ISRO | Csándráján-3 küldetésprofil

Kapcsolódó

Kettős elrepülésre készül a JUICE űrszonda

Az Európai Űrügynökség űrszondája egy 2023. november 17-én abszolvált...

A Maxar következő generációs műholdjainak felvételei magasra tették a mércét

A Maxar Intelligence legújabb, nagy felbontású, képalkotó műholdakból álló...

A nap képe #1536 – Hőpajzs tisztítás

A Mercury űrhajón használandó hőpajzs tisztítása. A felvétel 1963-ban...

55 éve lépett először ember a Hold felszínére

1969. július 20. minden szempontból történelmi nap az egész...

India is újabb holdi küldetésre készül, mely egyúttal a 2019-es sikertelen küldetés ismétlése is.

Indítás ideje, helye: 2023. július 14., magyar idő szerint 11:105, 2. számú indítóállás, Satish Dhawan Űrközpont, India

Megbízó és lebonyolító: ISRO (Indian Space Research Organization)

Rakomány: a Csándráján-3 (Chandrayaan-3) holdi leszállóegység

Rakomány össztömege: 3900 kg

Hordozórakéta: LVM-3/GSLV Mk III (Launch Vehicle Mark-III)

Úti cél: a Hold felszíne

Fokozat visszatérése: nem képes erre a hordozórakéta

Élő közvetítés: az ISRO hivatalos Youtube-csatornáján

A küldetés kimenetele: sikeres

Infografika: Séra Gábor (spacejunkie.hu)

A küldetés számokban
Ez lesz: 
– az ISRO idei 5., összességében 89. küldetése
– az LVM-3 rakéta idei 2., összességében 7. indítása
– a 104. indítási kísérlet 2023-ban, az összes startot világszerte figyelembe véve

A küldetés részletei

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) harmadik holdi küldetése indul, melynek keretében a Csándráján-3 leszállóegység indul az LVM-3, más néven GSLV Mk III hordozórakétával. A küldetés a 2019 augusztusában indult Csándráján-2 misszió megismétlése, mivel akkor a leszállóegység sikertelen landolást hajtott végre, így a küldetés véget is ért.

A Csándráján-3
Mint említettük, a misszió egy ismétlés tulajdonképpen. 2019 augusztusában sikeresen elindult és Hold körüli pályára is állt a Csándráján-2, azonban az ereszkedés utolsó fázisában, 2,1 km magasságban szoftveres hiba lépett fel, melynek következtében megszakadt a kommunikáció a leszállóegységgel, ami végül a felszínbe csapódott. Az elmúlt négy évben az ISRO újabb küldetésre készült fel, de a koronavírus-járvány nagy mértékben késleltette a munkát.
Három fő célkitűzést jelölt ki a szervezet a küldetéshez:
– biztonságos és sima leszállás a Holdra
– a szintén útnak induló kis rover felszíni képességeinek bemutatása
– különböző tudományos kísérletek végrehajtása

Az űreszköz két fő részből áll. Az első a 2148 kg tömegű, meghajtásért felelős modul, ami egyben adatátviteli közvetítő műholdként is biztosítja majd a kommunikációt a földi irányítás és a leszállóegység között, egészen 100 km-es magasságig a Hold felszínéhez képest. Emellett egy polarimetrikus színképelemző berendezést is tartalmaz, ami a Földet fogja vizsgálni Hold körüli pályáról.
A második modul maga a Vikram nevű leszállóegység, ami 1752 kg-ot nyom. A dobozszerű testhez négy leszállóláb csatlakozik, az ereszkedést pedig szintén négy darab segédhajtómű irányítja. Az egység a kisméretű 26 kg-os Pragyan rovert is magába foglalja, amit több műszerrel is felszereltek különböző kémiai és fizikai kísérletek végrehajtásához:
– egy hővezetést és hőmérsékleti változásokat vizsgáló berendezéssel
–    egy szeizmikus érzékelővel
– a NASA-tól kapott lézeres retroreflektorral, amivel lézeres távolságmérést fognak végezni

Fotó: ISRO

Az LVM-3 / GSLV Mk III hordozórakéta

Három fokozatú, közepes teherbírású rakéta, melyet főleg távközlési műholdak geostacionárius pályára való indításához fejlesztett az ISRO, de a jövőben akár személyzetszállító küldetésekhez is használják majd. Első szuborbitális repülésére 2014. december 18-án került sor, majd az első Föld körüli pályára állást 2017. június 5-én teljesítette. 
Az első fokozat két darab S200 szilárd hajtóanyagú segédrakétából áll, melyek hajtóanyaga hidroxil-végződésű polibutadién (HTPB). Legnagyobb szélességük 3,2 méter, hosszuk 25 méter. Egy segédrakétát 207 tonna hajtóanyaggal töltenek fel, amit mindössze 128 másodperc alatt el is éget. Ahogy az SRB-k esetében lenni szokott, itt is ezek jelentik a kezdeti tolóerő túlnyomó részét, egyenként legfeljebb 5150 kN tolóerő kifejtésére képesek.
A második, L110 jelzésű fokozat 4 méter átmérőjű és 21,39 méter hosszúságú. Két darab gázgenerátoros Vikas hajtóművel szerelték fel, melyek összesen 1532 kN tolóerőt fejtenek ki 293 másodperces fajlagos impulzus mellett. Üzemanyaguk aszimmetrikus-dimetilhidrazin (UDMH), oxidálószerük dinitrogén-tetroxid.
A C25 elnevezésű harmadik fokozat egy kriogenikus hidrolox egység, tehát cseppfolyósított hidrogént és oxigént éget el üzemelés közben. Szintén 4 méteres átmérőjű, hossza 13,5 méter. A meghajtásért egy darab CE-20 hajtómű felel, melynek tolóereje 186 kN.

Fotó: ISRO

 

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye