Könyvajánló: Egy év az űrben – Scott Kelly

Kapcsolódó

A B1060 jelű Falcon-9 is teljesítette 17. repülését

A B1058 után a B1060 jelzéssel ellátott Falcon-9-es is...

A nap képe #1237 – Gateway to Mars

"Gateway to Mars" - azaz S25 és B9 az...

Újabb teszteket hajtott végre a Sierra Space a felfújható moduljával

A Sierra Space szeptember 20-án jelentette be, hogy újabb,...

Frank Rubio a NASA új rekordere

Szeptember 11-e óta új rekorder űrhajósa van Frank Rubio...

Újabb műszaki hiba miatt csúszik az Ariane-6 következő tesztje

A szeptember eleji sikeres hajtóműtesztek után úgy tűnhetett, végre...

Ez az a könyv, amit mindenkinek olvasnia kell, akit egy kicsit is érdekel az űrutazás.

A Scott Kelly 1 évig tartó űrutazásáról készült 12 részes TIME dokumentumfilm után (Youtube-on már nincs fent, jelenleg a Netlfix kínálatában elérhető, mindenképpen nézzétek meg) nem volt kérdés, hogy Kelly könyvét is beszerzem.

A könyv alapvetően Kelly 1 éves ISS küldetésére fókuszál, de párhuzamosan az űrhajós gyerekkorát, tanulmányait és korábbi küldetéseit is megismerhetjük. Ez úgy valósul meg, hogy egy fejezetben az előéletéről, egy fejezetben pedig a 340 napos misszióról ír felváltva. Engem ez egy kicsit zavart az elején – mégiscsak a hosszú küldetésről akarok olvasni -, de olvasás közben megértettem, hogy mindez szükséges, hogy megértsem Kelly motivációit és személyiségét.

Kelly tipikusan egy régivágású űrhajós, aki vadászpilótából lett asztronauta, és a motivációja sem a tudomány iránti elkötelezettségéből, vagy egy gyerekkori Apollo TV-közvetítés emlékéből ered, hanem a kemény munka által remélt célok megvalósításából. Fanyar humora, kissé lazának tűnő hozzáállása nekem nagyon szimpatikus volt, és sokszor kifejti saját (nem mindig pozitív) véleményét a NASA módszereiről is. Az űrhajós kétszer is utazott a Szojuzzal, valamint a NASA oroszországi kapcsolattartója is volt, így elég jó belátást nyert az „orosz módszerbe”, az ezzel kapcsolatos észrevételei tetszettek nekem a legjobban. Ezt kellő iróniával, de mégis nagy tisztelettel teszi, szó sincs arról, hogy Kelly egy beképzelt amerikai lenne, a NASA-t ugyanúgy kritizálja ha kell.

A könyv legjobb részei természetesen a Nemzetközi Űrállomáson zajló mindennapi élet és együttélés részletes bemutatása, ha valaki csak erről szeretne többet tudni, mindenképpen olvassa el a könyvet. A kis hétköznapi apróságok, a személyzet mindennapi kihívásai (minden ami a NASA TV-ből a közvetítések során kimarad), egy új nézőpontot adnak az ISS-ről az olvasónak – én pontosan ezt vártam a könyvtől.

Nem kérdés, vegyétek meg a könyvet mindenképpen, nem fogjátok megbánni. Amíg végig nem olvassátok, addig úgysem lehet letenni. 🙂

Ha esetleg tudtok még ajánlani hasonló, űrhajósok élményeit bemutató könyvet, írjátok meg kommentben. Köszi☺

Dark mode powered by Night Eye