A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) két kutatója az MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) segítségével megállapították, hogy az egykori felszíni víz még 2 milliárd évvel ezelőtt is sós ásványi anyagokat hagyott maga után, közölte cikkében a NASA.
A Mars felszínét évmilliárdokkal ezelőtt folyók és tavak borították, amelyek potenciális élőhelyet biztosítottak a mikrobiális élet számára. Azonban mikor a bolygó légköre idővel vékonyodni kezdett, ez a víz elpárolgott, és nem hagyott mást hátra, mint azt a fagyott sivatagi világot, amelyet ma az MRO vizsgál. Ez a párolgás az általános vélekedés szerint körülbelül 3 milliárd éve következett be. A Caltech két kutatója azonban ezt az időtávot lecsökkentette, amihez az MRO által az elmúlt 15 év során összegyűjtött adatokat tanulmányozták. A vizsgálat során folyékony vízre utaló jeleket fedeztek fel a Marson, ami kb. 2-2,5 milliárd évvel ezelőttről származik. Ez azt jelenti, hogy a víz a korábbi becslésekkel ellentétben nagyjából egymilliárd évvel tovább lehetett jelen a Vörös Bolygón.
A kutatás alapjául a sólerakódások szolgálnak, melyeket a tájon keresztül áramló jeges olvadékvíz elpárolgása hagyott hátra. Az egyes völgyhálózatok alakja már eddig is arra utalt, hogy a Marson „nemrégiben” még víz folyhatott, ezek a lerakódások azonban az első ásványi bizonyítékot szolgáltatják ennek kapcsán.
Ellen Leask, a Kaliforniai Műszaki Egyetem doktora, valamint Bethany Ehlmann, a Caltech professzora az MRO CRISM (Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars) nevű műszerének adatait használták fel a sólerakódás feltérképezésére. Ehhez a Mars déli féltekéjének agyagban gazdag, és becsapódási kráterekkel tarkított terepét választották. Ezek a kráterek jelentették a só kormeghatározásának egyik kulcsát. Minél kevesebb kráter található az adott helyen, annál fiatalabb a régió. Tehát a tudósok a kapott szám ismeretében képesek megbecsülni a felszín egy adott területének korát.
Az MRO két olyan kamerával is rendelkezik, amelyek tökéletesen alkalmasak erre a célra. Az első az ún. Context Camera, ami fekete-fehér, nagy látószögű objektívvel van ellátva, a második pedig a HiRISE (High-Resolution Imaging Science Experiment) színes kamera, amit nagyításhoz használnak.
Az MRO Context kamerájával készített felvétel. A fehér foltok a képen sólerakódások. Forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS
Leask és Ehlmann a kamerák segítségével digitális domborzati térképeket készítettek, és arra lettek figyelmesek, hogy a sólerakódások nagy része az enyhén lejtős vulkanikus síkságok mélyedéseiben található. Ezek egykor sekély tavaknak adtak otthont. A kutatók emellett közelben kanyargó, száraz csatornákat is felfedeztek, amik egykor a felszíni lefolyást vezették bele ezekbe a tavakba.
A sóásványokat először 14 évvel ezelőtt fedezte fel a 2001-ben indított Mars Odyssey űrszonda. Az Odyssey-nél nagyobb felbontású műszerekkel rendelkező MRO 2005-ben indult, és azóta a Mars számos más jellemzője mellett a sókat is tanulmányozza.