Legfrissebb információk szerint október 20-án, egy sajtótájékoztató keretén belül Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója elmondta, hogy az Euclid névre hallgató űrteleszkópjukat 2023-ban, a Hera küldetést pedig 2024-ben a SpaceX Falcon-9-esével fogják elindítani csillagközi útjára. Előbbi űreszköz eredetileg egy Szojuz rakterében kapott volna helyet, ám a kivetett európai szankciók hatására az oroszok felfüggesztették az együttműködést Kourou-ban, az európai űrkikötőben, ahonnan a Szojuz-ST hordozók is indulnak. Utóbbi misszió pedig az Ariane-6 hordozóval startolt volna, ám Aschbacher szerint ez a menetrend már nem megvalósítható, mivel az ESA október 19-én bejelentette, hogy az első Ariane-6 indítása késni fog. Ennek következtében az ügynökség kénytelen volt más alternatívát keresni.
Shahid Habib NASA-tisztviselő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy: „Az Ariane hordozóval való indítás nem jöhet szóba, mivel nem áll rendelkezésre elegendő Ariane-5 rakéta. Az új Ariane-6 első repülése még várat magára, és több küldetés is versenyben van a kezdeti indításokért. Jelenleg a legjobb lehetőség számukra valóban a Falcon-9.”
Érdemes megemlíteni ezzel kapcsolatban továbbá azt a tényt is, hogy az Euclid lehet az első ESA vagy európai uniós misszió, amely nem európai hordozórakétára vált. Az EarthCARE, amit eredetileg szintén egy Szojuzzal indítottak volna, valószínűleg a Vega-C-vel repülhet majd. A Sentinel-műholdflotta harmadik tagja, a Sentinel-1C ugyancsak az előbbi hordozóval indul, a Galileo műholdpárost pedig várhatóan az Ariane-6 juttatja Föld körüli pályára.
Az Euclid űrtávcső. Forrás: ESA
A Hera központi modulja. Forrás: ESA