Hogyan készül a NASA költségvetése? + A 2021-es végleges számok

Kapcsolódó

Kettős elrepülésre készül a JUICE űrszonda

Az Európai Űrügynökség űrszondája egy 2023. november 17-én abszolvált...

A Maxar következő generációs műholdjainak felvételei magasra tették a mércét

A Maxar Intelligence legújabb, nagy felbontású, képalkotó műholdakból álló...

A nap képe #1536 – Hőpajzs tisztítás

A Mercury űrhajón használandó hőpajzs tisztítása. A felvétel 1963-ban...

55 éve lépett először ember a Hold felszínére

1969. július 20. minden szempontból történelmi nap az egész...

Az Egyesült Államok Kongresszusa nyilvánosságra hozta a NASA 2021-es költségvetésének végleges számait, melyben sok érdekességet találhatunk.

Mielőtt azonban rátérnénk a 2021-es költségvetésre, röviden vegyük át, hogyan is készül az, kik és hogyan alakítják a NASA mindenkori büdzséjét, illetve hogy mik legyenek az Ügynökség prioritásai.

A NASA, mint szövetségi ügynökség finanszírozása az Egyesült Államok Kongresszusa által elfogadott éves szövetségi költségvetésből kerül meghatározásra minden évben. A NASA az USA tagállamaitól nem kap pénzbeli hozzájárulást, de űrközpontjai az országban szétszórva találhatóak.
Itt fontos kiemelni, hogy nem a mindenkori aktuális amerikai kormányzat szabja meg a NASA költségvetését, az adminisztráció csak ajánlást tesz a Kongresszusnak.
A szövetségi pénzügyi év a naptári év október 1-jén kezdődik, és a következő év szeptember 30-ig tart. Így például a NASA 2021-es pénzügyi éve 2021. október 1-jétől 2022. szeptember 30-ig tart.

Elnöki Költségvetési Kérelem
A költségvetés éves elfogadásának folyamata az előző év februárjában kezdődik, amikor a Fehér Ház ajánlást tesz a NASA következő évi finanszírozására.
Ez indítja el az “Előirányzatok” (“Appropriations”) néven ismert folyamatot, amelynek végén a Kongresszus elfogadja és az Elnök aláírja a szövetségi kormányt finanszírozó törvényt.
A PBR-nek (“President’s Budget Request” – Elnöki Költségvetés Kérelem) nevezett javaslatot már magában akár több évig tartó tárgyalások és egyezkedések előzik meg a NASA-n belül, illetve az Ügynökség és a Fehér Ház Költségvetési Irodája között.
A PBR-nek tartalmaznia kell indoklásokat és magyarázatot az űrprogram valamennyi tevékenységére. Belefoglalhatnak javaslatokat meglévő programok törlésére vagy új projektek megkezdésére is. A költségvetési kérelem az elnök és a kormányzat prioritásait és irányvonalát tükrözik, azonban nem emelkedik jogerőre, de meghatározza az elkövetkező tárgyalások feltételeit a törvényhozás számára.

A Capitolium – a Kongresszus székhelye

A Kongresszus jelentősége
Amint a Fehér Ház elkészül a kérelemmel, megküldi azt a Kongresszus mindkét házának vitára.
Emlékeztetőül, az USA alsóháza a Képviselők Háza, a felsőház pedig a Szenátus, a kettőt együtt hívják Kongresszusnak.
Mindkét ház albizottságaiban megkezdődik a tárgyalás és egyezkedés a költségvetésről, és a törvényhozás mindkét házának joga van módosítani az Elnöki Kérelem számait, programokat törölni, vagy hozzáadni.
Ebben a folyamatban van igazán annak jelentősége, hogy melyik párt van többségben a két házban, illetve a törvényhozók melyik államot képviselik.

A tárgyalások és szavazások után mindkét ház előáll a saját költségvetési tervével, melyet aztán együtt alakítanak egy végleges törvénnyé. A finanszírozási törvényt (ún “omnibus spending bill”) végül az Elnök látja el az aláírásával, és emelkedik jogerőre.

Az elmúlt években több példa volt arra, hogy a törvényhozás miképpen helyezte a saját prioritásait a NASA, vagy a mindenkori Elnök elé.
Barack Obama például 2010-ben eltörölte a Constellation programot, azonban azt később a Szenátus SLS (Space Launch System) néven tovább finanszíroztatta. Sokszor ezért hívják az SLS-t Senate Launch System-nek is, mivel a törvényhozók az államukban lévő űrprogramok munkehelyeinek megtartását célozza, illetve minden lehetséges pénzt a saját államukban költsenek el, még akkor is, ha a program nem hatékony.
Másik példa a kereskedelmi emberes űrprogram (Commercial Crew Program), mely hosszú évekig alulfinanszírozott volt az Elnöki Kérelmek ellenére.

A hosszas bevezető után lássuk is a 2021-es végleges számokat, és a Trump-kormányzat kérelméhez képesti változtatásokat.

A NASA 2021-es költségvetése
A NASA 2021-ben 23,27 milliárd dollárral gazdálkodhat majd, ez kissé elmarad a kért 25,2 milliárdtól, viszont így is 600 milliós növekedés a 2020-as költségvetéshez képest.
Érdekességképpen idénre az alsóház tartotta volna a tavalyi szintet, a Szenátus pedig 23,49 milliárdot szánt volna a NASA-nak.
Ahogy várható volt, a végleges költségvetési törvény több, az elnöki kérelemben eltörölt programot is finanszíroz, ilyenek a Roman űrteleszkóp (korábbi nevén WFIRST, ez egy a Hubble-höz hasonló, de sokkal korszerűbb és erősebb infravörös űrteleszkóp), a SOFIA teleszkóp (mely nemrégiben víz nyomaira bukkant a Hold felénk néző oldalán) és a PACE illetve a CLARREO földtudományi küldetések. A Kongresszus szintén tovább pénzeli a NASA oktatási programját, a STEM-et – melyre a Trump kormányzat szintén nem szánt forrást…

A Roman űrteleszkóp látványterve

Nem meglepő módon az SLS/Orion-programra, illetve az ehhez tartozó földi kiszolgáló – és irányítórendszerekre szánt pénzösszeg jóváhagyásra került: SLS 2,26 milliárd, Orion 1,4 milliárd, földi rendszerek 385 millió dollár.

A papírforma érvényesült a Human Landing System (HLS – az Artemis-program emberes leszállóegysége) finanszírozásánál is, amivel teljesen biztosra vehető, hogy 2024-ben nem lesz Holdraszállás: a kért 3,3 milliárd dollár helyett csak 850 millió dollárt kap az Űrhivatal, így a program éveket csúszhat.
Ez is egy tökéletes példa arra, hogy hiába kér a NASA és a Fehér Ház pénzt egy általuk fontosnak tartott célra, ha a Kongresszus azt másképpen gondolja.

A HLS pályázói

A Kongresszus szintén élesen megvágta az Űrhivatal alacsony Föld körüli pályán tervezett kereskedelmi terveit: ez a program a Nemzetközi Űrállomás kereskedelmi utódjainak kifejlesztésére és támogatására indított program. A kért 150 millió dollár helyett csak 17 milliót kapnak, hasonlóan a 2020-as számokhoz: akkor a kért 150 millió helyett 15 milliót kaptak erre a célra.

Az Europa Clipper szondával kapcsolatban is (újból) vannak változások a finanszírozási törvényben. Az űrszonda a Jupiter Europa holdját fogja meglátogatni, és korábban törvényben rögzítették, hogy kizárólag SLS rakétával indíthatják. Miután idén augusztusban kompatibilitási problémák merültek fel a hordozó és a szonda között, a törvény arra utasítja a NASA-t, hogy csak alapos és biztos mérlegelés után mehet a szonda SLS-el, illetve ha a hordozó biztosan elérhető lesz (lásd: le tudják gyártani és tesztelni időben). Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor kereskedelmi rakéta (Falcon Heavy, Delta IV Heavy, vagy egyéb még tervezés alatt lévő hordozók) indíthatja az Europa Clippert, amikkel évekkel lassabban érne a szonda az Europa-hoz, de az SLS költségeinek töredékeiért. Nem beszélve arról, ha a szonda elkészül és éveket kell várnia például az SLS-re, a tartós tárolás költségei is hatalmasak lennének…

Az Europa Clipper
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye