A napokban kerül megrendezésre Kína egyik legnagyobb repülőgép- és űripari eseménye, aminek Csucsaj (Zhuhai) városa ad otthont. A Csucsaj Airshow-t (ismerik még China Airshow-ként is) 1996 óta kétévente rendezik meg, és az ázsiai ország legmodernebb katonai és polgári repülőgépeit mutatják be a nagyközönség előtt. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejének (PLAAF) gépei mellett más országok katonai és civil műrepülő csoportjai is be szoktak mutatkozni saját gépeikkel és mutatványaikkal. Ám nem csak repülőgépek, radarok és légiharcászati eszközök szoktak kiállításra kerülni Csucsajban, hanem az űrszektor is rendszeresen képviselteti magát.
A kínai űrprogram első számú beszállítója, a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) egy egész termet alakított ki az űripari fejlesztések bemutatására. Kiállításra kerültek például az újgenerációs Hosszú Menetelés-6 és -6A hordozók modelljei, valamint a Hosszú Menetelés-5DY, amivel Kína már űrhajósokat is képes lesz a Holdhoz küldeni. A Hosszú Menetelés-9 nehézrakéta egy korábbi verziója is modellként helyet kapott a többi hordozórakéta között. Bár talán a legérdekesebb bemutatott darab nem is a rakéták közül került ki – épp azoknak a rakománya, egy űrhajó. A CASC a nagyközönségnek előtt is bemutatja a tavaly nyáron repült újgenerációs kínai űrhajó prototípusának kabinját, ami majdnem két napnyi Föld körüli keringés után tért vissza a légkörbe, és landolt sikeresen Tungfeng városa mellett, Belső-Mongóliában, ejtőernyők segítségével.
A Crew Dragonnál is nagyobb, 4,2 méter átmérőjű kabin a kiállításon, ami 2020 májusában végezte el a tesztrepülését.
A kapszula sima leszállását biztosító légpárnák tárolórekesze az egység oldalán.
Az űrhajót a tavalyi tesztrepülése során egy Hosszú Menetelés-5B rakéta által jutott Föld körüli pályára. A maga 14,6 tonnájával nehézsúlyúnak számít az emberes űrhajók között, ám azonban ez a CZ-5B 23 tonnás alacsony Föld körüli pályára való kapacitásába bőven belefért. A körülbelül 200 kilométer magas alacsony körpályára való állás után az űrhajó a saját hajtóműveivel folyamatosan gyorsítómanővereket hajtott végre, míg a keringési pályájának legmagasabb pontja el nem érte a 8000 kilométeres magasságot. A visszatérésre majdnem két napnyi keringés után került sor, a légkörbe Belső-Mongólia felett lépett be, és egy nagysebességű belépést szimuláltak vele (közel 8000 kilométeres magasságból visszatérni jóval rázósabb, mint alacsony Föld körüli pályáról, így a hőterhelés is extrémebb volt, a belépési sebesség pedig elérte a 9 km/s-et). Végül a kabin három darab fékezőernyővel landolt a belső-mongóliai pusztában, sikeresen teljesítve a misszióját.
A fő rendszerek (navigáció, meghajtás, kommunikáció) mellett teljesen új kialakítású és anyagú hőpajzsot kapott a kapszula, ez is átment a vizsgán. Az újfajta ejtőernyők és a légpárnás landolás is bevált, ami valamivel kellemesebb földetérést biztosít a Sencsou fékezőrakétához képest. Az űrhajónak a tervek szerint egy holdi variánsa is lesz, ami nem már 21 tonnás tömeggel fog rendelkezni, és a Holdra tartó küldetéseknél szeretnék majd használni. A hivatalos nyilatkozatok alapján az űrhajó 3-6 tajkonauta plusz 500 kg rakomány szállítására lesz képes, és már a jelenleg épülő kínai moduláris űrállomásnál is nagy szerepet fog játszani, valószínűsíthető, hogy a Sencsou űrhajót tervezik vele leváltani.
Az űrhajó felkészítése a startra. Kép forrása: CGTN
Az prototípus belső tere, személyzeti felszerelés nélkül. Kép forrása: CCTV-13
Az prototípus belső tere. Kép forrása: CCTV-13
Annak ellenére, hogy a májusi teszten a CZ-5B rakéta juttatta a kabint a világűrbe, nem ezt a rakétát fogják használni az emberes küldetéseken. A már említett Hosszú Menetelés-5DY, vagy ismertebb nevén a Projekt 921-rakéta lesz az űrhajó hordozója, amit már a kezdetektől fogva az emberes utakra terveztek. A központi fokozatból és két oldalsó gyorsítóból álló rakéta első repülésére a következő években kerülhet sor a Vencsang Űrközpontból, ahol a legújabb hírek szerint már megkezdték a startállás építését. A jövőben várhatóan Vencsang lesz a kínai űrprogram új központja, legalábbis a polgári és tudományos űrprogram tekintetében – az új űrállomás építését és utánpótlását már ebből az űrkikötőből bonyolítják le, a személyzetes Sencsou utakat leszámítva. Egy teljesen kereskedelmi űrközpont tervét is felvázolták itt nemrég, amit a helyi önkormányzatok is támogatnak, így a Hajnan szigeten egy komoly űripari komplexum alakulhat ki az elkövetkező években.
A tavalyi teszten nem csak az űrhajót tették próbára: a rakéta orrkúpja alatt (pontosabban az űrhajó szervizmodulja alá besüllyesztve) egy felfújható, hővédő réteggel burkolt modult is elhelyeztek, ami önállóan keringett egy rövid ideig a Föld körül. Egy ilyen eszköz nagy terheket, műholdakat illetve egyéb objektumokat is képes lehet visszahozni épségben a Földre egy felfújható pajzs segítségével. Sajnos a teszt sikertelen volt, és a jármű elégett a légkörbe való visszatérés közben. A kudarc okát sosem tudtuk meg, és jövőbeli tesztekről sem tudunk semmi biztosat. Az űrhajó fedélzetén is volt egy-két érdekesség: egy saját fejlesztésű 3D-nyomtatót is sikeresen kipróbáltak a repülés során, valamint nagy felbontású képeket is tudott az űrhajó visszaküldeni a kommunikációs rendszere segítségével.
A kabin a visszatérést követően. Kép forrása: News.cn