A koronavírus-járvány miatti tavalyi lassú év után idén úgy tűnik, hogy az Indiai Űrkutatási Szervezet több izgalmas küldetést is indíthat. Új hírek szerint még 2022 augusztusában elindulhat a a Csándráján-3 (Chandrayaan-3) misszió a Holdra egy GSLV MKIII rakétával. Az előző küldetés, a 2019-es Chandrayaan-2 (Csándráján-2) sikertelenül végződött, ugyanis a Vikram leszállóegység a Hold felszínébe csapódott. A Csándráján-3 ezt a missziót ismétli meg, remélhetőleg ezúttal sikeresen – a leszállóhely újból a Hold déli sarka lesz.
A Csándráján-3 látványterve
Sreedhara Somanath, az ISRO nemrégen kinevezett új vezetője India első napszondájáról, az Aditya-1 küldetésről is beszélt, aminek a felkésztése a tervek szerint zajlik, és a jelenlegi állás szerint még idén szeptemberben-októberben indulhat – ha esetleg csúszásra kerül sor, akkor 2023 március a céldátum. A napszonda 7 tudományos műszerrel, a Nap-Föld rendszer L1 pontjáról fogja vizsgálni a Napot, az indításhoz pedig a PSLV hordozót használják majd.
Az Aditya-1 napszonda felépítése és tudományos műszerei
Idén még a leendő emberes űrprogram és űrhajó, a Gaganyaan előkészítése is zajlik: 2022-ben két küldetésmegszakítási tesztet is terveznek végrehajtani a GSLV MKIII rakétának egy speciális változatával – ezeken egy indítás közben vészhelyzetet szimulálnak majd, és élesben tesztelik az űrhajó mentőrendszerét. Az első ilyen tesztre várhatóan még az év első felében kerül sor, bár az nem tisztázott, hogy a Gaganyaan űrhajó is elkészül-e addig. Amennyiben a tesztek sikeresek lesznek, 2023-ban következhet az első, egyelőre űrhajósok nélküli küldetés.
A GSLV MKIII egy korábbi startja