Indiai rakétával bővítették a OneWeb-konstellációt

Kapcsolódó

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

A nap képe #1473 – PREFIRE misszió

A PREFIRE misszió orrkúpjai, melyek a NASA sarkvidék kutató...

A NASA-val együtt valósulhat meg az európai ExoMars küldetés

A komponenseket, amiket korábban a Roszkoszmosz gyártotta volna, az...

A OneWeb internetkapcsolatot sugárzó műholdjait is érintő orosz-ukrán háború incidensei után ismét folytatódik a műholdak rendszeres felbocsátása, miután újabb 36 darabot állítottak pályára Indiából. A küldetést a sriharikotai Satish Dhawan űközpontból bonyolították le az ázsiai ország legnagyobb teherbírású űrrakkétájával, a Geosynchronous Launch Vehicle Mk. III (GSLV Mk. III) segítségével magyar idő szerint szombat este 20 óra 37 perckor. A többórás, bonyolult manőverekből álló misszió végül sikerrel zárult, és a OneWeb az összes űreszközzel felvette a rádiókapcsolatot.

A GSLV Mk. III az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) legnagyobb rakétája, mellyel általában nagyobb méretű műholdakat szoktak geoszinkron, 36 ezer kilométeres magasságú pályára juttatni különféle célokból. 2014 óta ez volt a rakéta negyedik repülése, de az első egy nemzetközi kereskedelmi megbízás keretén belül, és az első küldetés alacsony Föld körüli pályára (LEO). A 36 OneWeb-műhold össztömege a szatelliteket rögzítő rendszerekkel együtt nagyjából 6 tonna volt, ami még jócskán „belefért” a rakéta 10 tonnás kapacitásába LEO pályára. Az ISRO elmondása szerint ez volt a legnehezebb rakomány, amit indiai rakéta valaha kijuttatott a világűrbe.

Ez nagy előrelépés volt az indiai űripar számára, hiszen a kényszerből született missziónak köszönhetően bemutatták, hogy nem csak a kis- és középműholdas piacon tudják felvenni a versenyt a PSLV-rakétával, hanem a konstellációk és nagyobb méretű/nehezebb űreszközök terén is alternatívát tudnak biztosítani. Ezek mellett ez egy több milliárd dolláros piacot nyit meg az ország űripara előtt, amire igazán jól jönne az egyébként potom büdzsével működő űrprogramnak.

A GSLV Mk. III indulása a OneWeb India-1 Mission keretében. Kép forrása: OneWeb/Twitter

Bár ez volt az első, de biztosan nem az utolsó OneWeb műholdas küldetés, amit az ázsiai országból bonyolítottak le. Érdemes tudni, hogy eredetileg a Roszkoszmosszal egy hosszútávú partnerséget kötve a hálózat harmadát Oroszországból és Kazahsztánból tervezték felküldeni Szojuz-2-es rakétákon. Sajnos a háborús helyzet kitörése nem volt jó hatással az űriparra sem, és odáig fajult a helyzet, hogy mácrius 4-én már a startálláson lévő Szojuz rakétáról előszőr az amerikai és brit zászlókat tépték le az orosz munkások.

Ezt követően a Roszkoszmosz azt a feltételt tűzte ki a küldetéshez, hogy csak akkor indítják útnak a rakétát, ha a részben a brit kormány tulajdonában lévő cég ígéretet tesz arra, hogy nem fogják katonai célokra használni a műholdakat, amelyek potenciálisan Oroszország ellen irányulnak. Mivel az orosz követelésre nem érkezett válasz, a rakéták nemes egyszerűséggel visszatolták a hangárba, és megkezdődött a majdnem teljes orosz elszigetelődés korszaka az űrben.

A OneWeb kétségbeesetten kezdett alternatívák után keresni, majd tavaly októberben bejelentették, hogy két szereplő veszi át az oroszok helyét: az Indiai Űrkutatási Szervezet két GSLV-küldetéssel, valamint a SpaceX három Falcon-9 repüléssel. Természetesen ezek mellett további küldetésekre is lehetőség lesz a felekkel a jövőben, hiszen még a OneWeb műholdak egyharmada hiányzik űrbéli pozíciójából.

A 36 műhold behelyezése az áramvonalazó kúpok közé. Kép forrása: LVM3 M2 / OneWeb India-1 Gallery (isro.gov.in)

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye