India egy sikeres indítással nyitotta az évet

Kapcsolódó

Kettős elrepülésre készül a JUICE űrszonda

Az Európai Űrügynökség űrszondája egy 2023. november 17-én abszolvált...

A Maxar következő generációs műholdjainak felvételei magasra tették a mércét

A Maxar Intelligence legújabb, nagy felbontású, képalkotó műholdakból álló...

A nap képe #1536 – Hőpajzs tisztítás

A Mercury űrhajón használandó hőpajzs tisztítása. A felvétel 1963-ban...

55 éve lépett először ember a Hold felszínére

1969. július 20. minden szempontból történelmi nap az egész...

Magyar idő szerint ma reggel 1 óra 29 perckor sikeresen útnak indult az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) Polar Satellite Launch Vehicle rakétája a RISAT-1A távérzékelési radarműholddal és két, kisebb nanoműholddal a fedélzetén. A küldetés sikerrel zárult, és az összes rakomány a kijelölt, 529 km magas napszinkron pályára jutott. A tavalyi GSLV rakéta kudarca után a mai misszió egy új löketet adott az indiai űrtevékenységeknek, és újra bebizonyosodott, hogy az ország űrprogramjának „igáslova” továbbra is a világ egyik legmegbízhatóbb hordozóeszköze.

Korábban már írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt rengeteg késést szenvedtek el az indiai űrprojektek, de egy igazgatócsere után remélhetőleg visszatér a régi kerékvágásba az ázsiai ország, és idén több érdekes küldetést is lebonyolíthatnak majd, mint például a Csándráján-3 holdmisszió, vagy a Gaganyaan személyzetes űrhajó első, emberek nélküli tesztrepülése.

A PSLV-XL rakéta indulása. Kép forrása: ISRO

Ez volt a PSLV rakéták 54. repülése. T+0 másodperckor beindult a PSLV rakéta első fokozata (PS1), 420 miliszekundummal később pedig a hat darab segédrakéta is. Az első fokozatot egy S193 szilárd rakétamotor alkotja, mely 20 méter hosszú, 2,8 méteres átmérőjű, és 4800 kN tolóerőt biztosít elemelkedéskor. T+1 perc 10 másodperckor a hat oldalsó gyorsítórakéta leállt, és leváltak az első fokozatról. 39 másodperccel később a PS1 fokozat is leállt, és az első és második fokozatot elválasztó piropatronok aktiválódtak. Másodpercekkel később a PS2 fokozat Vikas folyékony hajtóanyagú rakétamotorja is beindult. Ez 800 kN tolóerőt produkált UDMH és N2O4 elégetésével. Ekkor a rakéta már 1,6 km/s sebességgel haladt.

Az áramvonalazó kúpok leválasztása után T+4 perc 22 másodperckor az összes üzemanyag elégetése után leállt a hipergolikus Vikas hajtómű, és levált a harmadik fokozat. Ekkor a rakéta sebessége már 3,78 km/s volt. A PS3 egy 3,6 méter hosszú, 2 méter átmérőjű szilárd hajtóanyagú rakétamotor, ami 250 kN tolóerőt képes kifejteni. Hajtóanyagként HTPB-t használnak a motorban, ami manapság az egyik leggyakoribb szilárd halmazállapotú rakétákban használt üzemanyag. ~2 percnyi működés után a PS3 fokozat is leállt, ezután már 5,9 km/s volt a hordozóeszköz sebessége.

A PSLV-XL rakéta startja egy másik szemszögből. Kép forrása: ISRO

A harmadik fokozat leválása után egy rövid ballisztikus fázis következett. T+8 perc 25 másodpercnél a PS4, negyedik folyékony hajtóanyagú végfokozat is beindult. Ez két darab L-2-5 hajtóművel van ellátva, melyek összesen 14,7 kN tolóerőt nyújtanak a hasznos tehernek. Ezek metil-hidrazint és N2O4/N2O keveréket használnak hajtóanyagként. A PS4 első manővere után már egy 529 kilométeres magas napszinkron pályán fognak keringtek a műholdak (még a rakétához erősítve). Ezután leválasztották a főrakományt, a RISAT-1A-t, nem sokkal később pedig a potyautasként helyet kapó két kisműholdat is.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye