ISRO: Vissza a régi kerékvágásba

Kapcsolódó

A nap képe #1446 – Armstrong felkészülése

Neil Armstrong szimulációs gyakorlaton vesz részt 1969. április 18-án.

5 évesek lettünk!

2019. április 20-án írtuk első cikkünket az akkor még...

Hétzáró indítás a Hszicsang Űrközpontból

Kína keretbe zárta a hetet, hiszen hétfőn, valamint vasárnap,...

Az indiai űrprogram tavalyi évét megpecsételte a koronavírus-járvány: az űripari fejlesztések lelassultak, vagy teljesen leálltak; tucatnyi műholdas misszióból pedig csak kettő indult útnak – és az egyik kudarcot is vallott. Ennek ellenére Dr. Kailasavadivoo Sivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) igazgatója újévi beszédében azt hangoztatta, hogy bár 2021 egy „elveszett év” volt az ország űrprogramja számára, optimizmussal indul neki 2022-nek. „Azt érezhetjük hogy kevés dolog történt az ISRO háza táján 2021-ben. Ez főleg az indítások alacsony száma miatt van” – írta Dr. Sivan.

Ahogy már említettük, mindössze két rakéta indult el Indiából a tavalyi év folyamán: februárban egy Polar Satellite Launch Vehicle (PSLV) könnyűrakéta sikeresen Föld körüli pályára juttatta a brazil fejlesztésű Amazônia-1 műholdat több kisműholddal a fedélzeten, majd a második küldetésre augusztusban került sor. Ekkor a nagyobb teherkapacitású Geosynchronous Launch Vehicle Mark II (GSLV Mk. II) hordozórakéta emelkedett el a sriharikotai startkomplexumból az EOS-3 geostacionárius műholddal az orrkúpja alatt, azonban egy műszaki hiba miatt a rakéta irányíthatatlanná vált repülés közben, és a rakomány elveszett.

A fejlett űreszköz elvesztése jelentős csapást jelentett az ország földmegfigyelő programjának számára, ugyanis az EOS-3 lett volna a GEO Imaging Satellite széria első darabja. Az EOS-5 pótműhold még idén kijuthat majd a világűrbe, és 36 ezer kilométeres magassgából akár ötpercenként is képes lesz részletes képeket készíteni az Indiai szubkontinens területeiről.

Balról: az Amazônia-1 műhold, felső sor: a PSLV és GSLV rakéták indításai, alul pedig az EOS-3 szatellit. Képek forrása: ISRO Gallery

Dr. Sivan nyilatkozata alapján jelenleg az ISRO „azonnali feladata” három darab földmegfigyelő műhold pályára állítása lesz: ezekből két küldetés (EOS-6 és EOS-4) PSLV rakétákon fog elindulni, míg az EOS-2 szatellitet az újgenerációs Small Satellite Launch Vehicle (SSLV) könnyűrakétával szeretnék felbocsátani. Az SSLV-nek is eredetileg már tavaly be kellett volna mutatkoznia, de a sorozatos halasztások miatt végül 2022-re tolódott az első tesztrepülés. A startidőpontokat még nem hozta nyilvánosságra az indiai űrhivatal.

Az ország emberes űrprogramja szempontjából is kritikus év lehet 2022. Narendra Modi indiai miniszterelnök még 2018-ban azt tűzte ki célul az ISRO-nak, hogy az idei év augusztusáig India embereket küldjön a világűrbe saját űrhajóval, saját űrrakétán, megünnepelve az ázsiai ország függetlenségének 75. évfordulóját. Mára már tudhajuk, hogy a halmozott késések miatt ebben az évben a személyzetes küldetés biztos hogy nem fog megvalósulni, de ennek ellenére még tartogatnak pár érdekességet számunkra. Dr. Sivan elmondása szerint a Gaganyaan űrhajó rendszereit folyamatosan tesztelik, és jelenleg a hajtóművek, mentőrakéták és az fékezőernyők próbáit végzik.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az első (egyelőre még titkos személyazonosságú) űrhajósjelöltek befejezték az általános kiképzésüket Oroszországban, és már megkezdték a tréningezést az űrhajó Indiában fejlesztetett rendszerein. Azt állította Sivan, hogy jelenleg az első, emberek nélküli orbitális küldetés szerepel a célkitűzéseik között 2022 augusztusa előtt, és szinte biztos abban, hogy tartani tudják a határidőt a mérnökök hatalmas erőfeszítéseinek köszönhetően.

A Gaganyaan (magyarul Égi Jármű) űrhajó terveit először 2006-ban vetették fel az ország űrprogramjának berkein belül, kezdetben pedig az „ISRO Orbital Vehicle” néven futott a projekt. A 8,2 tonnás űrhajó a tervek szerint 3 űrhajósnak ad majd életteret, és egy alacsonypályás szabadrepülésen 7 napig lesz képes a világűrben tartózkodni. A Gaganyaan két részből áll: a személyzeti modul szolgál majd az űrhajósok élettereként, ennek túlnyomásos térfogata 8,3 m3. A szervizmodul a meghajtásért, kommunikációért, és az energiaellátásért fog majd felelni. Az életfenntartó rendszereket az orosz Glavkozmosz segítségével fejlesztették ki, és a személyzeti modulban találhatóak. Az asztronautákat a légnyomásvesztéstől (dekompresszió) Oroszországban gyártott ruházat fogja megvédeni, amit a Szokol szkafanderek alapján terveztek.

Bal felülről, óramutató járásával megegyezően: a Gaganyaan űrhajó prototípusa ereszkedik két fékezőernyő alatt az első szuborbitális küldetés után, az orosz mintára tervezett túlnyomásos szkafander, az űrhajó művészi ábrázolása Föld körüli pályán, az űrhajó prototípusa a vízreszállás után, a szervizmodul hajtóműveinek tesztelése és végül a mentőrakéták éles tesztje, amikor a talajról emelkedett a magasba az űrhajó. Képek forrása: ISRO Gallery, Hindustan Times, Brickmack/Deviantart

Dr. Sivan kiemelte a Csándráján-3 (Chandrayaan-3) holdi leszállóegység fejlesztését is, ami jelenleg az ország elsőszámú tudományos missziója. Habár a halasztások miatt szinte kizárt hogy idén elinduljon az űrszonda, a legkorábbi reális dátum 2023 közepe lehet. A küldetésen a 2019-es kudarcba fulladt Csándráján-2 missziót szeretnék megismételni azzal a különbséggel, hogy ez alkalommal nem indítanak egy újabb keringőegységet, ugyanis az az előző misszióból még tökéletesen üzemel. Az indítást egy GSLV Mk. III rakétával akarják végrehajtani, és a leszállóegység-rover páros a Hold déli-pólusánál szállhat majd le égi kísérőnk felszínére.

Az ország űriparának egy új szegmense is fejlődésnek indult, mégpedig nem más mint a kereskedelmi űrszektor. Eddig jogi akadályai voltak annak, hogy magáncégek űrrakétákat fejlesszenek Indiában, de a szabályozás reformjával és az űrtechnológiai startupok támogatásával egyre több vállalat lépett be az űrszférába. Ezek közül a legelőrehaladottabbak a Skyroot Aerospace, Agnikul Cosmos és a Bellatrix Aerospace orbitális rakétafejlesztő vállalatok.

2022 első indiai küldetésére január végén-február elején kerülhet sor, és egy PSLV rakéta állíthatja majd keringési pályára az EOS-6 (OceanSat-3) műholdat. A közel egytonnás űreszköz óceán- és időjáráskutatással fog foglalkozni, a tervek szerint egy 730 kilométer magas napszinkron pályára lesz helyezve, és naponta 14-szer fogja megkerülni a Földet.

Az OceanSat-széria előző darabja, az OceanSat-2 és a PSLV negyedik fokozata. Kép forrása: ISRO Gallery

Dark mode powered by Night Eye