Kína jövőre elindítja a Csang’e-6 küldetését, hogy először gyűjtsön mintákat a Hold túlsó oldalán.
A Csang’e-6 egy új, Hold körüli pályára szánt műholdként indul majd útjára a 2024-es év első felében – jelentette be a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA). A nagyjából 8200 kilogrammos, négy részből álló űrszonda egy Hosszú Menetelés-5 hordozórakétával kezdi majd meg útját a Vencsang Űrközpontból, a küldetés pedig két hónapig fog tartani, melynek keretében értékes holdi mintákat fognak szállítani a Földre. Egy szervizmodult fognak használni a pályakorrekciókhoz, majd a leszállóegység az Apollo-kráter déli részén, pontosabban a Déli-sark Aitken-medencén belüli leszállást célozza majd meg, egy gigantikus, ősi becsapódási kráterben, amely hozzáférést biztosíthat a Hold mélyéből kilökődött mintákhoz.
A leszállóegység 2000 gramm mintát próbál majd összegyűjteni egy fúró segítségével, majd a tetején található felszállóegység az összegyűjtött mintákat visszaküldi Hold körüli pályára, mely dokkolni fog a keringő szervizmodullal. Ez az egység ezután elindul a Föld felé, és csakúgy, mint az OSIRIS-REx esetében, leválik róla egy visszatérő egység, amely a mintákat fogja hazahozni. Ha sikerül a küldetés, lehetővé válik a tudósok számára, hogy elemezzék a Hold köpenyéből előkerült anyagokat, emellett a Hold összetételének, a vulkanizmusnak, az illékony anyagoknak és a Naprendszer történetének új megértéséhez is vezethet.
A kínai Mélyűrkutató Laboratórium (DSEL) által az év elején közzétett részletekből kiderült, hogy a küldetés 53 napig fog tartani. A Csang’e-5, az ország első holdminta hazahozására irányuló küldetés mindössze 22 napot vett igénybe az indítástól a minták Földre szállításáig, ami azt jelzi, hogy az új küldetés sokkal bonyolultabb lesz. A Csang’e-6 a Csang’e-5 újragondolt „másolata”, utóbbi 2020-ban indult, és 1731 gramm mintát gyűjtött be az Oceanus Procellarumból. A bonyolultabb kivitelezés egy része a Csüecsiao-2 („Szarka híd-2”) relé kommunikációs műholdra vonatkozó követelményből adódik. A műhold kommunikációs közvetítőként fog működni a Föld és a Hold túloldalán lévő űreszközök között. Az első Csüecsiao műhold a 2019-es Csang’e-4 küldetést segítette, mely az első lágy landolást jelentette a Hold túlsó oldalán. A Csüecsiao-2 egy távoli retrográd pályára, vagyis egy ferde, erősen ellipszis alakú pályára fog állni, hogy segítse a Csang’e-6-ot.
A Csang’e-6-on nemzetközi tudományos műszerek is helyet kapnak. Franciaország bocsátja rendelkezésre a RadoN (DORN) kilépő gázok észlelésére szánt műszert, amely érzékeli a Holdkéregből kilépő radont. Svédország az ESA támogatásával hozzájárul a Hold felszínén található negatív ionok (NILS) mérésére szolgáló eszközzel. Mindezek mellett egy olasz passzív lézeres fényvisszaverő is lesz a fedélzeten, és egy pakisztáni ICUBE-Q cubesat is kiengedésre kerül. A Csang’e-6 által gyűjtött minták kezdetben a kínai tudósok és intézmények rendelkezésére fognak állni, majd később a mintákat a nemzetközi tudósok előtt is megnyitják. A CNSA a múlt hónapban, közel három évvel az űrszonda visszatérése után nyitotta meg a Csang’e-5 mintáit több ország tudósai előtt.
A Csang’e-5 szervizmodulját a visszatérő kapszula kilökése után meghosszabbított küldetésre küldték, így először meglátogatta a Nap-Föld rendszer Lagrange-1-es pontját, majd 2022 januárjában elhagyta azt, végül Hold távoli retrográd pályájára állt, hogy további kutatásokat végezzen a kínai Hold-program elősegítésére. A NASA OSIRIS-REx űrszondája szintén pályamódosítást alkalmazott, miután elengedte aszteroida mintáját, hogy irányba álljon az Apophis aszteroida felé, így a Csang’e-6 is végrehajthat majd „bónuszküldetéseket.” A Csang’e-5 és 6 küldetések miniatűr tesztküldetésnek is tekinthetők még az első holdraszállás előtt, ugyanis Kína a közelmúltban bejelentette, hogy 2030 előtt egy űrhajóst kíván a Holdra küldeni.