Frissítés: a végső döntést a Szojuz MSz-22 sorsáról nem december 27-én hozzák meg, hanem 2023 januárjában.
A csütörtöki incidens után még mindig jönnek újabbnál újabb információk. Ahogy azt korábban megírtuk, a sérült Szojuz MSz-22 feltérképezése most a legfontosabb feladat, erre vasárnap este került sor, a Canadarm2 segítségével, hétfőn reggel pedig továbbították az adatokat az orosz földi irányításnak. A Roszkoszmosz kezdeti zárkózottsága után napi szinten információkat közöl mind a Szojuz, mind a személyzet állapotáról, emellett felvázolták, hogy hogyan kívánják megoldani a felmerült problémát.
A kárt követő első napokban a hőmérséklet a hajó életterében elérte a 30 Celsius fokot, míg a műszaki egységben a 40 Celsius fokot, de azóta az állandó hőmérséklet körülbelül 27 Celsius fokra stabilizálódott. A melegedés az űrhajón jelenleg a megengedett szinten áll, és nem kritikus sem a berendezések működése, sem az űrhajósok egészsége szempontjából. A kényelmes hőmérséklet fenntartása érdekében a Szojuz MSz-22 orbitális- és visszatérő kabinjába, valamint a műszaki egységbe az ISS orosz szegmenséből légcsatornákon és ventilátorokon keresztül szállítják a hűtött levegőt. Az űrhajó hőszabályzó rendszere két áramlási körből áll: belső (kabinok) és külső (radiátorok).
Munkában a Canadarm2.
Hogyan hatott mindez a személyzetre?
Röviden: sehogy. Érdemes megjegyezni, hogy a Szojuz család űrhajóit 1966 óta üzemeltetik, és fél évszázada bizonyították már megbízhatóságukat és túlélőképességüket. Most legújabb módosításukat, a Szojuz MSz-t arra használják, hogy a személyzetet az ISS-re szállítsák és visszajuttassák a Földre, valamint szükség esetén az űrhajósok vészhelyzeti evakuálására szolgálnak az állomásról. Jelenleg nincs szükség sürgősségi evakuálásra. Az ISS-re érkezéstől az ISS-ről való indulás pillanatáig Szergej Prokopjev, Dmitrij Petyelin és Frank Rubio az orosz és amerikai szegmensek lakóhelyiségében dolgozik és pihen, illetve az MSz-22-t az űrhajósok időnként átvizsgálják.
A helyzet nyugodtságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egész csapat vasárnap együtt nézte foci VB döntőjét. Forrás: TASZSZ
Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz főigazgatója kedd reggel az ISS-en dolgozó orosz kozmonautákkal, Prokopjevvel, Petyelinnel és Anna Kikinával beszélt. Boriszov biztosította őket, hogy mindent megtesznek a Földön a személyzet biztonságos visszatérése érdekében. Az orosz űrhajósok amerikai kollégái az ISS-en segítő kezet nyújtottak a szituációban. „Köszönjük az egész amerikai csapatnak, méltósággal bizonyítottak ebben a helyzetben, segítő kezet nyújtottak. De remélem, mi magunk is megtudjuk oldani” – mondta Boriszov a NASA által közvetített megbeszélésen. A Roszkoszmosz vezetője szerint az ISS személyzete példát mutat az egész világnak, hogy hogyan kell együtt dolgozni a legnehezebb helyzetekben is. „Sok politikus tanulhat Önöktől” – tette hozzá Boriszov.
Hogyan áll az okok tisztázása?
Két munkacsoport alakult a vészhelyzet okainak feltárására, az űrhajó műszaki állapotának elemzésére, valamint javaslatok kidolgozására a földi szakemberek és az állomás orosz szegmensének személyzetének további intézkedéseire. December 16-án számos tesztet végeztek a Szojuz rendszereken, köztük a mozgásvezérlő rendszer tesztelését, a dokkolórendszert és a manőverező hajtóművek rövid távú aktivitását vizsgálták. A tesztek azt mutatták, hogy más hiba nincs, de további tesztek végrehajtását tervezik még. December 18-án a Canadarm2 kameráival megvizsgálták az űrhajó külső felületét, és ezután bizonyosodhattak meg arről a mérnökök, hogy a Szojuz külső hűtőköre, pontosabban a hőszabályzó rendszer radiátora szivárgott. Az előzetes vizsgálatok szerint a Szojuz űrhajó műszaki egységén lévő lyuk 0,8 mm-es, a lyuk körüli radiátor felülete elszíneződött. A Roszkoszmosznak még kis időre van szüksége, hogy kiértékelje a képeket és megállapítsa a lyuk keletkezésének pontos okát.
Mik a következő lépések?
„A bizottságnak december 27-én döntenie kell a Szojuz MSz-22 űrhajó további felhasználásának lehetőségéről vagy lehetetlenségéről az űrhajósok Földre való visszatérésére, amelyet 2023 márciusára terveznek.” – nyilatkozta Jurij Boriszov. Az első esetben 2023 márciusában javasolják az ISS orosz szegmens következő személyzetcseréjét, a második esetben a Szojuz MSz-23 pilóta nélküli űrhajót gyorsan fel kell készíteni a Szojuz MSz-22 helyére. Az MSz-23 Bajkonurban van jelenleg, és a márciusi tervezett start előtt már átesett a tesztek egy részén, de a bizottságnak emellett döntenie kell az orosz szegmens további repülési programjáról is.
A félreértések elkerülése érdekében, nem igazak azon pletykák, hogy létezik egy bizonyos tartalékűrhajó már indulásra készen, amely napokon vagy akár órákon belül indulhat az ISS személyzetének evakuálására!
Az orosz rakéta- és űripar szakemberei tartalékűrhajónak nevezik azt a űrhajót, amely már átesett a kozmodrómban a felkészítés egy részén, és az állomáson bekövetkezett vészhelyzet utáni 45 nappal pályára állítható. Bajkonurban van egy ilyen hajó, ez pedig a Szojuz MSz-23. A Roszkoszmosz igazgatója azt is elmondta, hogy ha kétségek merülnek fel az MSz-22 biztonságával kapcsolatban, akkor biztosan lecserélik az MSz-23-ra, amely február 19-ig készülhet fel a repülésre.