Második alkalommal kerül sor idén az Indiai Űrkutatási Szervezet PSLV rakétájának bevetésére.
Indítás ideje, helye: 2023. július 30., magyar idő szerint 3:00, Satish Dhawan Űrközpont, 1. számú indítóállás, Sriharikota, India
Megbízó: Szingapúri Védelmi és Tudományos Ügynökség (Singaporean Defence Science and Technology Agency – DSTA), ST Engineering és más partnerek
Lebonyolító: a NewSpace India Limited (NSIL), az ISRO kereskedelmi alvállalkozója
Indítójármű: a ISRO által üzemeltetett PSLV-CA hordozórakéta
Rakomány: a DS-SAR földmegfigyelő műhold
Rakomány össztömege: ~352 kg
Pálya: ~535 km-es alacsony Föld körüli pálya (LEO), 5° hajlásszöggel
Fokozat(ok) visszatérése: nem képes erre a PSLV rakéta, a fokozatok az Indiai-óceánba fognak irányítatlanul becsapódni
Élő közvetítés: hivatalos élő stream az ISRO YouTube-csatornáján lesz elérhető
Indítás kimenetele: sikeres

A küldetés számokban
Ez lesz:
– az idei 2., összességében 58. PSLV rakétaindítás
– az ISRO idei 6., összességében 90. küldetése
– a 114. indítási kísérlet 2023-ben, az összes startot világszerte figyelembe véve
A küldetés részletei
Az ISRO ismét egy poláris pályára történő indítást hajt végre, melyhez a nevéből adódóan a Polar Satellite Launch Vehicle (PSLV) hordozórakétát fogják bevetni idén második alkalommal. A DS-SAR elnevezésű költségmegosztó küldetésen a két fő megbízó műholdja mellett hat kisebb, szintén szingapúri szatellit is helyet kapott a raktérben.
A DS-SAR műhold
A szingapúri védelmi ügynökség az ST Engineeringet és az Israel Aerospace Industries-t (IAI) bízta meg a DS-SAR földmegfigyelő műhold kifejlesztésével. A szatellit üzembe helyezése után állami és kereskedelmi cégek is részletgazdag felvételekhez juthatnak Földünk felszínéről, amik energiagazdálkodási, mezőgazdasági, katasztrófa-megelőzési, tengeri kereskedelmi és urbanizációs ügyekben válhatnak hasznukra.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban bocsátanak fel apertúraszintézises radarműholdakat (SAR) hasonló célból, ezt a sort ez a műhold bővíti. A nagy teljesítményű berendezésekkel ellátott űreszköz szinte minden időjárási körülmény közepette képes földmegfigyelési tevékenység végzésére.

A hat kisebb szingapúri műhold
VELOX-AM
A szingapúri Nanyang Technological University (NTU) által fejlesztett technológiai demonstrációs mikroműholdat végzős hallgatók fejlesztették és gyártották. A 23 kg-os űreszköz célja űrben történő kísérletek elvégzése és a mérések megfelelő továbbítása lesz a földi csapatnak.
SCOOB-II
Szintén a Nanyang Technological University hallgatói fejlesztették. A 3U méretű és kb 4,1 kg tömegű zsebműholdat hat-tizenként hónap közötti üzemelési időre tervezték, ez alatt saját pozíciószabályozási rendszere fogja a Nap felé fordítani. Napelemeinek számát megnövelték a SCOOB-I-hez képest, így jóval hatékonyabb működésre számítanak esetében.
ARCADE
A mozaiknév a Atmospheric Coupling and Dynamics Explorer-t takarja. Fő fejlesztője és üzemeltetője az NTU lesz az International Satellite Program in Research and Education (INSPIRE) program keretében. Műszaki paramétereit tekintve 26,4 kg tömegű, 32x32x32 cm élhosszúságú. Kihajtható napelemtáblákkal rendelkezik, melyek a szükséges mennyiségű energiát fogják biztosítani a négy darab kis méretű tudományos műszer működéséhez.
ORB-12 STRIDER
Az Orbital Astronautics által fejlesztett 12U méretű cubesat tesztplatformként indul az űrbe. Teljesen elektromos üzemelésű magasság- és helyzetszabályzó rendszerrel látták el. A gyártó célja többféle tesztsorozat (pl. kommunikációs, képalkotási, hőszabályozási) elvégzése lesz.
NuLloN
A 3U méretű cubesat kis mennyiségű földi adat továbbítására lesz képes.
Galassia-2
Szintén 3U méretű, szintén oktatási céllal készült kis űreszköz. A National University of Singapore hallgatói fejlesztették, földmegfigyelési és feltérképezési feladatok végrehajtására. Multispektrális optikával ellátott kamerája zöld, vörös, vörös él és közeli infravörös tartományokban is képes lesz felvételek készítésére.
A PSLV rakéta
Ezen a küldetésen ismét a rakéta CA (Core Alone) variánsa fog repülni, mely annyit takar, hogy nincsenek plusz oldalsó gyorsítórakéták. A hordozó négy fokozattal rendelkezik, melyek különböző hajtóanyagokat használnak. Az első fokozat (PS1) 20 m magas, 2,8 méter átmérőjű, és egy S193 szilárd hajtóanyagú rakétamotorral üzemel, ami 4800 kN tolóerőt biztosít elemelkedéskor. A PS2, azaz a második fokozat 12,8 m magas, és Vikas névre hallgató hajtóműve 803 kN tolóerőre képes. Hajtóanyaga hipergolikus dinitrogén-tetroxid (N2O4) és aszimmetrikus-dimetilhidrazin (UDMH). A harmadik fokozat (PS3) 3,6 m, S-7 szilárd hajtóanyagú rakétamotorja pedig 240 kN tolóerőt garantál 83 másodpercnyi működése során. A végső, negyedik fokozat (PS4) 3 m magas, és két darab PS-4 hajtóművel látták el, melyek üzemanyagként monometil-hidrazint (MMH), oxidálószerként pedig kevert nitrogén-oxidokat (MON) használnak. Ezek összesen 14,6 kN tolóerőt nyújtanak.
