Március 22-én jelentette be az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkozmosz) igazgatója, Dmitrij Rogozin, hogy találkozott azzal az indiai űrhajóscsapattal, akik nemrég fejezték be az általános űrhajóskiképzésüket Oroszországban. A találkozón még Venkatesh Varma indiai nagykövet is részt vett, illetve több szakember az orosz féltől, akik felkészítették az űrhajósokat.
Varma nagykövet megköszönte Dmitrij Rogozinnak és a Roszkozmosznak az indiai űrhajósok felkészítését, illetve a személyzetes űrutazással kapcsolatos szaktudás átadását, amellyel eddig csak az orosz fél rendelkezett. A kiképzést még 2019 nyarán rendelte meg az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) emberes űrrepülésért felelős irodája az orosz Glavkozmosz cégtől (a Roszkozmosz része), és 2020 februárjában kezdődött meg űrhajósjelöltek kiválasztása és kiképzése a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban, Csillagvárosban. A teljes kiképzés Oroszországban zajlott le, melyben benne volt az egészségügyi és fizikai átvizsgálás, orosz nyelv tanulása, és a Szojuz űrhajó rendszereinek a megismerése.
Egy orosz Orlan űrruha indiai felvarróval. Kép forrása: Roszkozmosz
Belső források szerint a négy űrhajósjelöltet az Indiai Légierő repülőtisztjei közül válogatták ki. A 2019 februárjában elkezdett kiképzést a koronavírus járvány miatt félbe kellett szakítani, de ennek ellenére az űrhajósok teljes mértékű általános kiképzést kaptak. Korábban az ISRO szakemberei elmondták, hogy a most hazatérő vyomanautáknak (a kínai tajkonautához hasonlóan az indiai űrhajósokat is máshogy nevezik, a vyoman = űr szóból ered a vyomanauta) még egy modul szintű kiképzésen is részt kell venniük az ISRO központjaiban, ahol a Szojuz rendszereire alapuló Gaganyaan űrhajóval fognak megismerkedni. Igen, India is fejleszti saját személyzetes űrhajóját! A Gaganyaan (magyarul Égi Jármű) egy három főre tervezett űrhajó, mely akár 7 napig lesz képes önállóan Föld körüli pályán keringeni. A hordozórakétája az indiai GSLV Mk. III lesz, mely a jelenlegi legnagyobb teherbírású indiai űrrakéta. Az űrhajósoknak el kell sajátítaniuk a Gaganyaan űrhajó rendszereinek a kezelését.
Az indiai Gaganyaan személyzetes űrhajó egy fantáziaképen. Kép forrása: ISRO
A Gaganyaan-program első tesztrepülésére 2014-ben került sor, amikor egy tesztkabint indítottak szuborbitális pályára. A tesztet egybekötötték a GSLV Mk. III rakéta első tesztrepülésével is. A szervizmodul nélküli Gaganyaan kabin 126 kilométer magasan volt a pályája legmagasabb pontján, majd az ereszkedést és a légkörbe való belépést követően, 1600 kilométerrel a startállástól sima ejtőernyős leszállást hajtott végre az Indiai-óceánban. A teszttel megbizonyosodtak a kabin aerodinamikai tulajdonságairól, és ezzel együtt végrehajtottak egy end-to-end tesztet is az ejtőernyőrendszereken.
A második teszt az ún. pad abort teszt volt, aminek keretében a mentőtoronyt tesztelték a Gaganyaan kabin tetején. A mentőtorony egy adag szilárd hajtóanyagú motorral van ellátva, amelyek képesek időben elhúzni a személyzeti kabint a rakétáról abban az esetben, ha azzal problémák adódnának. Ez a teszt is teljes sikerrel járt, a 2,5 kilométerre való emelkedés után a kabin sima leszállást hajtott végre ejtőernyői segítségével. Az első orbitális, személyzet nélküli tesztrepülésre 2021 decemberére tűzték ki a dátumot, de a koronavírus járvány miatt ez várhatóan 2020-re csúszik. 2018-ban gyorsította fel az indiai kormány a programot, aminek keretében több mint 1,5 milliárd dollárt fordítottak az emberes űrhajózás technológiájának kifejlesztésérére. Az első emberes repülésre 2023-2024-ben kerülhet sor, és ezzel India válna a 4. országgá Oroszország (Szovjetunió), az Egyesült Államok és Kína után, amely saját rakétával és saját űrhajóval volt képes önerőből űrhajóst a világűrbe küldeni.
A Gaganyaan űrhajóba tervezett nyomástartó űrruha. Kép forrása: ISRO