Ahogyan az a címből már kiderült, újabb Starlink műholdcsoport, szám szerint 22 darab indult el a floridai SLC-40 startállásról. A házon belüli misszió lebonyolítására a SpaceX a B1078 jelű Falcon-9-est jelölte ki, mely a Starlink 6-8 küldetést megelőzően összesen 4 repülést teljesített; Crew-6, O3b mPower 3-4, Starlink 6-4.
A 9 darab Merlin-1D hajtómű beindítására magyar idő szerint 04:41-kor került sor, amelyek az ekkor szokásos zöld „fénnyel” kezdték meg működésüket. A jelenség okozója az ún. TEA-TEB keverék, hosszabb nevén trietilaluminium-trietilborán, ami elősegíti az említett rakétamotorok begyújtását, mely elegy az RP-1 (finomított rakétakerozin) érkezése előtt kerül befecskendezésre az égéskamrába. Miután mindez lezajlott, a 7600 kN tolóerőre képes Falcon-9 emelkedett, és sorra teljesítette az előtte álló feladatokat, melynek eredményeként a rakéta második fokozata a kijelölt, 315×323 km-es, 43° hajlásszögű „parkoló” pályára állította a 22 darab, egyenként 800 kilogrammos szatellitet. Ez az a magasság, ahol a mérnökök elvégzik az elsődleges rendszerellenőrzéseket, melyek lebonyolítása után a műholdak saját ionhajtóműveik segítségével a végső 530 km-es pályára állhatnak.
Az első fokozat szintén sikeresen kipipálhatta a missziót, ami amellett, hogy az űrbe juttatta a fentebb említett második fokozatot, ismét tökéletes landolást hajtott végre a SpaceX drónhajóján, ez úttal az „A Shortfall of Gravitas” fedélzetére.
