Hogyan tehető pihentetőbbé az alvás a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén?

Kapcsolódó

A Perseverance ismét megörökített egy porördögöt

A Marson tevékenykedő Perseverance jókor volt jó helyen, hiszen...

Az évtized végéig hosszabbítják meg a New Horizons küldetést

Az Osiris-APEX mellett így egy újabb űrszonda is még...

A nap képe #1245 /Apollo és Artemis/ – A személyzet

A bal oldali felvételen az Apollo-17 űrhajósai; Ronald Evans,...

1 évre szóló Pentagon-szerződést nyert el a SpaceX a Starshield rendszer fejlesztésére

A tavaly bemutatott katonai védelmi rendszer a civil Starlink-szolgáltatás...

Négy javaslat jutott tovább a Kínai Űrállomással kapcsolatos pályázat következő fázisába

A Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Iroda (CMSEO) négy pályázatot...

Andreas Mogensen nemrégiben érkezett meg a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére, hogy teljesítse Huginn nevű küldetését, melynek alkalmával két kísérletet is végre fog hajtani az űrben való alvással kapcsolatosan. Mint azt tudjuk, az ISS lakói 90 percenként megkerülik a Földet, tehát naponta 16 naplementének és napfelkeltének lehetnek részesei. Mindez viszont eléggé beleszól a természetes napi ritmusuk megtalálásába, ezért válnak fontossá az említett kutatások; a Circadian Light, és a Sleep in orbit.

Kezdjük talán az előbbivel, tehát a Circadian Light névre hallgató kísérlettel, melynek origója a cirkadián ritmus. A cirkadián ritmus azt a fizikai, mentális és viselkedési változást írja le, amin testünk megy keresztül körülbelül 24 óra alatt. Belső óránk a test maghőmérsékletéhez kapcsolódik, amely a nap folyamán változik, és ami beindítja anyagcserénket és alvási ciklusunkat. A fény expozíciója azonban befolyásoló tényezőként hat erre a ritmusra, hiszen az ember jellemzően nappal ébren van, éjszaka pedig alszik.

Maga a kísérlet a dániai SAGA Space Architects cég nevéhez fűződik, akik egy olyan lámpát készítettek, melynek tervezésekor fő szempont volt az űrhajósok cirkadián ritmusának támogatása az űrben töltött idejük alatt. Mogensen ezt a fényforrást a megérkezését követő harmadik napon már fel is szerelte a alvóhelyének belsejébe, amit egyébként az alvási ütemtervéhez állítottak be.

Este a lámpa fénye pirosra változik, hogy egy nyugtató naplementét imitáljon, reggel pedig kék színre vált az égbolt színeit idézve. A lámpa fényének színei gondos kiválasztáson estek át annak érdekében, hogy a természetes nappali fényt utánozzák, amelyet az űrhajósok nem tapasztalhatnak meg a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

Mogensen hálószobája. Forrás: ESA

És el is érkeztünk a második, Sleep in orbit kísérlethez. Az űrhajósok ugyan nem mindennapi kiképzésen esnek át, egy valami mégis sokuknak nehézséget okoz. Ez pedig az űrben való alvás megszokása, hiszen konkrét fekvés helyett alvóhelyük falához rögzített hálózsákokban lebegnek.

A dániai Aarhusi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy kis fülbe helyezhető mérőeszközt, amelyet az ESA asztronautája alvás közben visel majd. A berendezés lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megfigyeljék Mogensen agyi aktivitását az éjszaka folyamán, amivel segíthetnek megérteni alvásának minőségét.

Fülbe helyezhető eszköz az agyi aktivitás mérésére. Forrás: ESA
Dark mode powered by Night Eye