Hosszú Menetelés, ezúttal geostacionárius pályára

Kapcsolódó

Hamarosan sor kerül az első rakétaindításra a skóciai Saxavord Űrközpontból

A Rocket Factory Augsburg német magáncég fogja felavatni az...

A nap képe #1540 – Shoemaker-Levy 9 üstökös

Kompozit kép a Jupiterről és a Shoemaker-Levy 9 üstökösről,...

Brit űrhajóssal bővült az Axiom Space csapata

Az Axiom Space egy rövid közleményben számolt be arról...

Földi hajtóműteszt közben semmisült meg az ABL Systems rakétája

A baleset az RS1 második tesztrepülésére való felkészítés során...

A nap képe #1539 – Mariner-1 indítás

1962. július 22-én indult útjára a Mariner-program első űrszondája,...

Kína tovább menetel: egy Hosszú Menetelés-3B (CZ-3B, vagy Chang Zheng-3B) rakéta indult útnak kedden, magyar idő szerint 18 óra 30 perckor a Szecsuán-tartománybeli Hszicsang Űrközpontból. A hordozó rakterében a Tienlien-2-3 adatátjátszó- és telekommunikációs műhold kapott helyet. A küldetés sikerrel zárult, és a hasznos teher az előírt keringési pályára került, minden probléma vagy akadály nélkül. Ez volt a Hosszú Menetelés-rakéták 426. indítása.

A Tienlien-2 (magyarul „égi lánc”) flotta kiemelkedően fontos szerepet játszik a kínai űrprogram különböző küldetéseiben, ugyanis 36 ezer kilométeres magasságú, az Egyenlítő síkja felett elterülő pályáról nyújtanak adatátjátszó (relay/relé) szerepet. Az első darabot 2019 decemberében állították pályára, szintén egy Hosszú Menetelés-3B/G3 rakétával. A tervezett élettartamuk körülbelül 15 év, tömegük pedig 600 kilogrammra tehető. Ka-sávú (26,5-40 GHz) transzpondereik segítségével képesek kapcsolatot tartani az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak és a pekingi irányítóközpont között. Hivatalos adatok alapján a Tienkung űrállomás-Peking adatkapcsolat sebessége akár az 1,2 Gbit/s (150 MB/s) is elérheti az újgenerációs műholdak segítségével.

A CZ-3B/G3 rakéta startolása Hszicsangból. Kép forrása: NSF Forum/Weibo

A Tienlien-műholdak első generációját 2008-ban kezdték meg kiépíteni, és szabadrepülő Sencsou, Tienkung-1 és Tienkung-2 küldetéseken játszottak fontos szerepet, hogy a Föld körül keringő tajkonautákkal folyamatosan képesek legyenek tartani a kapcsolatot. Más országok és űrügynökségek is használnak hasonló rendszereket: a NASA a TDRS (Tracking Data and Relay Satellite System) a NASA igényeire lett tervezve, az Európai Űrügynökség (ESA) az EDRS (European Data Relay Satellite System), a Roszkoszmosz a Lucs (Луч, magyarul „sugár”), a Japán Űrügynökség (JAXA) pedig a JDRS (Japanese Data Relay Satellite System) rendszereket használja, bár némelyiknek nem csak polgári, hanem katonai szerepe is van.

Jelenleg öt első generációs és három második generációs műhold kering geostacionárius pályán. Ennek a 36 ezer kilométeres magasságban lévő keringési pályának az az előnye, hogy a műhold ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Földet, mint amennyi idő alatt a Föld megtesz egy teljes forgást a saját tengelye körül (a műhold pályájának periódusideje megegyezik egy földi nappal), így a Földről nézve az adott műhold mozdulatlannak látszik az égbolton, és nem szükséges speciális követés, ha antennával szeretnénk fogni a jeleit.

A három második generációs Tienlien-műhold ábrázolása. Kép forrása: NSF Forum

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye