Két kínai rakétaindítás egy nap alatt

Kapcsolódó

A nap képe #1446 – Armstrong felkészülése

Neil Armstrong szimulációs gyakorlaton vesz részt 1969. április 18-án.

5 évesek lettünk!

2019. április 20-án írtuk első cikkünket az akkor még...

Hétzáró indítás a Hszicsang Űrközpontból

Kína keretbe zárta a hetet, hiszen hétfőn, valamint vasárnap,...

Az első indításra magyar idő szerint tegnap 11:50-kor került sor, ám ez nem egy szokványos start volt: első útjára indult ugyanis a Hosszú Menetelés rakétacsalád 6A (CZ-6A) variánsa a Tajjüan Űrközpontból. A hordozórakéta a Pujiang-2 műholdat és a Tienkun-2 szállítóplatformot állította sikeresen Föld körüli napszinkron pályára.

Előbbi egy időjárás-megfigyelő műhold, melynek első verzióját még 2015 szeptemberében bocsátották fel egy CZ-11 rakétával. A két űreszköz különböző szerepet tölt be, a most pályára állított egység ugyanis földmegfigyeléseket fog leginkább végezni. A második hasznos teherként indított Tienkun-2 pontos feladata nem teljesen ismert, de valószínű, hogy a 2017 márciusában indított Tienkun-1-gyel ellentétben az űrbéli környezet feltérképezésére kialakított technológia kísérleti eszköze lesz, míg az első egység inkább egy műholdszállító eszközként indult a világűrbe, és másodlagos feladata telekommunikációs- és távérzékelési rendszerek tanulmányozása volt.

A CZ-6A startja

Néhány szó a most debütáló CZ-6A rakétáról

A kétfokozatú CZ-6 hordozó alapjaira épülő 6A variáns jóval nagyobb méretű és ezáltal nagyobb a teherkapacitása is. Poláris pályára 3-5 tonnát képes feljuttatni. Nagyobb rakterének és szélesebb, akár 5,2 méteres átmérőjű áramvonalazó raktérborításának köszönhetően több rakományt képes napszinkron pályára is állítani, mint a CZ-8, amit szintén hasonló keringési pályára állításhoz használt eddig Kína. A CZ-6A 50 méter magas, átmérője 3,35 méter. Teljes felszállótömege 530 tonna, ami megközelíti a Falcon-9 tömegét, ám csak feleannyi hasznos terhet képes az űrbe juttatni, mint a SpaceX rakétája. A 6A variánsnak is további három változatát fogja a jövőben használni Kína, ugyanis a rakéta indítható kettő vagy négy szilárd hajtóanyagú segédrakétával (SRB), vagy akár azok nélkül is. Ez az első olyan kínai rakéta, amik SRB-vel is repülnek. A fő fokozatot két darab YF-100 kerolox (RP-1 rakétakerozint és folyékony mélyhűtött oxigént égető) hajtóművel szerelték fel, hasonlóan a CZ-5, -6, -7 és 8 variánsoknál. A második fokozatban egy darab YF-115 hajtómű dolgozik, ami szintén kerolox üzemű.

A Hosszú Menetelés-6A rakéta

A másik indítás keretében egy Hosszú Menetelés-11 rakéta startolt el a Csiücsüan Űrközpont 9A01 indítóállásáról hajnali 4:29-kor, raktérében a Tianpeng-2A/B/C műhold trióval, mely légköri kutatásokat és orbitális pálya-előrejelzéseket fog végezni. A CZ-11 variáns érdekessége, hogy szárazföldi vagy tengeri platformról is indítható. A szilárd hajtóanyagú rakétának ez volt összességében a tizenkettedik, Kínának pedig az idei nyolcadik indítása.

A Hosszú Menetelés-11 emelkedés közben

Dark mode powered by Night Eye