Ma este Kína egy újabb indítást fog megkísérelni – a Kínai Tudományos Akadémia két újonnan fejlesztett gamma- és röntgencsillagászati távcsövét fogják pályára állítani a Hszicsang Űrközpontból.
← SpaceX 🇺🇸 – CRS-21 | ULA 🇺🇸 – NROL-44 →
Indítás ideje, helye: 2020. december 9. magyar idő szerint 21:15 – , Hszicsang Űrközpont – Kína 🇨🇳
Megbízó: Kínai Tudományos Akadémia Részecskekutató Intézete
Rakomány: GECAM-A és GECAM-B gamma- és röntgencsillagászati távcsövek
Rakomány össztömege: ~ 280 kg (140 kg egyenként)
Hordozórakéta: a CALT Long March-11 (Hosszú Menetelés-11) hordozórakétája
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO)
Élő közvetítés: sajnos kicsi az esélye egy elérhető élő közvetítésnek
Indítás kimenetele: sikeres indítás (beszámoló)
A Long March-11 hordozórakéta
A Long March-11 (Hosszú Menetelés-11, Chang Zheng-11 – CZ-11) a Long March-rakétacsalád tagja. Kis terhek alacsony pályára állítására szokták használni – eddig tízszer indult LEO-ra vagy SSO-ra, teljes sikerrel. A kilenc indítás közül kétszer történt start a tengeri platformról, a mostani indítás egy szárazföldi startállásról fog megtörténni. Négylépcsős a rakéta, összes fokozata szilárd hajtóanyagú rakétamotorokkal van ellátva. A hordozóeszközt a China Academy of Launch Vehicle Technology (CALT) fejlesztette ki a Dong Feng-31 ballisztikus rakéta alapján. Ennek köszönhetően tudják a rakétát ún. “cold launch” módon indítani – ekkor a rakétát nem a saját hajtóműve emeli el a talajtól, hanem egy silóból/vetőcsőből sűrített levegővel/pirotechnikai eszközökkel kilökik, s a levegőben gyújták be a rakétamotort. Indítási tömege 58 tonna, LEO-ra 700 kilogrammot, SSO-ra 500 kilogrammot tud pályára állítani. Ezzel a teljesítménnyel az amerikai Pegasus vagy Minotaur I rakétákhoz lehetne hasonlítani.
GECAM – Gravitational Wave High-energy Electromagnetic Counterpart All-sky Monitor
A GECAM konstelláció két darab gamma- és röntgencsillagászati távcsőből fog állni alacsony Föld körüli pályán. A Kínai Tudományos Akadémia Részecskekutató Intézete javasolta a két műhold megépítését és pályára állítását – a tervek szerint a két űrtávcső mindig a Föld ellentétes oldalán lesz így a világűr teljes egészét tudják majd vizsgálni. A küldetést rekordgyorsan elfogadták, és már hónapokkal később megkapták a pénzügyi támogatást a fejlesztésre.
Mindkét űreszközt elláttak 25 gamma-sugárzás detektorral (GRD) és 8 darab töltött részecskedetektorral (CPD), így tudják a világűr 100%-át lefedni. A gravitációs hullámok mellett még a következőket fogják megfigyelni a két műszerrel: gamma-kitörések, röntgenvillanások, magnetárok…
