Így fest a Mars horizontja az Odyssey űrszonda szemével

Kapcsolódó

Nikon fényképezőgép utazik a Holdra

A NASA nemrégiben számolt be arról, hogy megállapodást kötöttek...

A nap képe #1396 – Ivanpahi naperőmű

A kaliforniai Mojave-sivatagban található ivanpahi naperőmű. Mindegyik torony egy...

Mivel foglalatoskodtak a Crew-7 űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson?

A Crew-7 küldetés tagjai hamarosan hazatérnek, de természetesen  nem...

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

A NASA Odyssey űreszköze, mely 22 éve vizsgálódik a Mars körül, nem mindennapi felvételekkel ajándékozta meg a kutatókat. A szonda egy sor panorámaképet készített, szám szerint 10-et, amiket összeillesztve egy új, és nem mellesleg lenyűgöző kép tárul elénk a Vörös Bolygóról, és amely segíthet a tudósoknak további ismereteket szerezni a planéta légköréről.

Forrás: NASA/JPL-Caltech/ASU

Az Odyssey ez év májusában készítette a felvételeket kb. 400 km magasságból, ami nagyjából megegyezik azzal az értékkel, mint amilyen magasságban az Nemzetközi Űrállomás kering bolygónk körül. A képek rögzítéséhez az űrszonda THEMIS névre hallgató infravörös kameráját hívták segítségül a JPL és a Lockheed Martin szakemberei, akik mintegy három hónapot töltöttek a megfigyelések tervezésével. Mivel maga a THEMIS nem képes a forgásra, a kamera szögének változtatásához az űreszköz irányát kellett módosítani. Ennek köszönhetően kis híján 90 fokos mozgatásra volt szükség, miközben biztosítania kellett, hogy az Odyssey napelemtábláit továbbra is elérje a Nap fénye, vigyázva az érzékeny berendezésekre, melyek túlmelegedhetnek. Így tehát a legegyszerűbbnek tűnő megoldást alkalmazták, amikor is az orbiter antennája nem a Föld irányába néz, aminek negatív hozadéka, hogy több órán át nem tudtak kommunikálni a szondával.

A műszer melegre való érzékenysége lehetővé teszi, hogy a bolygó felszínén lévő jeget, kőzeteket, homokot és port, valamint a hőmérséklet-változásokat feltérképezze. Ha pedig képesek vagyunk megfigyelni, hogy a vízjégből álló felhők és a por rétegei hol helyezkednek el egymáshoz viszonyítva, akkor javítani tudjuk a Mars légkörével kapcsolatos eddig ismert modelleket.

A küldetés során a Phobos is lencsevégre került. Forrás: NASA/JPL-Caltech
Dark mode powered by Night Eye