A Tianwen-1 (magyarul: Mennyei Kérdések-1) lesz Kína második szondája a Marsra, és a második bolygóközi teret elérő eszköze. Az első Mars-szonda a Yinghuo-1 volt, ami az orosz Fobosz-Grunt misszióval együtt indult egy Zenyit rakétával 2011-ben, azonban a szondapáros sosem hagyta el az Alacsony Föld Körüli Pályát, ugyanis a Fregatt-végfokozatban hajtómű-, illeve kommunikációs hiba lépett fel. A Fobosz-Grunt és a Yinghuo-1 két hónappal később visszatért a Föld légkörébe és megsemmisült. A kudarc után Kína elindította saját bolygókutató programját, a Tianwen-programot, melynek első célpontja a Mars.
Indítás ideje, helye: 2020. július 23. magyar idő szerint 06:00 – 07:26 között (a start hivatalos időpontja nincs megerősítve). Vencsang Űrközpont, LC-1 indítóállás, Kína 🇨🇳
Megbízó: Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA)
Rakomány: Tianwen-1 űrszonda egységei: keringőegység, leszállóegység és egy rover
Hordozórakéta: a CALT (Chinese Academy of Launch Vehicle Technology) Long March-5 hordozórakétája
Indítás kimenetele: sikeres indítás (beszámolókat itt olvashatjátok)
Indítás videója:
Marshoz érkezés időpontja: 2021. február 11. és 14. között.
Tervezett leszállási hely, dátum: Utopia Planitia, 2021. április 23.
Küldetés tervezett időtartama: keringőegység: ≥ 1 Földi év, rover: 90 sol (marsi nap)
A Tianwen-1 szonda három komponensből áll: egy keringőegységből (orbiter), egy leszállóegységből (lander), és a leszállóegységben elhelyezett roverből. Az szondahármas az orbiter hajtóművei segítségével fog Mars körüli orbitális pályára állni, ezután egy hónapnyi talajvizsgálat és a leszállási zóna kiválasztása következik. A rover és a leszállóegység egy aerodinamikai kúpban, hőpajzs segítségével vészelik át a Mars atmoszférájába való belépést és lassulást. Ezután kinyílik a szuperszonikus sebességekre tervezett ejtőernyő az aerodinamikai kúpból, mely tovább fogja fékezni a landert és a rovert. Miután az ejtőernyővel alacsonyabb magasságra ereszkedtek, a landert és a rovert leválasztják az aerodinamikai kúpról és beindítják a fékezőrakétákat, amik sima leszállást biztosítanak.
A keringyőegység
A keringőegység tömege 3-4 tonna, energiaellátását kihajtható napelemtáblákkal biztosítják. A bolygóközi térben a navigációt ún. star trackerek segítségével oldják meg, ezek az eszközök a csillagok alapján navigálják az űreszközt. Az orbiter magával visz egy nagyfelbontású kamerát, a képek minősége a NASA Mars Reconnaissance Orbiterével lesznek összehasonlíthatóak. Az orbiter fedélzetén lesz még egy közepes-felbontású kamera, geológiai radar (talajradar), ásványok keresésére szolgáló spektrométer, semleges és töltött részecske-elemző eszköz, és még egy magnetométer is helyet kapott. A tudományos célok melett még távközlési összeköttetőként fog szolgálni a Föld és a lander-rover páros között.
A leszállóegység és a rover
A lander fő feladata a rover épségben való talajra szállítása. A rover tömege kb. 240 kilogramm, energiaellátását napelemek biztosítják. A leszállási hely az Utopia Planitia, ezen belül két 100×40 kilométeres ellipszis alakú zóna alkalmas a leszállásra. Miután Mars körüli pályára álltak, az orbiter megkezdi a feltérképezést és csak ezután fognak landolni. A rover magával fog vinni egy talajradart, többspektrumú kamerát, az ún. LIBS lézeres talajelemző berendezést, egy magnetométert és még egy időjárási állomást is.
A küldetés céljai közé tartoznak a következők:
- múltbeli és jelenlegi életre utaló jelek keresése,
- a Mars felszíni térképének elkészítése,
- a talaj összetételének a vizsgálata,
- a Marson található vízjég terjedelmének és mennyiségének kutatása,
- a Vörös Bolygó atmoszférájának kutatása, leginkább az ionoszféra vizsgálata,
- megbizonyosodni a technikáról, amivel a Kínai Mars-talajminta Visszahozatal küldetést hajtanák majd végre.
