Ismét indiai rakétaindításra kerül sor csütörtök éjjel, mely tavaly november óta az ISRO első missziója lesz.
Indítás ideje, helye: 2021. augusztus 12., magyar idő szerint 02:13, Second Launch Pad, Satish Dhawan Űrközpont, India
Megbízó és lebonyolító: ISRO (Indian Space Research Organization)
Rakomány: EIS.03 (GISAT-1) földmegfigyelő műhold
Rakomány össztömege: 2268 kg
Hordozórakéta: GSLV Mk II (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle)
Pálya: Geostacionárius átviteli pálya (GTO)
Fokozat visszatérése: az első fokozat a Bengáli-öbölben fog vízbe csapódni
Élő közvetítés: az ISRO hivatalos Youtube-csatornáján
A küldetés kimenetele: kudarc
A küldetés számokban
Ez lesz:
- az ISRO 79. indítása
- a GSLV Mk I vagy Mk II rakéta 14. indítása
- a GSLV Mk II rakéta első indítása 2018 óta
- a 77. indítási kísérlet 2021-ben, az összes startot világszerte figyelembe véve
Az EOS-03 (GISAT-1) műhold
Ezt a műholdat szerelték fel Indiában elsőként olyan eszközökkel és berendezésekkel, melyekkel képes földmegfigyeléseket végrehajtani. Az egység egy későbbi műholdpáros első darabja, a második szatelitet várhatóan jövőre bocsátják fel. Az űreszköz célja valós idejű, nagy felbontású fotókat készíteni, és a földi irányításnak továbbítani. Miután a GISAT-1, majd a 2 is pályára áll, 42-318 méter/pixeles felbontású felvételek készítésére lesznek alkalmasak. A mérnökök mindössze 5 percen belül képesek lesznek egy kívánt területről, vagy 30 perc alatt India teljes területéről fotókhoz jutni.
A műholdat egy ún. Ritchey-Chrétien teleszkóppal (RCT) látták el, mely egy elsődleges és egy másodlagos hiperbolikus tükröt használ. Ezáltal egészen nagy területek feltérképezésére is lehetőség van a rendszerrel, mivel nem zavarja a készített felvételt semmilyen görbületi torzítás.
Az RCT működési ábrája. Jobb oldalon a fő hiperbolikus tükör, mely a bal oldali kisebb tükör felé „gyűjti” a teleszkópba jutó fényt, így éles felvételt biztosítva. Forrás: TPO Telescopes
A GISAT-1 a raktérbe való beszerelés előtt. Fotó: ISRO
A GSLV
A Geosynchronous Satellite Launch Vehicle az ISRO nehézrakétája, mely nagytömegű hasznos terhet képes geostaciónárius pályára állítani. Magassága 49,13 méter, átmérője 2,8 méter. Első útjára 2010-ben került sor. Az Mk II variáns teherbíró képessége geostacionárius átviteli pályára 2700 kg. Három fokozatból álló rakéta, melynek mindegyik egysége más-más üzemanyagot éget: az első fokozat szilárd hajtóanyagú hajtóművekkel rendelkezik, a második fokozat folyékony üzemanyagot éget, míg a harmadik fokozatot kriogenikus üzemanyag hajtja. Az első fokozatot egy 125 tonnás szilárd hajtóanyagú hajtómű emeli a magasba, mely 100 másodpercig működik. Az Atlas-V és a jövőbeli SLS rakétához hasonlóan külső gyorsítórakétával is ellátják, szám szerint néggyel, melyek folyékony üzemanyagot égetnek el. Maga az első fokozati fő hajtómű 4700 kN tolóerő leadására képes ún. hidroxil-végű polibutadién égetésével, míg a gyorsítórakéták egyenként 680 kN tolóerővel rendelkeznek és aszimmetrikus dimetil-hidrazinra illetve dinitrogén-tetroxidra működnek. A második fokozat az első fokozat segédrakétáihoz hasonlóan folyékony üzemanyagot éget, 800 kN tolóerővel gyorsítja a rakétát mintegy 150 másodpercig. A harmadik fokozatot a kifejezetten erre az egységre fejlesztett CE-7.5 nevű hidrolox hajtóművel látták el, azaz folyékony mélyhűtött oxigénnel és hidrogénnel műkődik. 75 kN tolóerő leadására képes 720 másodpecig.
Grafika: Séra Gábor (spacejunkie.hu)
A rakéta kigördítése az indítóálláshoz augusztus 10-én. Fotó: ISRO