”

Dark mode powered by Night Eye