ISRO | EOS-04 (RISAT-1A) küldetésprofil

Kapcsolódó

Hamarosan sor kerül az első rakétaindításra a skóciai Saxavord Űrközpontból

A Rocket Factory Augsburg német magáncég fogja felavatni az...

A nap képe #1540 – Shoemaker-Levy 9 üstökös

Kompozit kép a Jupiterről és a Shoemaker-Levy 9 üstökösről,...

Brit űrhajóssal bővült az Axiom Space csapata

Az Axiom Space egy rövid közleményben számolt be arról...

Földi hajtóműteszt közben semmisült meg az ABL Systems rakétája

A baleset az RS1 második tesztrepülésére való felkészítés során...

A nap képe #1539 – Mariner-1 indítás

1962. július 22-én indult útjára a Mariner-program első űrszondája,...

2022 első indiai rakétastartjára kerülhet sor a következő napokban – a tervek szerint az ország legújabb radarműholdját fogják pályára állítani egy PSLV rakétával a Satish Dhawan Űrközpontból, India keleti partjairól. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a küldetésről, vágjunk is bele.

Indítás időpontja: 2022. február 14. magyar idő szerint 01:29 (helyi idő szerint 5:59)

Indítás helye: Satish Dhawan Űrközpont, 1. számú indítóállás, Sriharikota, India

Megbízó: ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet)

Indítójármű: a ISRO által üzemeltetett PSLV-XL hordozórakéta

Rakomány: EOS-4 (RISAT-1A) távérzékelési radarműhold

Rakomány össztömege: ~1736 kg

Pálya: 529 kilométer magas napszinkron pálya (SSO)

Fokozat(ok) visszatérése:  a fokozatok az Indiai-óceánba fognak irányítatlanul visszatérni

Élő közvetítés: hivatalos élő stream az ISRO YouTube-csatornáján lesz elérhető

Indítás kimenetele: sikeres

Grafika készítője: Séra Gábor

PSLV, vagyis a Polar Satellite Launch Vehicle

A Polar Satellite Launch Vehicle (PSLV) az Indiai Űrkutatási Szervezet általt tervezett és üzemeltetett közepes teherbírású indiai hordozórakéta. Az Indian Remote Sensing (IRS, indiai távérzékelési holdak) indítására fejlesztették ki napszinkron pályára, ugyanis a PSLV 1993-as debütálásig csak orosz rakéták voltak elérhetőek számukra a piacon. Kis méretű műholdakat akár geostacionárius pályára is képes feljuttatni.

Pár híresebb űreszköz, amit PSLV-vel indítottak: India első Hold-szondája, a Csandrajáan-1, első indiai bolygóközi misszió, a Mars Orbiter Mission (Mangalajáan), illetve India első űrtávcsöve, az Astrosat. A PSLV az elmúlt évek során a kereskedelmi indításokból is egyre jobban kivette a részét, manapság pedig a rideshare (költségmegosztásos) indítások piacának jó részét magáénak tudhatja. 2019 decemberéig összesen 33 ország 319 műholdját indítottak Polar Satellite Launch Vehicle rakétával.

Ezen a küldetésen a PSLV-XL verzió fog repülni, mely hat darab, egyenként 12 tonnányi üzemanyaggal rendelkező szilárd hajtóanyagú segédrakétával rendelkezik. A misszió jelzése PSLV-C52, ami arra utal, hogy ez lesz sorrendben az 52. missziója a rakétának.

A PSLV-C52 a startálláson. Kép forrása: ISRO

Az első fokozat a világ egyik legnagyobb rakétamotorjai közé tartozik a maga 4846 kN-os tolóerejével. A második fokozat Vikas névre keresztelt hajtóműve T+115 másodperc környékén indul be, és 133 másodpercen keresztül 803 kN tolóerőt szolgáltat. Ennek üzemanyaga hipergolikus dinitrogén-tetroxid (N2O4) és aszimmetrikus-dimetilhidrazin (UDMH).

A harmadik fokozat 7 tonnányi szilárd hajtóanyagot használ fel, 240 kN tolóerőt nyújt 83 másodpercen keresztül. A végső, negyedik fokozat két darab hipergolikus-üzemű hajtóművel rendelkezik, és 425 másodpercen keresztül képes gyorsítani a rakományait. Többek között a hasznos terhek precíz pályára állításáért felel. Az „XL” verzió kapacitása ~1800 kg alacsony napszinkron pályára.

Bal fentről óramutató járásával megegyezően: a második fokozat ráhelyezése a rakétára, az oldalsó segédrakéták felkészítése a szállításra, a már összeszerelt PSLV-C52 rakéta, az áramvonalazó kúp, és az első fokozat szilárd hajtóanyagú szegmenseinek összeillesztése. Képek forrása: ISRO

EOS-4 (RISAT-1A) és a másodlagos rakományok

A RISAT-1A (Radar Imaging Satellite-1A) az Indiai Űrkutatási Szervezet második, teljesen képalkotási célokra fejlesztett, apertúraszintézises radaros megoldással fejlesztett műholdja. Az űreszköz fő eleme egy szintetikus apertúrájú rádiólokátor (synthetic aperture radar, SAR), ami több kisebb méretű radarból áll, ezzel megnövelve a rendszer maximális felbontását. Az ilyen rendszerek folyamatosan, egymástól eltérő időben bocsátanak ki elektromágneses hullámokat (5,35 GHz frekvencián, ez a C-sáv), és a visszatértő jelekből nagy területeket tudnak feltérképezni. Ennek a megoldásnak a legfőbb előnye, hogy bármilyen időjárási körülménytől (pl. zavaró felhőzet) függetlenül képes felvételeket készíteni a Föld felszínéről, ezért a polgári célok mellett a katonai felderítésben is előszeretettel használják.

A RISAT-1A-t teljeskörűen az ISRO fejlesztette ki, és a térképészeti felhasználás mellett mezőgazdasági, erdészeti, földtani, tengerkutatási, és természeti katasztrófa-elhárítási célokra fogják alkalmazni. A három tengelyen stabilizált műhold egy négyszögletes SAR-radarral van felszerelve, amit egy henger alakú platformra szereltek rá. A műholdplatform látja el az olyan alapfeladatokat, mint a meghajtás, stabilizálás, valamint az energiaellátás (ezt két kihajtható napelemtábla biztosítja). A műhold össztömege 1710 kg.

A RISAT-1A elhelyezése a PSLV áramvonalazó kúpjaiba. Kép forrása: ISRO

A RISAT-1A mellett két kisebb méretű műhold is helyett kapott a raktérben:

  • INS-2TD, egy india-bhutáni kooperációban fejlesztett szatellit, amit egy űrfelvételet készítésére tervezett hőkamerával láttak el. A földfelszín és óceánok hőmérsékletét fogja vizsgálni, valamint a vegetáció változását is képes lesz észlelni (pl. hol tűntek el a legnagyobb mértékben erdők, és hogy hol milyen típusú mezőgazdasági munkák folynak). Tömege 18 kg.
  • INSPIREsat-1, ami egy diákok által épített szatellit, melynek fejlesztésében a University of Colorado is részt vett. Két fő műszerrel látták el, ami a Föld ionoszférájának változásait fogja megfigyelés alatt tartani, elettel pedig a napkoronáról is képes lesz tudományos adatokat gyűjteni. Tömege 8 kg.

Bal oldalon a RISAT-1A-t láthatjuk, jobb fent az INS-2TD, jobb alul pedig az INSPIREsat-1. Kép forrása: ISRO

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye