Kiadták a NASA 2024-es költségvetési kérelmét

Kapcsolódó

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

Az űrhivatal következő pénzügyi évének terveiről tegnap érkezett részletesebb tájékoztatás.

A Fehér Ház ezúttal sem siette el a NASA 2024-es költségvetési terveinek nyilvánosságra hozatalát, ugyanis csak múlt csütörtökön érkeztek az első hírek a következő pénzügyi év költségkereteiről. Ezzel kapcsolatban tegnap este tartott a NASA egy telekonferenciát, ahol további részletek derültek ki. Fontos megemlíteni, hogy az ajánlást több hónapos bonyolult folyamat során fogják vizsgálni, melyről bővebben ebben a cikkben olvashattok. Lássuk tehát a főbb számokat!

A NASA 2024-ben 27,19 milliárd dolláros költségkeretből gazdálkodhat, ami 1,8 milliárddal több az idei összeghez képest. Ez az összeg az alábbiak szerint oszlik meg:

Mélyűri felfedezések: 7,91 milliárd USD

  • Közös felfedezési rendszerek fejlesztései: 4,52 milliárd USD
  • Artemis-program fejlesztései: 3,23 milliárd USD
  • Emberes űrrepülések követelményeire és eszközeire irányuló fejlesztések: 49,1 millió USD
  • Marsi küldetésekre irányuló fejlesztések: 161,8 millió USD


Űrbéli tevékenységek: 4,53 milliárd USD

  • Nemzetközi Űrállomás: 1,3 milliárd USD
  • Teherszállítás: 1,96 milliárd USD
  • Űrrepülési támogatás: 1,05 milliárd USD
  • Kereskedelmi LEO-fejlesztés: 228,4 millió USD

Űrtechnológia: 1,39 milliárd USD

Tudományok: 8,3 milliárd USD

  • Földi tudományok: 2,47 milliárd USD
  • Bolygótudomány: 3,38 milliárd USD
  • Asztrofizika: 1,55 milliárd USD
  • Heliofizika: 751 millió USD
  • Biológiai és fizikai tudományok: 96,5 millió USD

Légügyek: 995,8 millió USD

STEM-program (a NASA oktatási programja) 157,8 milló USD

Küldetésbiztonsági műveletek, szolgáltatások: 3,37 milliárd USD

Építkezés és környezetvédelem: 453,7 millió USD

Felügyeleti iroda: 50,2 millió USD

Részletek
A legnagyobb emelést a tavalyi évhez képest egyértelműen a Mélyűri felfedezéseknél láthatjuk. A Space Launch System (SLS) 2506 millió dolláros kerete az Artemis-2 küldetés végrehajtásához, illetve az Artemis-3-ra és 4-re való felkészüléshez szükséges, amibe az SLS Block 1B fejlesztései is beletartoznak. Az Orion-programhoz 1225 milliót kérvényeztek, ami az Artemis-2 űrhajójának legyártására, tesztelésére, Kennedy Űrközpontba való átszállítására és a végső integrációra irányul. A Human Landing System (HLS) 1881 millió dollárt kaphat, ami közel 300 millióval kevesebb az idei támogatáshoz képest. A Lunar Gateway projekt 914 millió dolláros kerethez juthat, 380 millió dollárt szánnak az új szkafander és egyéb felszíni mobilitást segítő eszközök fejlesztésére (űrruhák, roverek, egyéb). A holdi és marsi küldetések eszközeire irányuló fejlesztésekre 33 millió dollárt, míg ezek mérnöki és integrációs tevékenységeinél fellépő költségekre 16 millió dollárt költenének. Érdekesség, hogy a NASA 30 millió dolláros összeggel járulna hozzá az ESA ExoMars rover küldetésének támogatásához is!
Az Űrtevékenységeken belül 1036 millió dollár jutna a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatos költségekre, amibe a 2030-ig tartó üzemeltetés támogatása is beletartozik. 266 milliót szánnak a kutatási- és technológiai demonstrációk, hosszútávú emberes űrutazások és Földtudományi kutatások támogatására. 1856 millió dolláros keret állhat rendelkezésre a Crew- és Cargo programokra, ezen belül 101 millió a Kereskedelmi Emberes Programra (Commercial Crew Program).
Az Űrtechnológia témakörön belül a legnagyobb összeg, 551 millió dollár jutna technológiai demonstrációkra (többek között napenergiából nyert elektromos meghajtás, kriogén anyagok kezelése, nukleáris meghajtás, kis űreszközök), 402 millió a meglévő technológiák további fejlesztésére, 300 millió pedig kis magáncégek támogatására.
A Tudományok teljes támogatási keretén belüli megoszlás a következő: Mars Sample Return program folytatása 949 millió dollár (az első marsi minta visszahozatala a Földre további kutatások és megfigyelések céljából), elsődleges küldetések támogatása (Europa Clipper, VIPER, Dragonfly) 692 millió dollár, Near-Earth Surveyor küldetés támogatása 210 millió dollár. Asztrofizikai küldetéseket illetően: James Webb, Hubble űrtávcső és Chandra X-ray Observatory üzemeltetése 349 millió dollár, a Nancy Roman űrtávcső 2027-ben tervezett felbocsátásához való folyamatok támogatása 407 millió dollár, Explorer-program támogatása 259 millió dollár, beleértve új küldetések kiválasztását három évente, a SOFIA-küldetés következő két évre való támogatása 39 millió dollár. A biológiai és fizikai tudományokon belül előbbi 35 millió, utóbbi 38 millió dollár támogatást kapna, a kereskedelmi partnerekkel való együttműködési programokra, illetve a Commercially Enabled Rapid Space Science iniciatívára 14 millió dollárt szánnak.
Légügyeken belül az Integrated Aviation Systems program teljes fejlesztési költségkerete 265 millió dollár, ami magába foglalja többek között az X-59 Low Boom Flight Demonstrator és az X-57 Maxwell elektromos meghajtású repülőgép fejlesztéseit is. 

Az Artemis-program tervezete a következő 8 évre.
Forrás: https://www.nasa.gov/sites/default/files/atoms/files/fiscal_year_2024_nasa_budget_summary.pdf

Ahogy a fenti időskálán látszik, a NASA továbbra is tarthatónak látja az Artemis-2 küldetés 2024-ben, illetve az Artemis-3 2025-ben történő indítását. Ezt követően azonban két évig nem indulna küldetés a Holdhoz, viszont 2028-tól évente egy SLS készülne el és indítana űrhajósokat a már elkészülő Lunar Gateway űrállomásra. A korábbi tervek alapján egészen az Artemis-9-ig tervez az űrhivatal, ami a következő évtized közepéig biztosítaná a jelenlegi indítási technológia (SLS+Orion) fenntartását. Az egyik legérdekesebb pontja ennek a tervnek egyértelműen az Artemis-7 során használandó, nyomás alá helyezett utastérrel ellátott holdi rover lehet, amivel jóval nagyobb távolságokat tehetnek majd meg az űrhajósok, mint korábban bármikor.

Dark mode powered by Night Eye