Indiai megbízást kapott a SpaceX

Kapcsolódó

Nikon fényképezőgép utazik a Holdra

A NASA nemrégiben számolt be arról, hogy megállapodást kötöttek...

A nap képe #1396 – Ivanpahi naperőmű

A kaliforniai Mojave-sivatagban található ivanpahi naperőmű. Mindegyik torony egy...

Mivel foglalatoskodtak a Crew-7 űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson?

A Crew-7 küldetés tagjai hamarosan hazatérnek, de természetesen  nem...

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

A Falcon-9 egy kereskedelmi távközlési műholdat fog pályára állítani, várhatóan még idén.

Bár India űripara rohamosan fejlődik, a lehető leginkább költséghatékony megoldásként olykor még ők is nemzetközi partnert bíznak meg egy adott űreszköz felbocsátásával. Így történt ez a GSAT-20, vagy GSAT-N2 távközlési műhold esetében is, melynek indításával az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) kereskedelmi részlege, a New Space India Ltd. (NSIL) bízta meg a SpaceX-et. Az űreszközt legkorábban 2024 negyedik negyedévében egy Falcon-9 állíthatja majd pályára. Az első ilyen típusú szatellitet 2022 közepén bocsátották fel egy Ariane-5 hordozóval, de a szolgáltatás keresletnövekedése miatt egy második műhold pályára állítása is esedékessé vált.

A GSAT-20 több mint három évtized elteltével az első olyan indiai űreszköz lesz, mely egy amerikai rakétával indul. 1982-1992 között az első négy darab INSAT műhold közül három Delta hordozók, valamint a Challenger űrsikló segítségével jutott az űrbe, azóta pedig kizárólag indiai rakétákkal és az európai Ariane-5-tel hajtottak végre INSAT és GSAT küldetéseket.

Eredetileg a GSAT-20 is egy hazai rakétával, a Geosynchrous Satellite Launch Vehicle Mark 3 (GSLV Mk III) vagy LVM3-mal indult volna, és bár az indiaiak nem részletezték a változtatás okát, a lépés a hasznos teher tömegével lehet összefüggésben. Az évek óta fejlesztés alatt álló műhold ugyanis időközben 4700 kg-osra „hízott”, míg az LVM-3 hasznos teherkapacitása a kijelölt geostacionárius átviteli pályára 4000 kg, így jelenleg egyetlen működőképes megoldásként a Falcon-9-et és a SpaceX-et kellett segítségül hívni. Felmerült opciónak a United Launch Alliance, de a konzorcium összes hátralévő Atlas-V rakétájára már szerződést kötöttek, a Vulcan Centaur pedig legkorábban január 8-án mutatkozik be. Japán oldalról a H-2A hordozó szabad kapacitása sem biztosított, mivel az ázsiai ország is épp rakéta generációváltás közepén áll, de az erősebb H3 bemutatkozása kudarccal végződött, így az NSIL nem vállalt felesleges kockázatot. A tavalyi tendencia tehát folytatódik, miszerint egyre több nemzetközi partner kényszerül a jelenleg egyeduralkodó Falcon-9 kiválasztására, de reméljük az idei év ebben a tekintetben is változást hoz, hiszen minél több lehetőség áll a megbízók rendelkezésére, annál több különböző küldetésre kerülhet sor. 

A legutóbb pályára állított GSAT-24 műhold illusztrációja. Forrás: NSIL

Dark mode powered by Night Eye