Habár hivatalosan 2021. június 1-től, 100 Marson töltött sol után kezdte meg tudományos munkáját a Perseverance, már a felkészülési időszakban is szép számmal születtek új felfedezések, eredmények.
A leszállás óta, tehát 2021. február 18-tól kezdődően a kutatókból és mérnökökből álló csapat legfontosabb feladata az volt, hogy ellenőrizzék, megfelelően működik-e a marsjáró, az összes tudományos műszert is beleértve, emellett a rover feladata volt az Ingenuity repülésének „felügyelete” is (kommunikációs összeköttetés, illetve képek készítése a repülésről). Annak ellenére, hogy ez az időszak a felkészülésről szólt, már ekkor is jelentős tudományos eredményeket ért el a Perseverance. Többek között sikeresen állított elő oxigént MOXIE (Mars Oxygen In-Situ Resource Utilization Experiment) nevű műszere segítségével, továbbá ezidáig már több, mint 75 000 képet készített és mikrofonja segítségével számos hangfelvételt is sikerült rögzítenie a Marson.
A Perseverance és az Ingenuity. A helikopter megbízható működésének köszönhetően együtt folytatják a tudományos munkát, az Ingeuity feladata lesz a területen található érdekesnek tűnő objektumok feltérképezése a Perseverance számára. Forrás: NASA
A java viszont még csak ez után következik, hiszen június 1-én maga mögött hagyva az Octavia E. Butler névre keresztelt leszállási zónát, délnek indulva megkezdte tudományos felfedező útját azzal a céllal, hogy ősi mikroszkopikus élet nyomait kutassa a Jezero kráter egykori tómedrében, megértsék és tanulmányozzák a térség geológiáját és múltbéli lakhatóságát, valamint több olyan vizsgálatot is fog végezni, amelyek a jövőbeli emberes és robotikus küldetéseket segítik majd elő.
A következő hónapokban a Perseverance a tervek szerint mintegy 4 km2 kiterjedésű területet fog bejárni, összegyűjtve az első olyan kőzetmintákat, amelyeket később visszajuttatnak a Földre.
A nemrégiben megkezdett első tudományos küldetés során két különböző geológiai egységet fognak vizsgálni, ahol a Jezero kráter legmélyebb (és legősibb) rétegei és más érdekes geológiai jellemzői megtalálhatók. Az első terület a „Crater Floor Fractured Rough” névre hallgat, amely a Jezero kráterekkel szabdalt felszínét jelenti, a Perseverance már úton is van az első ilyen kisebb méretű becsapódási kráter felé. A második, „Séítah” névre keresztelt terület (navaho nyelven, jelentése „homok közepette”) a Mars alapkőzetét, hegygerinceket, különböző kőzetrétegeket, és homokdűnéket tartogat a Perseverance és a tudósok számára.
A Séítah elnevezésű geológiai formáció az Ingenuity szemszögéből. Forrás: NASA
A Perseverance számára a legnagyobb kihívást majd a homokdűnék fogják jelenteni, melyek zömében a Séítah elnevezésű egységben fordulnak elő. Annak érdekében, hogy a lehető legbiztonságosabb útvonalon haladhasson, a csapat műholdfelvételek alapján kijelölt egy útvonalat a Perseverance számára, felcímkézve a megvizsgálandó objektumokkal, illetve az esetleges akadályokkal, ezzel együtt pedig azt is szem előtt tartották, hogy mindkét egységben a megfelelő időt töltse el a marsjáró. A rover főként a Crater Floor Fractured Rough egységen keresztül, illetve ezen és a Séítah terület határvonalán fog haladni. Amennyiben a helyzet úgy kívánja, azaz a Séítah homokdűnékkel szabdalt területén egy megvizsgálandó ponthoz érnek, a rover nyílegyenesen ehhez az objektumhoz gördül az előre meghatározott útvonaláról egy kitérőt téve.
A Perseverance tervezett útvonala az első két tudományos küldetés során. Forrás: NASA
A kutatómunka célja, hogy meghatározzák, a két területen összesen 4 különböző helyszín közül melyek azok, amelyek a legjobban mesélik el a 3,8 milliárd éve még 100 méternyi víz alatt lévő Jezero kráter geológiájának ősi történetét. Amikor a csapat úgy dönt, hogy a helyszín megfelelő erre, a Perseverance egy, vagy két talaj- és kőzetmintát gyűjt be.
Az első tudományos küldetés akkor zárul le, amikor a rover visszatér az Octavia E. Butler nevű leszállási helyre, azaz a kiinduló pontjára, várhatóan 2,5-5 km megtett táv után, és a 43 mintavételi kapszulából 8-at megtöltve regolittal és kőzetmintákkal. Ezt követően a második tudományos küldetése során északi, majd pedig nyugati irányba indul, egyenesen a Jezero kráter delta torkolatának maradványához, ahol az ősi tavat egy folyó táplálta vízzel, és üledékkel. Ez a terület gazdag lehet ásványi anyagokban, karbonátokban, amelyek itt a Földünkön magukba zárták az ősi élet megkövesedett maradványait.