A Fehér Ház tegnap közzétette a NASA 2023-as pénzügyi évére vonatkozó költségvetési kérelmét, ami elindítja azt a hónapokig tartó folyamatot, aminek a végén a Kongresszus meghatározza, hogy mire és mennyit költhet az amerikai űrhivatal 2023-ban (pontosabban 2022 október és 2023 októbere között).
Mielőtt rátérnénk a részletes számokra, tekintsük át, hogyan készül a NASA költségvetése.
Elnöki Költségvetési Kérelem
A költségvetés éves elfogadásának folyamata az előző év elején kezdődik, amikor a Fehér Ház ajánlást tesz a NASA következő évi finanszírozására.
Ez indítja el az “Előirányzatok” (“Appropriations”) néven ismert folyamatot, amelynek végén a Kongresszus elfogadja és az Elnök aláírja a szövetségi kormányt finanszírozó törvényt.
A PBR-nek (“President’s Budget Request” – Elnöki Költségvetés Kérelem) nevezett javaslatot már magában akár több évig tartó tárgyalások és egyezkedések előzik meg a NASA-n belül, illetve az Ügynökség és a Fehér Ház Költségvetési Irodája között.
A PBR-nek tartalmaznia kell indoklásokat és magyarázatot az űrprogram valamennyi tevékenységére. Belefoglalhatnak javaslatokat meglévő programok törlésére vagy új projektek megkezdésére is. A költségvetési kérelem az elnök és a kormányzat prioritásait és irányvonalát tükrözik, azonban nem emelkedik jogerőre, de meghatározza az elkövetkező tárgyalások feltételeit a törvényhozás számára.
Kongresszusi folyamat
Amint a Fehér Ház elkészül a kérelemmel, megküldi azt a Kongresszus mindkét házának vitára – emlékeztetőül, az USA alsóháza a Képviselők Háza, a felsőház pedig a Szenátus, a kettőt együtt hívják Kongresszusnak.
Mindkét ház albizottságaiban megkezdődik a tárgyalás és egyezkedés a költségvetésről, és a törvényhozás mindkét házának joga van módosítani az Elnöki Kérelem számait, programokat törölni, vagy hozzáadni.
Ebben a folyamatban van igazán annak jelentősége, hogy melyik párt van többségben a két házban, illetve a törvényhozók melyik államot képviselik.
A tárgyalások és szavazások után mindkét ház előáll a saját költségvetési tervével, melyet aztán együtt alakítanak egy végleges törvénnyé. A finanszírozási törvényt (ún “omnibus spending bill”) végül az Elnök látja el az aláírásával, és emelkedik jogerőre.
A hosszas bevezető után tekintsük át a most bejelentett Elnöki Kérelem legfontosabb számait.
A 2023-as Elnöki Költségvetési Kérelem
A NASA 2023-ban 25,97 milliárd dollárból gazdálkodhatna, ami 8%-os növekedés a tavalyi 24,04 milliárdhoz képest – figyelembe véve az amerikai inflációt, ami jelenleg 6-7%, ezt inkább stagnálásnak nevezhetjük.
A 2023-as költségvetési kérelem legfontosabb számai
Tudományok 7,98 milliárd USD
- Földi tudományok 2,41 milliárd USD
- Bolygótudomány 3,16 milliárd USD
- Asztrofizika 1,55 milliárd USD
- Heliofizika 760 millió USD
- Biológiai és fizikai tudományok 100,4 millió USD
Légi repülés 971,5 millió USD
Űrtechnológia 1,43 milliárd USD
Felfedezés 7,47 milliárd USD
- Orion űrhajó 1,33 milliárd USD
- Space Launch System (SLS) 2,57 milliárd USD
- Exploration Ground Systems (földi kiszolgáló infrastruktúra) 749,9 millió USD
- Felfedezés „Egyéb” 2,8 milliárd USD
Űrműveletek 4,26 milliárd USD
STEM-program (a NASA oktatási programja) 150,1 milliárd USD
Küldetésbiztonsági műveletek 3,2 milliárd USD
Építkezés és környezetvédelem 424,3 millió USD
Felügyeleti iroda 48,4 millió USD
Összesen 25,973 milliárd dollár
Nagyobb emeléseket a földi tudományok, az Artemis-program, illetve az űrtechnológiai projektek kaptak.
- A földi tudományok részeként a több misszióból és űreszközből álló Earth System Observatory projekt kapott nagyobb támogatást.
- A bolygótudományi szekcióban a Vörös Bolygóról talajmintákat visszahozó Mars Sample Return program 822 milliót kapott a tavalyi 653 millió után – a kérelem azt a hírt is megerősíti, hogy a korábbi tervekkel ellentétben két különálló misszióra bontják a projektet: az egyik küldetésben a talajmintákat összegyűjtő leszállóegységet, a másikban pedig a Marsról felszálló rakétát juttatják a Vörös Bolygó felszínére. A céldátum a küldetésekre 2028 a korábbi 2026 helyett.
- A Jupiter Europa holdját meglátogató Europa Clipper misszió költsége 703 millió dollárral növekedett, ezt fedezi a költségvetési kérelem. A küldetés teljes költsége már 5 milliár dollárnál jár.
- A fenti megemelkedett tételek miatt megszüntetnék a NASA részvételét az „International Mars Ice Mapper” küldetésben, amit Kanadával, Japánnal és Olaszországgal együtt terveztek végrehajtani. Itt pár tízmilliós tételeket törölnének „csak”, ugyanis a NASA csak a küldetés irányításában vett volna részt, űreszközt nem épített volna.
- 2028-ra csúszik a Földközeli objektumok megfigyelésére szánt űrteleszkóp, a „Near Earth Object Surveyor Mission” indítása is.
- Az elmúlt évekhez hasonlóan újból megszüntetnék a NASA és a Német Űrügynökség (German Aerospace Agency – DLR) által közösen üzemeltetett, a világ legnagyobb repülő teleszkópját, a SOFIA-t (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy).
- Az idei 101 millió dollár után jövőre 224 milliót szánnának a Nemzetközi Űrállomást felváltó kereskedelmi űrállomások kifejlesztését és megépítését célzó projektre, az ún. Commercial Low-Earth Orbit Destination-re (CLD).
- A Human Landing System (HLS), vagyis az Artemis-program holdraszálló egységeinek programja is 290 milliós emelést kapna: 1,48 milliárdot költenének erre 2023-ban. A NASA nem kommentálta, hogy ebből mennyit kapna a SpaceX a Starship-re, és mennyit a nemrégen bejelentett második pályázat nyertesére.
A költségvetési kérelem tartalmazza az Artemis-program jelenlegi menetrendjét is, eszerint az Artemis-III 2025-ban szállna le a Hold felszínére a SpaceX Starshipjével, és ezután csak 2028-ban indulna a következő emberes űrhajó a Holdra (Artemis-V). 2029-től viszont évente startolna küldetés égi kísérőnkre. Bill Nelson, a NASA igazgatója tegnap megtartotta szokásos éves beszédét is az űrhivatal jelenlegi helyzetéről és jövőjéről („State Of NASA”), amiben elmondta, hogy reálisan 2040 után léphetnek űrhajósok a Mars felszínére.
Az Artemis-program jelenlegi menetrendje