Kereskedelmi rakétával indítják az Europa Clippert

Kapcsolódó

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

Többévnyi bizonytalanság után nemrég végre eldőlt, hogy mindenképpen kereskedelmi rakétával indítják a NASA új szondáját, a Jupiter Europa holdját meglátogató Europa Clippert.

A törvényhozás éveken keresztül előírta a NASA számára, hogy az űrszonda kizárólag SLS rakétával startolhat, azonban a tavaly decemberben elfogadott 2021-es NASA költségvetésben már engedték, hogy alapos mérlegelés után (és amennyiben SLS rakéta nem áll majd készen) az űrhivatal választhat másik hordozót a küldetés számára. Úgy tűnik a NASA-nál nem vártak sokat, ugyanis januárban már értesítették is a szondát fejlesztő JPL-t (Jet Propulsion Laboratory), hogy állítsanak le minden, az SLS rakétával kapcsolatos integrációs fejlesztést, mert az űrszonda kereskedelmi rakétával fog indulni. A NASA pályázatot ír ki a megbízásra, aminek eredményét várhatóan jövőre jelentik majd be.

Az Europa Clipper látványterve

Szóval milyen rakétával indulhat a 4,25 milliárd dollárba kerülő és kb. 6 tonna súlyú űrszonda? A válasz egyértelmű: csak a SpaceX Falcon Heavy hordozója jöhet szóba. A startra 2024. október 10. és 30. között kerülne sor (ekkor van indítási ablak a Jupiter holdjához), és a feltételeknek csak a Falcon Heavy felel meg. A NASA ugyanis egy megbízható nehézrakétát keres, amit legalább 3 alkalommal indítottak már, és ebből 2 sikeres is volt. A ULA-féle Delta IV Heavy nem jöhet szóba már 2024-ben, ugyanis már csak 4 küldetése van hátra 2023-ig, utána nyugdíjba vonul, az új Vulcan pedig bár elég erős lenne, nem lesz bevethető státuszban a döntésig. A Blue Origin-féle leendő New Glenn sem tudja a pályázatra a 3 indítást teljesíteni, szinte csoda lenne, ha idén bemutatkozna a rakéta.

Bár a Falcon Heavy a legerősebb jelenleg is használt rakéta a piacon, még így sem tudja a nehéz szondát egyből az Europához juttatni, ezért két gravitációs manővert is végrehajt majd a Clipper: a 2024 októberi start után 2025-ben a Mars, és 2026-ban pedig a Föld gravitációs erejét használva gyorsítanák fel a szondát, hogy 2030. április 11-re érjen a Jupiter köré. Ezzel szemben az SLS 2.5-3 év alatt vitte volna a Clippert az Europához, azonban SLS rakéta legalább 2025-ig nem lett volna elérhető, mivel az összes erőforrást az Artemis-programhoz használják fel. Ha esetleg maradt volna az SLS-el való indítás, a szonda várhatóan éveket állt volna egy raktárban a statra várva – nem kevés költség mellett (habár ez biztos eltörpült volna az SLS költségéhez képest…).

Az Europa Clipper útja így jóval tovább fog tartani, ami természetesen kihívás is a szakembereknek, de végre vége a bizonytalanságnak, és koncentrálhatnak a NASA egyik legizgalmasabb küldetésére.

Az űrszonda 45 elrepülést végez majd el az Europa mellett, ami alatt részletesen feltérképezi majd a hold felszínét és fagyott óceánjait. A szonda részletes terveit éppen tavaly decemberben hagyták jóvá, így a döntéssel az utolsó nagy kérdőjel is megoldódott a küldetéssel kapcsolatban.

Dark mode powered by Night Eye