Jól működik a rakétából átalakított tudományos modul

Kapcsolódó

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) június 30-án sikeresen elvégezte a PSLV rakéta C53 jelzésű küldetését, melynek keretében három szingapúri földmegfigyelő és technológiai demonstrációs műholdat bocsátottak fel a kelet-indiai Sriharikota Űrközpontból. A három fő rakomány mellett azonban egy igen érdekes modul is helyet kapott a rakéta orrkúpja alatt, a PSLV Orbital Experimental Module (POEM) néven futó tudományos egység.

A POEM-platform a már kiürült PS4 negyedik fokozatot használja orbitális hordozóeszköznek, és saját fedélzeti rendszerekkel van felszerelve az önálló működéshez. Az indiai mérnökök ennek a tudományos-kísérleti modulnak a megépítéséhez külön napelemekkel, precíziós fúvókákkal (hélium), kommunikációs rendszerrel, és fedélzeti kamerákkal is felszerelték a negyedik fokozatját a rakétának. A navigációhoz dedikált napszenzorokat és csillagkövetőket használnak, valamint az indiai NavIC műholdas helymeghatározási konstelláció nyújtotta szolgáltatást is kiaknázzák.

Az egység tudományos és kísérleti apparátusát összesen hat műszer alkotja, ebből kettőnek tudunk a friss állapotáról. Az egyik a Digantara Space űripari startup ROBI nevű űridőjárás-megfigyelő egysége. A műszer egy detektor segítségével képes alacsony Föld körüli pályán megmérni a Napunkból kiráramló protonáramlat sűrűségét. A fiatal cég további detektorokon is dolgozik, amivel biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá szeretnék tenni az alacsony Föld körüli pályán lévő műholdak üzemeltetését. 2023-ban egy saját űreszközt is fel szeretne a Digantara küldeni, amin már fény- és LIDAR-szenzorok segítségével, valamint űridőjárási adatokkal kiegészítve pontosan tudnának űrbéli objektumokat nyomon követni.

A másik jelentősebb kísérlet a Dhruva Space által fejlesztett műholdkivető-egység. A startup célja az volt, hogy űrbéli működésre alkalmas kvalifikációt kapjon a fejlesztésük, így a jövőben már kereskedelmi küldetéseken is be tudják majd vetni.

A PSLV rakéta kísérleti modulja. Kép forrása: ISRO

Az indiai kereskedelmi űrszektor az elmúlt pár évben robbanásszerű növekedésnek indult: a rakétafejlesztésektől kezdve az innovatív műholdas megoldásokig szinte minden irányban zajlanak a magántőkéből finanszírozott fejlesztések, és az állam is támogatja ezt a szférát: a Digantara és a Dhruva lett az első két startup, akik megkapták az Indian National Space Promotion and Authorization Center (IN-SPACe) speciális engedélyét az űripari fejlesztésekhez.

Dark mode powered by Night Eye