Huszadik és egyben utolsó repülését teljesítette a jelenleg legidősebb aktív Falcon-9

Kapcsolódó

Kiválasztották az európai Vigil űrszonda építőjét

Az Európai Űrügynökség május 22-én tartotta Brüsszelben azt az...

A nap képe #1481 – Tenacity kicsomagolás

A Dream Chaser Tenacity „kicsomagolása”, miután megérkezett a Kennedy...

Rendkívüli: kiválasztották a következő magyar űrhajóst!

Lezárult a HUNOR-Program kiválasztási szakasza, a végső felkészülés az...

44 éve indult első magyarként az űrbe Farkas Bertalan

1980. május 26-án kezdődött Farkas Bertalan űrrepülése a Szojuz-36...

Eddig jól muzsikálnak a Psyche űrszonda ionhajtóművei

A NASA a napokban számolt be arról a remek...

Az eleve feláldozandó üzemmódban induló rakéta két darab európai Galileo navigációs műholdat állított Föld körüli pályára.

Tavaly novemberben írta alá a SpaceX és az Európai Űrügynökség, illetve az Európai Bizottság azt a szerződést, melynek keretében két küldetésen összesen 4 darab Galileo navigációs műholdat állítanak pályára. Erre az ESA jelenlegi szorult helyzete miatt van szükség, ugyanis az Ariane-5 tavalyi nyugdíjazása után az Ariane-6 legkorábban idén nyáron mutatkozhat be, addig viszont nehézrakéta nélkül maradt Európa. A két misszió közül az elsőre múlt éjjel került sor, ami viszont egy utolsó alkalmat is jelentett a SpaceX szempontjából.

A teljes nevén Galileo FOC (Fully Operational Capability) FM25 & FM27 jelű küldetés ugyanis közepes magasságú pályára állítást jelentett, a nagyobb energiaigényű pálya pedig nem tette lehetővé, hogy visszatérést kísérelhessen meg a Falcon-9. A repülésre kijelölt B1060 jelű hordozó huszadik és egyben utolsó küldetését teljesítette tehát. Legutóbb a 2022 novemberi Eutelsat-10B során, a B1049 fokozat esetében volt rá példa, hogy „magában” (tehát nem Falcon Heavy fokozatként) induló első fokozatot nem kísérelt meg visszahozni a SpaceX. 

A B1060.20 indítására magyar idő szerint 2:34-kor került sor a Kennedy Űrközpont LC-39A komplexumából. Az egyenként 800 kg-os műholdakkal induló rakétának nem okozott gondot az emelkedési szakasz, a szétválás után a második fokozat folytatta útját, míg a már fent említett ok miatt az első fokozat csak egy utolsó, légkörbe való visszatérési manővert hajtott végre, majd az Atlanti-óceánba csapódott. A második fokozatnak közepes magasságú Föld körüli pályára kellett juttatnia a hasznos terheket, ami ~23600 km-t jelent a felszínhez viszonyítva. Ezt sikerrel abszolválta is, így a SpaceX idei 42. küldetése is hibátlanul zárult. A két műholdnak egyébként eléggé hányatott sorsa volt eddig: eredetileg Szojuzzal indították volna, majd az orosz-ukrán háború miatti szankciók miatt erre nem adódott lehetőség. Ezután tervezte az ESA az Ariane-6-tal felbocsátani a szatelliteket, ami viszont sorozatos csúszások miatt továbbra sincs üzemben, így a SpaceX maradt opcióként, mely élt is a lehetőséggel.

Fotó: SpaceX
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye