Idei második küldetésén egy újabb meteorológiai műholdat állított pályára India

Kapcsolódó

Az MDA Space 2030-ig támogatja a Nemzetközi Űrállomás robotikai rendszerét

Az MDA Space egy körülbelül 182 millió dollár értékű...

A nap képe #1444 – A Nancy Grace Roman optikai rendszere

A Nancy Grace Roman űrteleszkóp optikai rendszere, mely 10...

Első magyarként választották be az űrkutató hírességek közé Almár Ivánt

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös tiszteletbeli elnökét a...

A nap képe #1443 – Szojuz MSz-25 űrhajó

Nyikolaj Csub kozmonauta lenyűgöző fotót készített az orosz szegmens...

Összességében a hetedik INSAT típusú szatellit indult a világűrbe.

Magyar idő szerint 13:05-kor elstartolt az idei első GSLV Mk II (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle Mark II)  típusú rakéta, mely az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) második felbocsátását jelentette 2024-ben. A küldetés célja egy újabb meteorológiai műhold, az INSAT-3DS geoszinkron pályára állítása volt (ahogy ezt a hordozórakéta neve is jelezte). Ez a Föld forgásával megegyező, kis inklinációjú (azaz az Egyenlítővel bezárt szögű) pálya azért előnyös, mert így a műhold egy sziderikus nap, tehát 23 óra 56 perc 4 másodperc elteltével mindig a Föld adott földrajzi pontja fölött ugyanott látható az égbolton. Ez lehetővé teszi, hogy a földi követőantennáknak nem kell mozogniuk az adatkapcsolat fenntartásához, egyszerűbb berendezések szükségesek, amik egyúttal alacsonyabb működési költséget is jelentenek.

A Satish Dhawan Űrközpont 2. számú indítóállásáról elstartoltó rakéta számára nem jelentett problémát a 2274 kg-os műhold űrbe juttatása. Minden fokozat gond nélkül látta el feladatát, és az INSAT-3DS végül a kijelölt 170 x 36647 km-es geostacionárius átviteli pályán vált le a felső fokozatról. Innen önerőből fogja „kiegyenlíteni” jelenleg még igen elnyújtott elliptikus alakú keringési pályáját, hogy a fent említett geoszinkron pályát elérve kezdhesse meg tevékenységét. 
A műhold az Indian Ministry of Earth Sciences (MoES) megbízásából indult, üzemelési idejét 10 évre becsülik. Korábban már 6 INSAT-3 típusú szatellitet állított pályára az ISRO, de ezek közül mára csak 2 működőképes, így időszerű volt egy korszerűbb, és még érzékenyebb űreszköz felbocsátása. A most pályára állított műhold céljai közé tartozik a Föld felszínének, különösen az óceánok és egyébb kiterjedt vízi területek tanulmányozása, a légkör függőleges profiljának vizsgálata a szélsőséges időjárási körülmények minél részletesebb megértéséhez, illetve természeti katasztrófák esetén a kutatási munkák segítése űrbéli felvételek készítésével. 

Az INSAT-3DS műhold. Forrás: ISRO

A GSLV rakétatípus

A Geosynchronous Satellite Launch Vehicle az ISRO nehézrakétája, mely nagytömegű hasznos terhet képes geostacionárius pályára állítani. Magassága 49,13 méter, átmérője 2,8 méter. Első útjára 2010-ben került sor. Az Mk II variáns teherbíró képessége geostacionárius átviteli pályára 2700 kg. Három fokozatból álló rakéta, melynek mindegyik egysége más-más üzemanyagot használ: az első fokozat szilárd hajtóanyagú hajtóművekkel rendelkezik, a második fokozat folyékony üzemanyagot éget, míg a harmadik fokozatot kriogenikus üzemanyag hajtja. Az első fokozatot egy 125 tonnás szilárd hajtóanyagú hajtómű emeli a magasba, mely 100 másodpercig működik. Az Atlas-V és az SLS rakétához hasonlóan külső gyorsítórakétával is ellátják, szám szerint néggyel, melyek folyékony üzemanyagot égetnek el. Maga az első fokozati fő hajtómű 4700 kN tolóerő leadására képes ún. hidroxil-végű polibutadién égetésével, míg a gyorsítórakéták egyenként 680 kN tolóerővel rendelkeznek és aszimmetrikus dimetil-hidrazinra illetve dinitrogén-tetroxidra működnek. A második fokozat az első fokozat segédrakétáihoz hasonlóan folyékony üzemanyagot éget, 800 kN tolóerővel gyorsítja a rakétát mintegy 150 másodpercig. A harmadik fokozatot a kifejezetten erre az egységre fejlesztett CE-7.5 nevű hidrolox hajtóművel látták el, azaz folyékony mélyhűtött oxigénnel és hidrogénnel működik. 75 kN tolóerő leadására képes 720 másodpercig.

Egy korábbi GSLV Mk II indítása. Fotó: ISRO
Dark mode powered by Night Eye