Kína CN | Csang’e-5 küldetésprofil

Kapcsolódó

A négyes szám jegyében zajlanak ezen a héten a kínai indítások

Ezúttal egy Kuajcsou-11 állított pályára négy műholdat, csakúgy, mint...

A nap képe #1475 – Perseverance és a Jezero-kráter

A Perseverance marsjáró, és a poros Jezero-kráter.

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Ma este indul Kína első mintaszerző küldetése a Holdra, a Csang’e-5 egy Long March-5 rakétával. Nagyon érdekes misszióról van szó, melyre nagyon régóta készülnek a kínaiak. Lássuk is a részleteket.

← SpaceX 🇺🇸 – Sentinel-6 “Michael Freilich” | SpaceX 🇺🇸 – Starlink-15 →

Indítás ideje, helye: 2020. november 23. magyar idő szerint 21:30 – , Vencsang Űrközpont – Hainan-sziget, Kína 🇨🇳
Megbízó: Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA)
Rakomány: a Csang’e-5 holdszonda, ami a tervek szerint 2 kg holdi talajmintát hoz vissza a Földre
Rakomány össztömege: 8200 kg
Hordozórakéta: a CALT (Chinese Academy of Launch Vehicle Technology) Long March-5 hordozórakétája
Pálya: Föld-Hold transzfer pálya
Első fokozat visszatérése: Az első fokozat a Dél-Kínai-tengerbe zuhan majd
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés nem valószínű, de ezen a csatornán lehet követni az indítást, illetve a tervek szerint mi is közvetítjük. Figyeljétek a blogot, Facebook oldalunkat!
Indítás kimenetele: sikeres indítás (beszámoló)

Forrás: @nkknspace
A Csang’e-5 felkészítés közben

Az 1970-es évek óta ez lesz az első küldetés, ami talajmintát hoz vissza a Holdról. A küldetéshez használatos rakéta a Long March-5 (CZ-5) lesz, melyet kimondottan erre, és más mélyűri misszókra terveztek. Az 57 méter magas és 860 tonnás rakéta indította idén a Tianwen-1 Mars szondát is, ez lesz az ötödik küldetése. A tervek szerint kb. 2 (max. 4) kilogramm holdi talajmintát és kőzetet (regolit) hoznak majd vissza.
A Csang’e-5 kb. 3 évet csúszott a Long March-5 második és sikertelen, 2017. júliusi küldetése miatt.

A Long March-5

A misszió kb. 23 napig fog tartani, melynek végén a talajmintát tartalmazó kapszula Belső-Mongólia sivatagjában landol, hasonlóan az emberes Sencsou küldetésekhez.
2014-ben már tesztelték a visszatérő kapszulát egy Holdról jövő nagysebességű légkörbe lépéssel. A kapszula formája kísértetiesen hasonlít a Szojuz/Sencsou űrhajók visszatérő moduljához, annál azonban jóval kisebb.

A visszatérő kapszula tesztje 2014-ben

A Csang’e-5 űreszköz 4 modulból áll:
Szervízmodul/orbiter: ez felel a szonda meghajtásáért, és Hold körüli pályára áll majd
Landolóegység: leválik az orbiterről, és a Hold északnyugati részén található Mons Rümker vulkanikus területen száll majd le. A kínai tudósok azért választották ezt a helyet, ugyanis itt geológiailag jóval fiatalabb (1-2 milliárd éves) anyagokat remélnek találni, mint az Apollo,- és Luna-programban.
Felszálló egység: mintavétel után a landolóegyszégről száll majd fel, és csatlakozik újra az orbiterhez
Visszatérő kapszula: a mintákat juttatja vissza a Földre a szervízmodulról való leválás után

Mint látható a küldetés roppant bonyolult, ugyanis Hold körüli pályára állást, leszállást és Hold körüli dokkolást is tartalmaz, ezért a misszió inkább hasonlít az Apollo-program módozatához, mint a szovjet Luna-programhoz. Érdekesség, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) is részt vesz a mostani küldetésben: az ESA földi rádióállomásai követik majd a kínai űreszközt indítás után, és visszatérés előtt.
A misszió pontos menetrendje nem áll rendelkezésre, azonban várhatóan így alakulnak majd az események:
– 112 órát utazik a szonda a Hold felé
– A Mons Rümker leszállóhelyen november 27-én kel fel a Nap, ami szükséges a leszálláshoz
– November 28: lunar orbit insertion, vagyis 200 km magas Hold körüli pályára állás
– November 29. 21:30 körül leszállás.

A leszállás hasonló lesz a 2013-as Csang’e-3 és 2019-es Csang’e-4 küldetésekéhez. A mintavétel kb. 48 órát fog tartani, melynek keretében egy fúróval 2 méter (!) mélyről is vesznek mintát, illetve felszíni regolitot is gyűjtenek.

A Mons Rümker az Apollo-15 által készített felvételen

A mintavétel után a felszállóegység felszáll, és egy 15×200 km magas pályára áll, amin kétnaponta 3.5 órás ablakban van lehetősége csatlakozni a keringőegységhez. Sikeres dokkolás után a talajmintákat a visszatérő kapszulába helyezik át, és a Csang’e-5 még 6 napig Hold körüli pályán marad.
Ezután kezdi meg a kb. 112 órás útját vissza a Földre, a visszatérő kapszula pedig a Földtől 5000 kilométerre válik le, és várhatóan december 15-én, vagy 16-án száll le Mongóliában. A kapszula begyűjtése után a mintákat Pekingbe szállítják, ahol egy speciális laboratórium várja az értékes anyagot.

A talajminták tárolására, tanulmányozására épített speciális laboratórium

Amennyiben a Csang’e-5 sikerrel jár, úgy Kína sikeresen teljesíti Hold-programjának 4 fázisából a harmadik, melyek után a 2030-as években űrhajósokat szeretnének küldeni égi kísérőnk felszínére.
Az 5 fázist a következőképpen határozták meg:
1. fázis: Hold körüli pálya elérése – ezt 2007-ben a Csang’e-1, és 2010-ben a Csang’e-2 sikeresen végrehajtotta.
2. fázis: Leszállás a Holdra (és holdjárós felfedezés) – a Csang’e-3 2013-ban és a Csang’e-4 2019-ben teljesítette.
3. fázis: Mintagyűjtés és visszajuttatás a Földre – a Csang’e-5 most teljesítheti, azonban a vele egyidőben épített és teljesen megegyező Csang’e-6 szonda is indul a második ilyen küldetésre, 2023-ban, vagy 2024-ben.
4. fázis: Egy robotikus kutatóállomás kifejlesztése a Hold déli sarka közelében.

Korábbi részletes írásunkat a Csang’e-programról, és az első küldetésről itt olvashatjátok.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye