Érkezett pár érdekes hír a Kínai Űrállomásról, illetve a Csuzsung marsjáróról, lássuk is az újdonságokat.
Augusztus 16-án megérkezett a Vencsang Űrközpontba a következő teherhajót (Tiencsou-3) szállító Hosszú Menetelés-7 (CZ-7) rakéta. A Tiencsou-3 szeptember közepe, vége felé indulhat a Kínai Űrállomásra, pontos dátumot egyelőre nem jelentettek be a küldetésre. A teherhajó 13 tonna ellátmányt és tudományos kísérletek eszközeit szállítja az űrállomásra, amit a következő állandó személyzet, az októberben induló Sencsou-13 küldetés tagjai használnak majd fel. A Tiencsou-3 teherszállító misszió lesz a 11 tervezett küldetésből a negyedik, ami a Kínai Űrállomás teljes kiépítéséhez szükséges. A jelenlegi személyzet (Sencsou-12) két tajkonautája hamarosan pedig még egy űrsétát hajt végre a hetekben, még a szeptemberi visszatérésük előtt. Az űrséta feladatairól, résztvevőiről egyelőre nem árult el részleteket a kínai űrhivatal.
Az űrállomás után pedig lássuk a Marson tevékenykedő Csuzsung rovert. Augusztus 15-én, 90 sol (marsi nap) után befejeződött a Csuzsung elsődleges küldetése, de szerencsére mind a kis rover, mind a rajta lévő tudományos műszerek kifogástalanul működnek, ezért természetesen meghosszabbították a küldetést. A Csuzsung eddig 889 métert tett meg az Utopia Planetiában, és jelenleg is egy dűnékkel tarkított terület felé tart. Új képek is érkeztek a rovertől, amiket alul láthattok– a Csuzsung korábbi remek képeit itt és itt találjátok.
Szintén újdonság a Csuzsungról és a Vörös Bolygó körül keringő Tienven-1 űrszondáról, hogy szeptember közepétől október végéig mindkét űreszköz biztonsági üzemmódba kapcsol, ugyanis a Nap pont a Mars és a Föld között lesz (Nap-Mars együttállás), ami blokkolni fogja a kommunikációt. Ilyen együttállásra két évente kerül sor, legutóbb 2019-ben a NASA Marson lévő űrszondái (Curiosity és InSight) is leálltak, igaz csak két hétre. Azt nem tudjuk pontosan, hogy a kínai szondának miért van szüksége több időre, de valószínűleg azért, mert Kínának csak 1 szondája van a Mars körül ami biztosítja a kommunikációt, míg a NASA több marsi műholddal rendelkezik. A szintén a Marson tevékenykedő Perseverance-t autonóm működésre is tervezték, így várhatóan az ő tudományos programja nem áll majd le teljesen.
Mars-Nap együttállás