Kísérlet céljából fürjtojásokat küldenek az ISS-re

Kapcsolódó

Kína 2024-ben felszíni mintákat hoz a Földre a Hold túlsó oldaláról

Kína jövőre elindítja a Csang'e-6 küldetését, hogy először gyűjtsön...

Felszerelték az egyik napelemszárnyat a Hera űrszondára

Még augusztus végén számoltunk be arról, hogy a Hera...

A nap képe #1242 – Artemis-2 személyzeti modul 

Az Artemis-2 misszió személyzeti modulja várakozik a szervizmodullal történő...

Autonóm navigáció egy marsi sziklamezőn

A Perseverance a NASA más marsjárói számára szükséges idő egyharmada alatt navigált át egy nagyjából fél kilométeres sziklamezőn.

A Szojuz MSz-23 személyzetének visszatérése képekben

Gyülekező esőfelhők között hasította át a légkört tegnap kora...

2023 decemberében japán fürjtojásokat küldenek a Nemzetközi Űrállomásra, hogy tanulmányozzák a madárpopuláció mikrogravitációban való fenntartható létezésének lehetőségét. Erről az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Problémák Intézetének vezető kutatója, Tamara Gurjeva számolt be.

A kísérlet célja egy létfenntartó rendszer létrehozása az űrhajósok számára a mélyűrrepülések során. Ennek érdekében, először vizsgálják a japán fürj embrionális fejlődését a mikrogravitációs környezetben és az ISS fedélzetén lévő berendezések által létrehozott mesterséges gravitáció körülményei között. A tojások rögzítésére szolgáló tartókat, valamint a mesterséges gravitáció létrehozásához szükséges inkubátort, a centrifugával együtt szeptemberben szállítják az ISS-re. A szakember szerint a kutatás megkezdését 2023 decemberére tervezik, melyhez összesen 48 db tojást küldenek az állomásra, tesztcsoportonként pedig 24 db-ot.
A kísérletet a Roszkoszmosz űrhajósa, Konsztantyin Boriszov fogja végrehajtani, aminek gyakorlati részét már elkezdték a Csillagvárosban található Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Tamara Gurjeva szerint Konsztantyin Boriszov remek munkát végez, bár a kísérlet nagyon bonyolult: a bioanyag rögzítése egy speciális dobozban történik, majd a pici tojást ebbe helyezik bele, de még így is meglehetősen nehéz feladat az említett rögzítés. „Igazi ékszerészmunka.”
A fürjcsibék tenyésztésével kapcsolatos kísérleteket az 1990-es években végezték a Mir űrállomáson, de az ott megszülető embriókban fejlődési elváltozásokat fedeztek fel. Ráadásul a fiókák nem tudtak alkalmazkodni a súlytalanság körülményeihez. Az eredmények továbbá azt mutatták, hogy a csibék kikelnek, de nem élnek sokáig, mert nem érzik azt a fajta törődést, amelyet csak egy tojó tudna nekik nyújtani. A fürjeknél ez egy fő tényező, ha nem éreznek kellő törődést, akkor nem esznek. Az űrhajósok megpróbálták fóliába csomagolva, a zsebükben hordani őket, de ez sem nem vezetett célra, hiszen a fiókák továbbra sem ettek, így elpusztultak.

Az Incubator-1, amely meglátogatta a világűrt a Kozmosz-1129 Bion típusú műhold fedélzetén. A speciális tartókba apró fürjtojásokat helyeztek el. (1979)

A kísérleteket akkoriban a csehszlovák és amerikai kollégákkal együtt végezték. 1999-ben csehszlovák mérnökök kifejlesztettek egy centrifugát és külön ketreceket is, amelyeket a Mir űrállomásra küldtek a kikelt fiókák tartására. Sajnos nem sokáig tudtak vele dolgozni, de az eredmények így is nagyon jók voltak. Ezúttal a fiókák három napig laktak ott és rendesen ettek. A kísérletek kimutatták, hogy a kis gravitáció is hozzájárulhat a fürjek normális fejlődéséhez.

Fürjcsibék a Mir űrállomáson 1999-ben. A csibék először táplálkoztak az űrben.
Dark mode powered by Night Eye