Kína 2030-ra készen állhat a Holdraszállásra

Kapcsolódó

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

A kínai Holdprogram főtervezője szerint a következő hét évben képesek lesznek felkészülni rá, hogy embert juttassanak a Holdra.

Az ázsiai űrnagyhatalom az utóbbi években egyre komolyabb célkitűzésként tekint saját Holdraszálló programjára, és már most is jelentős haladás jellemző az ehhez szükséges eszközök és járművek fejlesztésére. Az ambiciózus tervek között szerepel egy fenntartható Holdbázis kiépítése és az első tajkonauták eljuttatása a Hold felszínére – mindezt 2030-ig meg is szeretnék valósítani. Vu Vei-zsen, a kínai Holdprogram főtervezője szerint erre minden esélyük meg is van, elmondása szerint ugyanis már javában dolgoznak többek között a Hosszú Menetelés-5G (CZ-5G holdrakéta) és a holdkomp fejlesztésén is. Előbbi bemutatkozó repülésére 2027-ben kerülhet sor, míg utóbbi már repült is egy személyzet nélküli küldetésen. 
A főtervező azt is megerősítette, hogy az első leszállás során rövid időt fognak a tajkonauták a Hold felszínén tölteni, de ha az International Lunar Research Station (ILRS) elnevezésű bázis építése a 2030-as évek elején valóban elkezdődik, akkor a következő évtizedben már hosszú távú küldetésekre is sor kerülhet. Ezzel a NASA potenciális vetélytársává válhatnak, hiszen az amerikai űrhivatal is hasonló időskálában gondolkozik a nemzetközi partnerekkel megvalósuló Artemis-program, és ennek rész-projektjeiként a Lunar Gateway űrállomás, illetve a holdbázis létrehozását illetően. 
Kína törekvéseit és komoly szándékait kiválóan jellemzi, hogy összesen hét holdi küldetés keretében vizsgálják, és fogják is vizsgálni a következő években a bázis kiépítésének lehetőségeit: a Csang’e-4, 6, 7 és 8 missziók, valamint három nemzetközi szerződés is mind arra irányulnak, hogy 2028 és 2030 között valóban elkezdődjön az eddigi legösszetettebb kínai program. 2028-ban tervezik ugyanis elindítani a Csang’e-8 holdi kutatórobot, ami már konkrétan azt fogja elemezni, hogy tudnak majd a szükséges épületekhez alapanyagot előállítani, illetve hogy a tervezett kommunikációs csatornák megfelelőek lesznek-e a folyamatos kapcsolat fenntartásához. Utóbbihoz több műholdat is Hold körüli pályára állítanak majd.

Ha az ILRS kezdeti fázisa megvalósul, a 2030-as és 2040-es években folyamatosan zajlik majd a fejlesztése és bővítése, hogy nagyjából 2050-re egy többfunkciós kutatóbázis váljon belőle, ami már a Mars-missziókat is képes lesz támogatni. Ehhez természetesen elengedhetetlen lesz a holdi nyersanyagok helyben történő kitermelése és felhasználása, valamint a tervek szerint egy atomerőmű kiépítése is, ami elegendő energiával látná el a teljes bázist. 

Kína egyelőre csak Oroszországgal írt alá hivatalos együttműködési nyilatkozatot a tervek megvalósításához, de nyitottak a partnerségi kör bővítésére, és remélik, hogy további államok, pl. Brazília, India és a Dél-Afrikai Köztársaság is csatlakozik a programhoz a következő időszakban. 

Az ILRS illusztrációja. Forrás: gremlin/Getty Images
Dark mode powered by Night Eye