Korunk hat robbanásszerű fejlődést felmutató területéről, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia, a drónok és a robotika, valamint az űripar és az űrhadviselés témájában hallhattak előadásokat azok a diákok, akik április végén részt vettek a Jövőnk a Jövőben című konferencián.
A Magyar Honvédség Görgey Artúr laktanyájában megjelent hallgatóságot Farkas Bertalan videóüzenetben köszöntötte, amelyben kiemelte a STEM tudományok jelentőségét a középiskolai, majd később az egyetemi tanulmányok során. Fontosnak tartotta azonban hozzátenni, hogy manapság nyelvtudás nélkül senki nem boldogulhat, hiszen a modern tudományos eredmények angol nyelven érhetők el.
A Spacejunkie kérdésére, hogy miért éppen ezeket a témákat választották, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Drón tagozatának elnöke, Örmény Georgina Viktória kifejtette, hogy véleményük szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a fiatalok minél magasabb szintű szaktudással rendelkezzenek a leggyorsabban fejlődő, high-tech ipari alkalmazások területén.
Örmény Georgina Viktória:
– Tavaly júniusban megalakult szervezetünk küldetése a drónok és a robotika világának tudatosítása, népszerűsítése. A drónok mind a hadi iparban, mind a polgári életben egyre szélesebb területen bevethetők. Hogy csak egy példát említsek a 2024-es Párizsi Olimpiára a tervek szerint dróntaxikkal készülnek kiszolgálni a megnövekedett közlekedési igényeket. Ha jobban megnézzük, akkor a kibertér manifesztációja a drón, az űrtechnológia alapja pedig a kiberbiztonság, tehát ezek a témák szorosan összekapcsolódnak. Jelenleg az Ipar 4.0-t mint fejlődési fázist éljük, és ez a digitalizáció olyan transzformációja, aminek egyre inkább a mesterséges intelligencia az alapja. Ezek a technológiák alapvetően fogják meghatározni a jövő generációk mindennapjait, ezért fontos, hogy a mostani középiskolások minél korábban halljanak ezekről a dolgokról. Reméljük, hogy az ehhez hasonló rendezvényekkel hidat képezhetünk az állam, a felhasználók és a gazdasági szereplők között.
– Ha valaki nincs annyira otthon ezekben a témákban, és itt főleg az űrkutatással összefüggő kérdésekre gondolok, akkor gyakran felmerül, hogy mindez miért fontos Magyarország számára?
– Jelen pillanatban Magyarország nem rendelkezik saját műholdas távközlési képességgel, de mivel van két erre alkalmas pálya, – amit jelenleg Izrael használ, és a szerződés hamarosan lejár-, rövid időn belül el kell gondolkodni, hogy ezeket hogyan tudjuk hasznosítani. A HUNOR program kapcsán pedig mindenképpen várható az űrszektor fejlődése. Magyarország űrstratégiáját 2021-ben fogadta el a Kormány, ennek kidolgozásában a GTTSZ is részt vett. Az űrhadviselés persze most megmosolyogtatja az embereket, de ha lesz űrképességünk, akkor azt meg is kell tudni védeni. A védelmi és a tudományos szférának együtt kell működnie az eredményes nemzetközi érdekérvényesítésben, ezért fontos, hogy a fiatalokat már most bevonzzuk ezekre a területekre, hogy időben elindulhasson a szakemberek képzése. A Magyar Honvédségnél elérhető képzések az új technológiák területén, azoknak a családoknak is jó lehetőséget kínálnak, akik hátrányos helyzetű kistérségekben élnek, vagy nincsenek annyira kedvező anyagi helyzetben.
A konferencia három napja során számos előadás hangzott el a Honvédség kötelékében folytatható tanulmányokról a fent említett témákban. Fekete Csaba Zoltán alezredes, egyetemi tanársegéd az NKE-HHT Repülésirányító és Repülő-hajózó tanszék oktatója például részletesen ismertette azokat az elvárásokat és képességeket, amelyekkel a drónpilótáknak rendelkezniük kell. Balogh Péter ezredes, a HM Kiber- és Információs Műveleti Központ parancsnoka a mesterséges intelligencia használatának lehetőségeit ismertette a kiberhadműveletek során. Mint mondta a kibertámadások átlagos észlelési ideje 200 nap, ami a kiemelt infrastruktúrák, állami létesítmények, hadászati vagy űripari berendezések esetén nyilvánvalóan nem ideális, – a modernizáció és az állandó fejlődés ezért is elengedhetetlen. Különösen fontosnak tartotta hangsúlyozni az AI véleményformáló szerepét a közösségi médiában, amellyel a fiataloknak sokkal tudatosabban kellene bánnia. Különösen nagy érdeklődés kísérte Horváth Attila alezredes, az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság, Műholdoperációs-képességek osztályvezetőjének előadását, aki az űrfelderítés és a katonai űrhadműveletek irányelveinek részleteibe avatta be az érdeklődőket. Mint mondta az űrrel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése, a nemzetek közötti stabilitás, és a béke jövőbeni záloga. Az űrrendszerekre azonban a kibertér és a társadalmi információs tér is hatással van, így űrhadviselés alatt napjainkban természetesen nem a filmekben látott lézerharcos jelentekre kell gondolni.
– Milyen valós színterei lehetnek a konfliktusoknak a világűrrel kapcsolatban és miért fontos, hogy Önök valamilyen stratégiát dolgozzanak ki, ezekre a helyzetekre?
Horváth Attila:
– Az összhadszíntéri katonai műveleteknek része a világűr is. A világűrben alapvetően nem a fegyveres harc folyik, hanem a földfelszíni műveletek támogatása. Információgyűjtés, információtovábbítás, navigáció, mindazok a képességek, amelyek hatékonyabbá teszik a haderő többi részét. Efféle űrképességeket a Magyar Honvédség jelenleg is használ, ezeknek a nagy részét szeretnénk hazai fejlesztések bevonásával biztosítani. Ennek érdekében mi magunk is fejlesztünk különféle technológiákat, illetve együttműködünk az iparral, a gazdasági szereplőkkel, és részben tőlünk szerezzük be ezeket. Mi egyszerre foglalkozunk technikai fejlesztéssel, illetve ezeknek a rendszereknek az alkalmazásával is. Járunk nemzetközi gyakorlatokra, egyrészt tapasztalatot szerezni, másrészt a nemzetközi erők kiképzését támogatni, és persze aztán itthon továbbadjuk a megszerzett tapasztalatokat a fiataloknak.
– Az előadásában említette, hogy Magyarországnak deklarált célja, hogy a problémák, konfliktusok keletkezési helyén avatkozzon be. Esetleg tudna konkrét példát említeni ilyen helyzetre?
– A törökországi földrengésnél ami nem rég volt, ott ugye a térképek használhatatlanná válnak, mert megváltozik a terep. A földi távközlési infrastruktúra használhatatlanná válik, ilyenkor műholdakról fel lehet mérni a kárt, illetve a műholdas távközlési rendszerek tudják helyettesíteni a földi távközlést.
Mint ismeretes februárban a törökországi földrengés után, két másik űrtechnológiai eszköz is segítette a túlélők utáni keresést illetve a kárelhárítást. A FINDER (Finding Individuals for Diaster Emergency Response) technológiát, melynek során mikrohullámú radarérzékelőket tartalmazó műszerrel érzékelik a romok alatt rekedt emberek szívverését és légzését, – a NASA kaliforniai Jet Propulsion Laboratory csapata fejlesztette ki 2010-ben. A megrongált csővezetékekből szivárgó gáz kimutatására pedig a Nemzetközi Űrállomás robotkarján található EMIT (Earth Surface Mineral Dust Source Investigation) műszert használták.
A hasonló, életből vett példák motiválják a legjobban a diákokat a tanulásra, – ezt már Jágri Ilona a Mátészalkai Szakképzési Centrum, Gépészeti Technikum informatikát oktató pedagógusa emelte ki, a vele készült interjúban. Mivel az iskolában kiemelt terület a programozás és a digitális kultúra oktatása, ezért mintegy 40 tanulóval érkeztek a konferenciára.
Jágri Ilona:
– A saját fiamnak vettem egy LEGO robotot néhány éve, amikor ötödikes volt, és már akkor azon gondolkodtam hogyan lehetne ezt bevinni a középiskolás oktatásba. 2012 óta van nálunk robotika szakkör, ahol a projekt-munkák során azt láttam, hogy ezáltal megvalósulhat a szociális tanulás, hiszen én csak az alapokat mutattam meg a diákoknak, amit továbbfejlesztettek és egymásnak is átadták a tapasztalatokat. Kiállításokon jártunk, projekt alapú versenyeken vettünk részt, és én ennek csak a hasznos oldalát láttam. Ez olyan innovatív terület, amiben a diákok szívesen rész vesznek, így fejlődik a csapatszellem, és ez erre a konferenciára is igaz, hiszen az itt hallottakat később is megbeszélik egymás között. De ezeket a témákat mi már korábban is feldolgoztuk, néztünk példákat mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra. Legutóbb, mielőtt ide jöttünk azzal foglalkoztunk, hogy a drónokat az élet mely területein, milyen konkrét feladatokra lehet használni. Mivel digitális kultúrát is tanítok, a gyerekek ezekből a témákból már weboldalakat is készítettek, de nagyon jó megerősítés, hogy most a külsős szakértőktől is hallják ugyanezeket a dolgokat.
– Hogyan profitálhat ebből a mátészalkai kistérség, van rá példa, hogy a diákok később ott helyben kamatoztatják a megszerzett tudást?
– Konkrétan érkezett már megkeresés egy cégtől hozzánk, hogy ajánljak olyan diákot, aki segítene nekik az új automatizált csomagolósor beüzemelésében, mert jó lenne, ha valaki legalább ahhoz értene, hogy a számítógép jelzése alapján értelmezni tudja mi a probléma. De van olyan volt tanítványunk, aki most a Debreceni Egyetemen tanít, és olyan is akad, aki külföldön, az általa felügyelt gyerekekből alakított robot-programozó szakköri csoportot.
A tantermi órákon felhasználható interaktív okos eszközökkel lehet megismerkedni, a 2021-ben megnyílt Farkas Bertalan Oktatási és Módszertani Központban is. Löttös Barbara szakreferens előadásában többek között bemutatta azokat a képességfejlesztő programokat, amelyek bárki által szabadon elérhetőek az interneten. A programozás alapjait gyakoroltató játékokat a https://jatekter.ugyesedni.hu oldalon lehet kipróbálni. A módszertani központ rendezvényeire maga Farkas Bertalan is rendszeresen ellátogat, hogy inspirálja a gyerekeket, megismertesse velük az űrkutatással kapcsolatos szakmákat, és tudományterületeket, mint amilyen a csillagászat, a fizika, vagy a biológia.
Utóbbit a Jövőnk a Jövőben konferencia űrkutatással foglalkozó szekciójában Szabó-Kóra Szilvia rehabilitációs szakember képviselte, aki a jövő űrtáplálkozásáról és az űrutazások utáni rehabilitációról beszélt. Az űrhajósok életfenntartása talán a legnagyobb kihívás a hosszú távú űrutazások során. Ezeket a problémákat számos szakember rengeteg szempontból és megközelítéssel igyekszik megoldani. Szabó-Kóra Szilvia komplex mozgásterápiával-, elsősorban a vesztibuláris rendszer-, vagyis az egyensúly-érzékelés helyreállításával foglalkozik, például virtuális valóság terápiák segítségével. Mint azt az előadásban is kiemelte, a mikrogravitációs környezet hatása az emberi szervezetre rendkívül sokrétű, ezért nem lehet azonnal visszaküldeni a világűrbe az űrhajósokat egy-egy küldetés után. Az, hogy kinek mennyi idő elteltével regenerálódik a szervezete a szakember szerint személyfüggő, az viszont biztos, hogy rehabilitációra mindenképpen szükség van. (Az űrhajósok rehabilitációjának lépéseit ez a NASA cikk ismerteti)
Szabó-Kóra Szilvia:
– Összességében az elmondható, hogy mire a szervezet arra készen áll, hogy újra küldetésben vehessen részt, az azért hónapok kérdése. A világűrben nagyon sok káros hatás éri a szervezetet, az indítás és visszaérkezés során fellépő nagyobb gravitációs erők, a sugárzás, vibráció, hőterhelés, ezért pl.: visszatérés után azonnal nem is lehet újabb küldetésre indulni, mert az akár az űrhajós életét is veszélyezteti
– Mennyire kompatibilis az emberi szervezettel az az életmód, ahogyan jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson élő kutatók dolgoznak?
– Ahhoz nagyon komoly felkészítés kell, hogy abban az élettérben dolgozhassanak az asztronauták. Ami például a táplálkozási kérdéseket illeti, éppen a napokban érkezett vissza egy nagyobb szállítmány paradicsom, amit az ISS fedélzetén termeltek. Ezeket most alaposan megvizsgálják, hiszen olyan sugárzás éri őket, amelytől a földön érlelt, fogyasztásra alkalmas paradicsomokat megvédi az atmoszféra. Jelenleg uborkát, paprikát, paradicsomot lehet termelni, konzerveket, illetve liofilizálással tartósított ételeket lehet felküldeni az űrhajósoknak.(A Plant Habitat-03 tanulmányról Séra Gábor cikkében olvashattok, ebben a videóban pedig Samantha Cristoforetti arról beszél hogyan táplálkoznak az ISS-en)
– Növénytermesztéssel akkor viszonylag jól állunk, de mi lesz az állati eredetű fehérjékkel? Van olyan kísérlet, amiben ezeknek a mesterséges előállítási lehetőségeit vizsgálják?
– Ez egy óriási kérdés. Azt nem tudom elképzelni, hogy a közeljövőben állatkolóniákat is viszünk magunkkal. 3D nyomtatással viszont esetleg lehetne olyan élelmiszereket nyomtatni, ami helyettesítheti a hústáplálékokat. Mivel már van ilyen tudományos eredmény, azt gondolom, ez reális lehetőség lehet a harmincas évek végére.
– A biotechnológia területe rendkívül változatos, esetleg ki tudnál választani ebből három olyan problémát, amit mindenképpen fontos lenne megoldani a hosszú távú űrutazásokhoz?
– A legfontosabb a sugárzások okozta károsodások kivédése. A pszichológiai problémák, tehát, például hogyan tudunk kezelhető mennyiségű konfliktussal működtetni egy kolóniát, illetve saját területemen az izomsorvadás és a csonttömeg vesztés, ami mindenképpen megoldandó feladat lesz.
A Jövőnk a Jövőben konferencia mindhárom napjának délutánján interaktív, gyakorlati programokban vehettek részt a diákok. Drónokkal és robotokkal ismerkedhettek, az űrkutatási szekció zárásaként pl.: bemutatkoztak a CanSat verseny különdíjasai. A Magyar Asztronautikai Társaság által szervezett tudáspróbán az érdeklődők tesztelhették űrkutatással kapcsolatos ismereteiket is. Mint azt Székely Anna Krisztina elmondta, sok gyereknek nem is jut eszébe, hogy már egészen fiatalon kapcsolatba lehet kerülni az űrkutatással vagy az űrtevékenységgel. Többek között ezért készítették az Űrkörképet. A kiadvány pdf-ben elérhető a MANT.hu honlapon, többek között azon cégek, kutatóhelyek, egyetemek elérhetőségével, amelyek szívesen látják az űrkutatás iránt érdeklődő fiatalokat.
