Katonai műholddal indult a Szojuz ritkábbik variánsa

Kapcsolódó

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Közel két hónap után teljesített ismét küldetést a SpaceX az Amerikai Űrhaderő megbízásából

Ezúttal egy űridőjárás-figyelő műholdat juttatott napszinkron pályára a Falcon-9. Kis...

Elstartolt az első Angara-A5 nehéz hordozórakéta az Vosztocsnij Űrközpontból

Ezzel megkezdődtek az Amur indítóállás repülésfejlesztési tesztjei a nehéz...

Megtörtént az idei év első Szojuz-2.1v rakéta indítása, melyről érdemes megjegyezni, hogy nem egy gyakran indított variáns. Az oldalsó gyorsítórakéták nélküli hordozó a Pleszeck Űrközpont 43/4 számú startállásáról kezdte meg pályafutásának 10. misszióját, amire magyar idő szerint 22:00-kor került sor. A kis teherbírású Szojuz a „család” többi tagjához méltóan emelte magasba a rakterében található EO MKA-4 jelű műholdat, amelyről katonai és titkos rendeltetése miatt kevés információ ismert; az EMKA sorozatú szatellitek nevében szereplő „E” betű a „kísérleti” szót takarja, ám a mostani „EO” előtagról egyelőre nem derült ki, hogy mit is jelenthet. Feltételezések szerint ezen jelzéssel ellátott műholdak optikai felderítő űreszközök lehetnek.

Visszakanyarodván az emelkedés fázisára, a Szojuz megbízhatóságának köszönhetően minden telemetriai adat a megfelelő értékkel rendelkezett, az egyetlen különbséget a „Koroljov-kereszt” hiánya adta. Ez természetesen nem meglepő, hiszen mint írtuk, a két fokozatból álló hordozó nem rendelkezik oldalsó gyorsítófokozatokkal. Így tehát az első és második fokozatok szétválása következett, ami szintén hiba nélkül zajlott le. Utóbbiról érdekesség, hogy megegyezik a Szojuz 2.1b variáns harmadik fokozatával, melynek hajtásáról egyetlen RD-0124 rakétamotor gondoskodik, amely a fokozat leválása előtt kezdi meg a gyújtási szekvenciát. A „hot fire staging”-nek nevezett folyamat egy nyitott, rácsszerkezetű köztes fokozatnak köszönhetően valósulhat meg.

A fokozatok sikeres szeparációját később a műhold leválása követte, amivel teljesült az Orosz Űrhaderő megbízása, és ami újabb eredményesen lebonyolított küldetéssel gazdagította a Szojuz 2.1v rakétát.

Forrás: Roszkoszmosz
Dark mode powered by Night Eye