Kínai-orosz holdi kutatóbázis tervek

Kapcsolódó

Szovjet űrkutyák – 1. rész

Sokan ismerhetjük Lajka történetét vagy akár Belka és Sztrelka...

Tartható a Psyche űrszonda októberi indítása

Az eredeti tervek szerint tavaly augusztusban indult volna a...

A nap képe #1128 – GOODS-South mező

A James Webb űrtávcső infravörös felvétele az égbolt GOODS-South...

Pár héten belül ismét repülésre alkalmas lehet a New Shepard

A Blue Origin szuborbitális rakétája 9 hónap kényszerszünet után...

Az Ingenuity áprilisban hat napon keresztül nem jelentkezett

A kis helikopter április elején hat napon keresztül "csendben"...

Kedd óta zajlik Szentpéterváron a GLEX (Global Space Exploration Conference) űrkutatással foglalkozó konferencia, amit az orosz űrhivatal (Roszkoszmosz) és a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) szervezett. Az esemény holnap fejeződik be, de pár érdekességet már megtudtunk például a kínai-orosz holdi kutatóbázis létrehozásának terveiről.

Kína és Oroszország márciusban jelentette be az együttműködését, és bár a konferencia előtt szó volt arról, hogy újabb csatlakozó országokra is fény derül, ez végül elmaradt – bár állítólag több érdeklődő is van. A két ország összefogása nyíltan versenyre száll a NASA Artemis Egyezményével, amihez legutóbb Brazília csatlakozott 12. aláíróként.

A konferencián Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője, és Wu Yanhua, a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) helyettes igazgatója beszélt a leendő holdi kutatóbázis (ILRS – International Lunar Research Station) ütemtervéről.

Mi az az ILRS?

Az ILRS, magyarul „Nemzetközi Holdi Kutatóállomás” program egy átfogó tudományos kísérleteket végző, ember nélküli kutatóállomás, ahol több tudományterületből származó kísérletet és kutatást is véghez tudnak majd vinni. A kísérletek mellett akár technológiai demonstrációs missziókat is végrehajtanának, illetve csillagászati eszközök telepítésére is alkalmas lesz az állomás. Emellett ún. in-situ resource utilization (ISRU), azaz a helyben található nyersanyagok felhasználására szánt technológiákat is itt szeretnék majd kipróbálni az emberes missziók előtt, legyen az ivóvíz, oxigén, vagy rakéta hajtóanyag előállítása. A programhoz más országok csatlakozását is várják, és 2035 után sor kerülhet emberes küldetések végrehajtására is a bázison. Az állomás helyszíne jelenleg nem eldöntött, a lehetséges jelöltek a Aristarchus kráter, vagy a Marius-dombok a Hold északnyugati részén, illetve a déli sark közelében lévő Amundsen kráter.

A bázis látványterve

A most bejelentett ütemterv szerint a program 3 fázisból állna:

I. fázis – „Felderítés” 2021-2025 között

Már meglévő, vagy tervezett szondák indítása a Holdra: a kínai Csang’e-4, -6,-7, és az orosz Luna-25,-26-27 missziók, illetve a megállapodáshoz csatlakozó parnerek esetleges küldetései.

II. fázis – „Építkezés” 2025-2035 között

Ez a fázis két részből állna: az elsőben 2026 és 2030 között kezdődne a tényleg közös munka, mintavételi és visszahozatali küldetést hajtanának végre, illetve nagyobb teherszállító missziókat indítanának a Hold felszínére az Angara-A5 és Long March-9 rakétákkal, illetve a Csang’e-8 és Luna-28 szondák indulnának a Hold felfedezésére.

2031 és 2035 között építenék ki a teljes felszíni és orbitális infrastruktúrát, ami biztosítana a kommunikációt, energiaellátást és a fent említett in-situ nyersanyag-felhasználást. 5 nagyobb ilyen missziót terveznének, ezek lennének az ILRS-küldetések: ILRS-1, ILRS-2, ILRS-3, ILRS-4, ILRS-5.

III. fázis – „Hasznosítási fázis” 2036-

A teljesen kiépített bázis elkészülte után ebben a fázisban érkeznének emberes küldetések a Hold felszínére.

Egy promóvideó a tervezett holdbázisról

A tervek tehát megvannak, kérdés azonban, hogy mit sikerül ebből megvalósítani és milyen országok csatlakoznak a programhoz. Fontos kiemelni, hogy egy ország, vagy űrhivatal részt vehet akár az Artemis- és ILRS-programban is, a kettő nem zárja ki egymást. Mind az orosz, mind a kínai fél is többször hangsúlyozta, hogy mindenkit szeretettel várnak az együttműködésbe. Sajnos a jelenlegi politikai helyzet miatt várható volt ez a polarizáció az űrkutatás területén, de mi természetesen annak örülnénk, ha minél több ország fogna össze, és minél több több űrprogram megvalósulna.

Az orosz-kínai együttműködésről még egy érdekes hír, miszerint Dimitrij Rogozin említette, hogy akár Szojuz űrhajók is meglátogathatnák a kínai űrállomást, és ezek a küldetések Francia Guayanáról indulhatnának – Bajkonurból csak úgy elérhető a Kínai Űrállomás, ha a kiégett rakétafokozatok kínai területre zuhannának, ami továbbra sem opció. Ahogy a jelenlegi Francia Guayanáról történő Szojuz rakéták startjait is, ezeket is az európai Arianespace intézné, és állítólag már zajlanak az egyeztetések a kínai és európai féllel.

Dark mode powered by Night Eye