Két műhold veszett oda az ExPace rakétáján

Kapcsolódó

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

Hírösszefoglaló az elmúlt napok történéseiből

Meglepően sok esemény történt vagy érkezett hír tervekről a...

A nap képe #1386 – Enterprise & Discovery

Az Enterprise és a Discovery űrsikló szemtől szemben. A...

A kínai ExPace magánvállalat magyar idő szerint tegnap hajnali 3 órakor ismételten elindított egy Kuajcsou-1A könnyű teherbírású hordozórakétát, melynek két navigációs tesztműhold, a GeeSAT-1A és -1B volt a rakománya. A küldetés Kína legnagyobb múlttal rendelkező űrközpontjából, a Góbi-sivatagban található Csiücsüanból startolt el, az ezt megelőző légtérzár pedig már december 14-én ki volt hirdetve. Eleinte úgy tűnt, hogy minden rendben zajlik, de miután órákig nem érkezett semmiféle hír a repülést illetően, egyre inkább biztosak lehettünk benne, hogy valami probléma akadt a hordozórakétával. Később a kínai állami média megerősítette feltételezéseket, és egy meglehetősen szűkszavú nyilatkozatban elárulták, hogy a hordozó „abnormális módon” viselkedett repülés közben.

Az elveszett műholdpárost a Geely autóipari óriás leányvállalata, a Geespace fejlesztette ki, és önvezető autók GNSS-navigációjának a pontosításához használták volna őket fel. Az autógyár komolyan gondolja az űrtechnológia kiaknázását: 2020 márciusában bejelentették, hogy közel kétmilliárd kínai jüanért (~326 millió amerikai dollár) egy műholdgyárat építenek fel Tajcsou városában, Kína keleti részén. Ez meg is történt, és idén októbertől már folyik a fejlesztési és gyártási munka a telepen. A Geely nagy támogatója és szorgalmaztatója volt annak a lépésnek, miszerint Kína az „új nemzeti infrastruktúrák” közé sorolta egy alacsonypályás internetes flotta kiépítését, ami hasonlóan nézne ki, mint az amerikai SpaceX Starlink-hálózata.

A Tajcsou területén található telep évente akár 500 kisműholdat is képes legyártani a cég, legyen szó a Beidou-renszert kiegészítő, önvezető autók navigálását elősegítő műholdakról, vagy az imént említett internetszolgáltatást nyújtó űreszközökről. Szeptemberben a Geespace számos műholdindítást vásárolt Hosszú Menetelés-rakétákon Kína legnagyobb űrtevékenységekkel foglalkozó állami konglomerátumától, a China Aerospace Science and Technology Corporation-től (CASC). Az alábbi videóban láthatjuk, hogy nem csak az szélessávú internetszolgáltatás- és navigálás szerepel a műholdak feladatai között, hanem mezőgazdasági és hajózási IoT (Internet of Things) funkciókra is alkalmasak lesznek.

A GeeSAT-1 konstelláció egyik műholdjának látványterve, kettő ilyen utazott a mostani Kuajcsou hordozón is. Kép forrása: Geespace

A kínai kormány hátszelével induló ExPace vállalat 2017 óta használja a Kuajcsou-1A rakétát, az első küldetésen egy Csilin távérzékelési műholdat állítottak sikeresen napszinkron pályára. A tegnapi kudarc volt a 17. repülése a hordozórakétának, ebből összesen 15 volt sikeres. Különösen érdekes, hogy mind a két sikertelen misszió az elmúlt másfél év alatt gyűlt össze a cégnek, és az első 11 indítás pedig problémamentesen zajlott le.

A rakéta nevének szó szerinti magyar fordítása „Gyors jármű”, aminek két értelmezése is lehetséges: az első a rakéta elemelkedésére utalhat, ami valóban gyorsan történik a nagy tolóerőt produkáló szilárd hajtóanyagú fokozat miatt. A második értelmezés arra utalhat, hogy a rakéta felkészítése gyorsan történik, ugyanis egy mobil indítóplatformról szinte bárhonnan felbocsátható. A cég egyik fő célja a Kuajcsou-1A rakétával a rendszeres, megbízható és olcsó rakétaindítások biztosítása alacsony pályára.

A rakéta három szilárd hajtóanyagú fokozatból, és egy cseppfolyós üzemanyagú végfokozatból tevődik össze. Hasonlóan a többi kínai „magáncéghez”, itt is korábbi ballisztikus rakétafokozatokat alakítottak át műholdindítási célra. A Kuajcsou-1A teherkapacitása ~200 kilogramm egy 700 kilométer magasságban húzódó napszinkron pályára. A tegnapi misszión összesen 260 kilogrammnyi rakományt helyeztek el az orrkúp alá (2×130 kg), és valószínűsíthető volt, hogy egy jóval alacsonyabb keringési pályát céloztak meg. Ez volt az 51. kínai rakétaindítás idén: ezzel az ázsiai ország új nemzeti rekordot állított fel, valamint nemrég történt meg a Hosszú Menetelés-rakéták 400. indítása is.

A rakéta októberi felbocsátása. Kép forrása: OurSpace

Dark mode powered by Night Eye