Kína először tesztelt ionhajtóművet Föld körüli pályán

Kapcsolódó

Indonéz távközlési műholddal startolt a Falcon-9 hordozó

Kis túlzással a SpaceX igáslova, a Falcon-9-es lassan "nemzetközi"...

A nap képe #1385 – ERS-2

Az Európai Űrügynökség 1995-ben indított ERS-2 (European Remote Sensing-2)...

62 éve jutott első alkalommal Föld körüli pályára amerikai űrhajós

John Glenn 1962. február 20-án Friendship-7 nevű űrhajójával háromszor...

A spanyol PLD Space is ESA-támogatásban részesül

Tavaly decemberben a német-angol HyImpulse magáncéggel írt alá szerződést...

A tesztre múlt héten került sor egy december elején felbocsátott műhold segítségével.

Jelentős előrelépést ért el Kína az űrben való meghajtási rendszerek fejlesztését illetően: december 26-án első alkalommal sikerült beindítaniuk kriptongázas hűtőközeggel ellátott, Hall-hatáson (Hall-effect) alapuló ionhajtóművet egy műhold meghajtási rendszerében (a Hall-hatású segédhajtóművek mágneses mezőt használnak az elektronok tengelyirányú mozgásának korlátozására, majd a hajtóanyag ionizálására, hatékonyan felgyorsítva az ionokat a tolóerő létrehozásához). A Hongqing Technology vállalat Honghu-2 nevű űreszközét a december 9-én felbocsátott, első üzemszerű repülését teljesítő Csucsüe-2 rakétával állították pályára. 
A JW-200 segédhajtómű megbízható működtetésével három elsőséget is magáénak mondhat a Hongqing Technology:

  • a kínai űripar történetében az első állandó mágneses gerjesztésű, Hall-hatáson alapuló segédhajtómű orbitális pályán való beindítása
  • az első kínai ionhajtómű kriptongáz alkalmazásával történő beindítása és üzemeltetése
  • az első ion meghajtást alkalmazó kínai műhold sikeres pályára állítása

A hagyományos tekercses gerjesztési technológiához képest a JW-200 Hall-fúvókában alkalmazott állandó mágneses gerjesztési technológia nagymértékben csökkenti a gerjesztési teret és ezáltal a súlyt. Kis felület-térfogat arány és a fúvóka belső oldalán kis mértékű leválási veszteség jellemzi, emellett könnyű, hatékony és nagy teljesítményű kisülés elérése képes. Ez jelentős előrelépést jelent a ionhajtómű tömegének csökkentésére és teljesítményének javítására. A legtöbb hivatalos forrás szerint eddig csak az Egyesült Államok és Franciaország volt képes sikeresen pályára állítani és üzemeltetni hasonló állandó mágneses gerjesztésű Hall-segédhajtóműveket. A Hongqing Technology azon kevés  külföldi cégek egyike világszerte, amely elsajátította és sikerrel alkalmazta az állandó mágneses gerjesztésű Hall meghajtási technológiát.

Egy perces videó a JW-200 működéséről:

Bár az ionhajtóművek esetében a xenon nemesgáz jelenti a legjobb megoldást alacsony ionizációs energiája, nagy atomtömege és nagy tárolási sűrűsége miatt. A xenon beszerzési forrásai azonban szűkösek, drágák és ingadozó mértékűek is kínai és nemzetközi szinten is. Az alacsony költségű kriptongáz jelenleg a legjobb helyettesítője a xenongáznak (a Starlink műholdak első generációs verziójánál is kriptongázt alkalmaz a SpaceX). Azonban a kripton kis atomsúlya miatt a gáz diffúziója (tehát a részecskéinek áramlása) gyors, az ionizáció gyenge, a teljesítmény pedig alacsony. A Hongqing Technology-nak ennek ellenére sikerült áttörést elérnie a kripton ionizációs technológiájának fejlesztésével alacsony veszteségű, ugyanakkor hatékony és stabil meghajtási rendszer létrehozásában.

A Honghu-2 műhold felkészítése a rakéta rakterébe való beszerelés előtt. Forrás: Tianyi Research Institute
Dark mode powered by Night Eye