Kína is saját marsdrónt fejleszt

Kapcsolódó

Kína 100 rakétaindítást tervez a 2024-es évre

Hold-küldetések, mélyűrkutatás, új hordozórakéták, személyzeti küldetések, 100 rakétaindítás, mindezeket...

Földünk az űrből: Dubaj

2024 elején, egészen pontosan január 23-án örökítette meg a...

A nap képe #1391 – Rosetta szelfi

A Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége 1000 km távolságból készítette...

A holdi éjszaka után felébredt a japán SLIM leszállóegység!

Már második alkalommal sikerült helyreállítani a kapcsolatot az űreszközzel,...

Tovább feszegette a Falcon-9 képességének határait a SpaceX

A Starlink 6-39 küldetés az eddigi legtöbb Starlink v2...

A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) augusztus 20-án fogadta el az ún. Mars surface cruise drone-projektet, aminek keretén belül egy Marson üzemelő, légi felderítést végző drónt fejlesztenének ki. A NASA Ingenuity drónjához (ami nemrég teljesítette a 13. repülését) hasonlóan a kínai helikopter is egy forgószárnyas jármű lenne, azonban ezt nem csak kamerákkal, hanem egy miniatürizált spektrométerrel is ellátnák, így a felderítési feladatok mellett tudományos méréseket is tudna végezni. Eredetileg már a teljes sikernek örvendő Tienven-1 misszión szerettek volna egy ilyen repülő drónt küldeni a Marsra, de még nem találták elég kiforrottnak a technológiát, ezért később ezt az ötletet elvetették.

Amint azt már tudjuk, a NASA bebizonyította hogy a Marson lehetséges irányított drónokkal repüléseket végezni, a legutóbbi repülése az Ingenuity-nek 161 másodpercig tartott és összesen 210 métert tett meg 3,3 m/s sebességgel. További légi felderítéses küldetések is a palettán vannak az amerikai oldalon, mint például a Dragonfly-misszió a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra. A kínai űrprogram azonban a NASA hatalmas múltjával és tapasztalatával ellentétben „csak” egy sikeres leszálláson van túl, azonban meg kell hagyni, hogy elsőre egyszerre három űreszközt küldeni a Marshoz, és mindet sikeresen működtetni nem kis kihívás. Nem tudunk sokat a jövőbeli kínai Mars-küldetésekről, a legközelebbi misszió 2028 és 2030 között várható, ami egy talajmintaszerző-szondapáros startját fogja jelenteni. Nem tudni, hogy ezen a küldetésen tervezik-e a repülő szonda Marsra juttatását, vagy egy kisebb küldetésen pár évvel ezt megelőzően.

A kínai marskopter egyik prototípusa. Kép forrása: CAS

Nem csak drónos megoldásra gondoltak Kínában: a Csien Hszüe-szen nevét viselő űrkutatási laboratórium szakemberei a Csuzsong marsjáróval három darab talajba eresztett lövedéket is szerettek volna küldeni, valamint egy léghajót is terveztek felereszteni, ami hetekig képes lett volna a Mars atmoszférájában méréseket végezni. A laboratórium szóvivője szerint így a küldetésen „háromdimenziós” kutatásokat tudtak volna végezni, a levegőben, a talajon és a talaj mélyén. A korábban említett okokból azonban ezeket a terveket is elvetették, inkább az egyszerűségre törekedtek a kínaiak az első Mars-küldetésükön, ami így is egy komplex és nagy presztízsértékű misszió lett. Egy kis érdekesség: Csien Hszüe-szennek az Egyesült Államokban Kármán Tódor magyar származású világhírű mérnök volt a tanára amíg ki nem utasították őt az országból és visszautazott Kínába, ahol az űrprogram atyjaként tekintenek rá.

A CAST is ráállt a hasonló technológiák kutatására – az egyik alvállalatuk egy szárnyas drón koncepciójával állt elő, ami akár több tíz kilométeres hatótávval rendelkezne. A drón az emelkedés után nyitná ki szárnyait, és egy siklórepülőhöz hasonlóan lenne képes megtenni nagy távolságokat. Ez a megoldás azért is kedvezőbb a 100%-ban forgószárnyas megoldásnál, mert itt nem kell az utolsó grammig lelimitálni a drón tömegét, és a lapátok forgási sebességének sem kell olyan hatalmasnak lenni arra a rövid időre, amíg a drón a megfelelő magasságra ér.

Ugyanez a csoport egy másik ötlettel is előállt: 2U (10x10x20 cm élhosszúságú) CubeSatot egy ballonra erősítve szeretnének a Mars légkörének különböző rétegeiből tudnának mintákat gyűjteni, emellett pedig nagy felbontású képek készítésére is alkalmas lenne az ő általuk kidolgozott platform. A Tienven-1 küldetés is tartogatott hasonlóan találó meglepetéseket: amíg a szonda a belső-Naprendszerben utazott a Mars felé, egy leválaszható kamerával készített egy szelfit, valamint a Csuzsung marsjáró egy ledobható kamerával csinált képet magáról és a leszállóegységről.

A Tienven-1 szelfije útközben a Mars felé. Kép forrása: CNSA

Dark mode powered by Night Eye