Hosszú Menetelés-2D indult három műholddal

Kapcsolódó

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

Hírösszefoglaló az elmúlt napok történéseiből

Meglepően sok esemény történt vagy érkezett hír tervekről a...

A nap képe #1386 – Enterprise & Discovery

Az Enterprise és a Discovery űrsikló szemtől szemben. A...

Tovább bővült Kína katonai műholdas rendszere augusztus 19-én, ugyanis egy Hosszú Menetelés-2D rakéta három műholdat juttatott alacsony Föld körüli pályára. A feltehetően Jaokan-típusú űreszközöket a Szecsuán-tartománybeli Hszicsang Űrközpontból bocsátották fel, ahonnan sikeresen elérték az előre meghatározott, nagyjából 620 kilométeres magasságban lévő keringési pályát.

A Hosszú Menetelés-2D felbocsátása Hszicsangból. Kép forrása: Yaogan-35 04A-C – CZ-2D – Xichang – August 19, 2022 (17:37 UTC) (nasaspaceflight.com)

A Jaokan-Vejhszing (Yaogan-Weixing) elnevezést általában az összes katonai céllal felbocsátott műhold megkapja, pontos jelölésüket hivatalosan nem hozták nyilvánosságra. Hasonlóan működik ez a nomenklatúra az orosz Kozmosz műholdak elnevezésénél is, valamint az amerika USA-szériájú katonai/felderítő műholdaknál.

A Jaokan-35-ös típusú űreszközök hármas kötelékben keringenek az amerikai Naval Ocean Surveillance System (NOSS) konstellációhoz hasonlóan, így valószínűleg a legutóbbi start alkalmával három darab Csienping-8 (Jianping-8) típusú műholdat állítottak pályára. A tengeri járművek helyzetének felkutatására és nyomon követésére tervezett Csienping-műholdak megfigyelik a különböző (hadi)hajók rádiókommunikációját, és a kínai haditengerészet számára értékes és hasznos információkat pedig begyűjtik.

A rakéta indulása. Videó: (130) Long March-2D launches Yaogan-35 04 satellites – YouTube

Az első ilyen jellegű küldetés a Jaokan-9 volt, amelyet 2010. március 5-én indítottak el, majd a Jaokan-16-ot 2012. november 25-én; a Jaokan-17 2013. szeptember 1-jén indult, a Jaokan-20 2014. augusztus 9-én, a Jaokan-25 2014. december 10-én, a Jaokan-31-et pedig 2018. április 10-én bocsátották fel.

A Jaokan-küldetések döntő részén a CZ-4C hordozórakétát használták, de a most használt CZ-2D típust is alkalmazták korábban erre a célra. A hordozó alacsony Föld körüli pályára (LEO) 4200 kg hasznos terhet tud állítani, így a közepes teherbírású rakéták közé sorolhatjuk (egy súlycsoportban van az indiai GSLV Mk.I és a Northrop Grumman Antares rakétáival). Az első fokozaton négy darab YF-21C hajtóművet alkalmaznak, melyeknek tolóereje egyenként 742 kN, hajtóanyagként pedig hipergolikus (keveredéssel gyulladó) N2O4/UDMH oxidálószer-hajtóanyag párost használ. A második fokozatot egy darab YF-24 vákuumra optimalizált hajtóművel látták el, illetve négy darab korrekciós (vernier) motor is található a főhajtómű körül.

Dark mode powered by Night Eye