Két új kínai műhold egy mérföldkőnek számító küldetésen

Kapcsolódó

Újabb Ingenuity küldetés, újabb rekord

Szeptember 25-én, a 60. repülése alkalmával újabb csúcsot ért el az Ingenuity helikopter.

Lezárult a New Shepard tavaly szeptemberi balesetének hatósági vizsgálata

A Blue Originnek 21 különböző módosítást kell eszközölnie az...

A nap képe #1241 – Az OSIRIS-REx tudományos tartálya

Az OSIRIS-REx tudományos tartálya nyitott fedéllel, amelyen látható a...

Szovjet űrkutyák – 3. rész

Elérkeztünk a harmadik kutatási szakaszhoz, amely az utolsó lépés...

Több mint egy év után ma hazatért a Szojuz MSz-23 személyzete

A Szojuz űrhajó földet érése 13:17-kor várható a Kazahsztánban...

December 10-én magyar idő szerint hajnali 1 óra 11 perckor egy Hosszú Menetelés-4B (CZ-4B) hordozórakéta sikeresen elstartolt a Góbi-sivatagban található Csiücsüan Űrközpontból. A rakéta hasznos terhe két darab, lehetségesen katonai célokat szolgáló Sicsien-6 (Shijian-6 Group 5) műhold volt, melyek a hírek szerint rendben leváltak a hordozó utolsó fokozatáról, és a kijelölt 585 kilométer magas, 97° hajlásszögű napszinkron pályán keringenek. Ez volt a 49. idei startkísérlet Kínából, mellyel egy új nemzeti rekordot állítottak fel, és jelenleg ők vezetnek ebben a tekintetben a világ többi országához képest is. A CZ-4B a tervezett módon hagyta el az űrközpont 9401-es számú indítóállását, és kezdte meg útját a világűrbe. Az indítás különösen látványos volt, ugyanis helyi idő szerint éppen pirkadatkor kezdődött a küldetés.

A Sicsien-6 típusú műholdakról viszonylag keveset tudhatunk biztosra. A konstelláció előző darabjait 2010-ben állították pályára, ezért különösen érdekes, hogy ennyit vártak a flotta bővítésével. Sajnos semmiféle képet nem osztottak meg magukról az űreszközökről. A Sicsienek kifejlesztésével és megépítésével a China Aerospace Science and Technology Corp. (CASC) állami kézben lévő cégóriás, és a Dongfanghong Satellite Co. Ltd. műholdas rendszerek fejlesztésével foglalkozó vállalat volt megbízva. A technikai adatok közül mindössze annyi ismert, hogy feltehetően a CAST968 jelzésű univerzális platformra épülhettek a tegnap felbocsátott darabok, amiből arra következtethetünk, hogy körülbelül ~500 kilogramm körüli lehetett egy műhold tömege, így együttesen egy tonnát jelenthettek.

A napfelkelte előtt útnak induló űrrakéta. Kép forrása.

A két szatellit működésével és céljával kapcsolatban is szinte csak találgatni lehet. A hivatalos kínai álláspont szerint az űrbéli körülmények vizsgálatára és különböző új műholdas megoldások tesztelésére hivatottak, de több nyugati elemző is megkérdőjelezhetőnek titulálta ezt. Feltételezhetően a Jaokan-holdakhoz hasonlóan ezek is elektronikus hírszerzéssel (electronic intelligence, ELINT) foglalkoznak, és a kínai hadsereg alakulatainak szolgáltatnak több területről adatokat, mint például az ellenséges tengeri járművek helyzetének meghatározása, vagy bármiféle egyéb, nem távközlési jellegű elektromágneses jelnek az elfogása és elemzése (például rakéták és radarok telemetriai adatai).

Ahogy a címben is meg van említve, mérföldkőnek számít ez a start, mégpedig nem is kicsinek: ez volt a történelem során a 400. indítása a Hosszú Menetelés-rakétáknak, amivel az orosz Szojuz- és Proton-rakéták után a harmadik leghasználtabb hordozóeszköznek számítanak. Az első ilyen típusú rakéta a Hosszú Menetelés-1 volt, aminek az első küldetésére 1970. április 24-én került sor – ekkor egyben az első kínai műholdat, a Tung Fang Hung-1-et (magyarul „A Kelet vörös”, angolosan Dong Fang Hong-1, röviden DFH-1, vagy nyugaton még Kína-1) is sikeresen Föld körüli pályára állították.

37 évig tartott eljutni a 100. startig, amikor 2007 júniusában sikeresen felbocsátották a SinoSat-3 telekommunikációs műholdat egy Hosszú Menetelés-3A rakétával.

A tempót egyre gyorsították, a következő százra már nem kellett ennyit várni: a 200. startra 2014 decemberében került sor, amikor egy Hosszú Menetelés-4B-vel pályára állították a CBERS brazil-kínai földmegfigyelő-konstelláció negyedik dartabját.

A 100. és 200. indítás között eltelt 7,5 éves időtartamból később ismét sikerült lefaragni, és a 300. küldetésre 5 évet kellett várni: 2019 márciusában ChinaSat-6C távközlési szatellit jutott ki a világűrbe sikeresen egy Hosszú Menetelés-3B orrkúpja alatt.

Azóta pedig csak alig 2 év telt el, ami jól rámutat arra a hihetetlen sebességre, amit a kínai űrprogram diktál – és ez még csak gyorsulni fog. A röpke 51 éves pályafutásuk alatt több mint 700 műholdat állították eddig pályára (ebbe több Hold- és planetáris szonda is beletartozik), ás az indítások 92%-ért feleltek a CZ-típusú rakéták. A kereskedelmi cégek is egyre nagyobb teret nyernek a keleti ország műholdas piacán, így a privát szektorból is nagyobb aktivitásra számíthatunk majd az elkövetkező évek során.

Dark mode powered by Night Eye