Hosszú Menetelés-2D indult három műholddal

Kapcsolódó

A Starlink-hálózat tizedik rétege után gyorsan bővült a kilencedik is

Mondhatni hamar sor került az újabb Starlink küldetésre, ugyanis...

A nap képe #1509 – Légzsilip teszt

A Langley Kutatóközpont tudósai egy légzsilip modelljén tesztelik, hogy...

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

Tovább bővült Kína katonai műholdas rendszere augusztus 19-én, ugyanis egy Hosszú Menetelés-2D rakéta három műholdat juttatott alacsony Föld körüli pályára. A feltehetően Jaokan-típusú űreszközöket a Szecsuán-tartománybeli Hszicsang Űrközpontból bocsátották fel, ahonnan sikeresen elérték az előre meghatározott, nagyjából 620 kilométeres magasságban lévő keringési pályát.

A Hosszú Menetelés-2D felbocsátása Hszicsangból. Kép forrása: Yaogan-35 04A-C – CZ-2D – Xichang – August 19, 2022 (17:37 UTC) (nasaspaceflight.com)

A Jaokan-Vejhszing (Yaogan-Weixing) elnevezést általában az összes katonai céllal felbocsátott műhold megkapja, pontos jelölésüket hivatalosan nem hozták nyilvánosságra. Hasonlóan működik ez a nomenklatúra az orosz Kozmosz műholdak elnevezésénél is, valamint az amerika USA-szériájú katonai/felderítő műholdaknál.

A Jaokan-35-ös típusú űreszközök hármas kötelékben keringenek az amerikai Naval Ocean Surveillance System (NOSS) konstellációhoz hasonlóan, így valószínűleg a legutóbbi start alkalmával három darab Csienping-8 (Jianping-8) típusú műholdat állítottak pályára. A tengeri járművek helyzetének felkutatására és nyomon követésére tervezett Csienping-műholdak megfigyelik a különböző (hadi)hajók rádiókommunikációját, és a kínai haditengerészet számára értékes és hasznos információkat pedig begyűjtik.

A rakéta indulása. Videó: (130) Long March-2D launches Yaogan-35 04 satellites – YouTube

Az első ilyen jellegű küldetés a Jaokan-9 volt, amelyet 2010. március 5-én indítottak el, majd a Jaokan-16-ot 2012. november 25-én; a Jaokan-17 2013. szeptember 1-jén indult, a Jaokan-20 2014. augusztus 9-én, a Jaokan-25 2014. december 10-én, a Jaokan-31-et pedig 2018. április 10-én bocsátották fel.

A Jaokan-küldetések döntő részén a CZ-4C hordozórakétát használták, de a most használt CZ-2D típust is alkalmazták korábban erre a célra. A hordozó alacsony Föld körüli pályára (LEO) 4200 kg hasznos terhet tud állítani, így a közepes teherbírású rakéták közé sorolhatjuk (egy súlycsoportban van az indiai GSLV Mk.I és a Northrop Grumman Antares rakétáival). Az első fokozaton négy darab YF-21C hajtóművet alkalmaznak, melyeknek tolóereje egyenként 742 kN, hajtóanyagként pedig hipergolikus (keveredéssel gyulladó) N2O4/UDMH oxidálószer-hajtóanyag párost használ. A második fokozatot egy darab YF-24 vákuumra optimalizált hajtóművel látták el, illetve négy darab korrekciós (vernier) motor is található a főhajtómű körül.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye