Ismét bevetésen a kínai űrrepülőgép

Kapcsolódó

Nagyjából 5 tonnás műholddal indult útjára a Falcon-9-es

A házon belüli Starlink missziókat picit megfűszerezve ezúttal a...

A nap képe #1506 – Mawrth Vallis régió

A Mars Mawrth Vallis régiójáról készült felvétel, melyet a...

Ötvenedik küldetését teljesítette ma a Rocket Lab

Az Electron hordozó egy 25 tagú műhold-konstelláció első 5...

A nap képe #1505 – Dragon a Starliner ablakából

A Crew-8 küldetés Dragon űrhajója, melyet Matthew Dominick fotózott...

A vártnál tovább maradt Föld körüli pályán a titokzatos kínai űrrepülőgép. Az ázsiai űrhatalom augusztus 4-én bocsátotta fel a kísérleti űrhajót a Góbi-sivatag mélyén fekvő Csiücsüan Űrközpontból – érdemes tudni, hogy innen általában az emberes Sencsou-űrhajókat szokták útnak indítani a Tienkung űrállomásra, vagy katonai műholdakat állítanak alacsony Föld körüli pályára. Az űrsikló egy Hosszú Menetelés-2F hordozórakétán jutott el a világűrbe, ám a küldetést majdnem teljes, még a szokásosnál is szigorúbb titoktartás övezte.

Az Amerikai Űrhaderő (USSF) nyilvánosan elérhető pályaadatai alapján az űrhajó egy elliptikus (elnyújtott) keringési pályát követ, melynek legmagasabb pontja 593 kilométer , földközeli pontja pedig 331 kilométer magasan helyezkedik el. Az pálya hajlásszöge 50 fokos szöget zár be az egyenlítő síkjával, ami azt jelenti, hogy az északi szélességi 50° és a déli szélességi 50° közötti területek felett repül át az űrsikló. A jelenlegi pályáját követve egy keringést nagyjából 94 perc alatt tesz meg, így naponta 15-ször tudja megkerülni a Földet.

Az űrrepülőgép a vörössel jelölt területek felett repül át a pályája bizonyos szakaszain. Kép forrása (háttérkép): ESA – Envisat making sharpest ever global Earth map

Nem ez volt az első repülése a titokzatos űreszköznek: 2020 szeptemberében már egyszer megjárta a világűrt (nem tudni hogy ugyanez a darab vagy sem), de akkor mindössze két napot tartózkodott Föld körüli pályán. Jelenleg már több mint 20 napja van odafenn, de a tevékenységéről tényleg csak találgatni lehet. A Xinhua kínai állami hírügynökség (a tavalyihoz hasonló) hivatalos pársoros beszámolója szerint egy „többbször használható kísérleti űrsiklóról” van szó, melyen „űrbéli szervizelési technológiákat fognak tesztelni, így előremozdítva a világűr békés célú felhasználását”.

A tavalyi kétnapos kísérlet után az űrsikló a Tarim-medencében található Lop-nór nukleáris teszközpont mellett szállhatott le, ami alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy hasonlóan az amerikai X-37B mini-űrrrepülőgép projekthez, ez se teljesen polgári, hanem minél inkább katonai felhasználású. Sem az űreszköz kinézetéről, sem az indításairól még nem közöltek eddig képeket. Egyelőre nem tudni, hogy a mostani teszt során meddig marad fenn keringési pályán, de lehetséges, hogy egy hosszútávú küldetésen dolgoznak éppen. És itt nem szabad elfelejteni megemlíteni, hogy az amerikai verzió már 2020 májusa óta folyamatosan (!) pályán van, és egyelőre nincs semmi jele annak, hogy visszatérne a Földre.

Műholdfelvételen a Lop-núr melletti titokzatos leszállópálya. Kép forrása: Maxar Technologies

Azt nem tudhatjuk pontosan, hogy ki gyártotta az űrsiklót, de kínai polgári és katonai űrprogram fő beszállítójának, a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) profiljába beleillik a projekt, hiszen többször hangoztatták egy újra felhasználható űrrepülőgép fejlesztésének a terveit. Az űr- és repülőipari óriás tervei között többször szerepelt egy költséghatékony teherszállító űrrepülőgép kifejlesztése és üzemeltetése, ami természetesen a most pályán lévőnek a többszöröse lenne méretben.

És ha már méretekről beszélünk, mekkora is ez a gép?

Mivel hétpecsétes titok szinte minden amit a projekttel kapcsolatos, csak megbecsülni lehet a méreteit és tömegét. Kezdjük az egyszerűbbel: a Hosszú Menetelés-2F rakéta maximális teherkapacitása alacsony Föld körüli pályára 8400 kilogramm, tehát ennél nehezebb biztosan nem lehet a szerkezet, sőt, valószínűleg sokkal könnyebb ennél – az amerikai X-37B össztömege kicsivel több mint 5 tonna. A szárnyak méretére rájönni már kicsit bonyolultabb dolog – a rakéta orrkúpjának maximális átmérője 4,2 méter (a Tienkung-1,2 űrmodulokra tervezve), de tudjuk, hogy ezeket módosították. És hogy honnan? Onnan, hogy egy általános iskola udvarába kiállították őket egy ismeretlen okból, és fotók is készültek róluk, amin látszanak a kitüremkedések, ahol a szárnyak helyezkedtek el. Az X-37B szárnyfesztávolsága 4,5 méter, így nagyon valószínű, hogy a kínai riválisa is hasonló méretekkel rendelkezhet. Az orrkúp hossza 12,7 méter, amiben már probléma nélkül belefér egy 8-10 méter hosszú űrsikló.

Talán így nézhet ki a titokzatos űrsikló. Kép forrása: Space Intelligence

Forrás: spacenews.com

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye